A férfi és női terméketlenségre és a menstruációs zavarokra adott gyógyszerek hatékonyan kezelhetik az alkoholizmust az Ernest Gallo Klinika és Kutatóközpont munkatársai szerint.
A tanulmány kimutatta, hogy az "alkoholista" rágcsálók a cabergoline nevű szerrel beoltva csökkentették alkoholfogyasztásukat és ritkábban is estek vissza.
A cabergoline-t az Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Hivatal engedélyezte tabletta formájában a prolaktin nevű hormon túltengésének kezelésére.
A tanulmányt Dorit Ron vezette, a Gallo Center vezető kutatója, neurológus adjunktus, az anyag a Biological Psychiatry online változatában már elérhető.
A cabergoline nem hatott a patkányok nádcukor-fogyasztására, a nagyivó egerek körében pedig a vízivást és szacharinfogyasztást sem befolyásolta.
"Ez biztató" - mondta Ron, "mert azt mutatja, hogy a cabergoline az alkoholra specifikus, de nem érinti az általános jutalmazást vagy élvezetet. A jelenlegi alkoholizmust kezelő gyógyszerekkel az egyik baj az, hogy mellékhatásként csökkentik az örömérzetet, így a megfelelés a józanság egyik akadálya lesz."
A kutatás Ron és munkatársainak egy korábbi, provokatív felfedezésére épít a GDNF proteinhez kapcsolódóan, melyet a patkányok agyába fecskendeztek, arra a területre, mely a drogkereső viselkedéssel függ össze (VTA). Ebben a tanulmányban a patkányokat alkoholfogyasztásra szoktatták rá. Némelyik, az emberhez hasonlóan visszafogottan ittak, mások jelentős mennyiségben. A GDNF beadása után mindkét csoport veszített valamennyit az alkohol iránti vágyából. A hatás már 10 perc alatt jelentkezett és legalább 24 órán át megmaradt. Nagyon fontos, hogy a szer megakadályozta a visszaesést az alkoholmentes időszak után.
Míg ez a felfedezés úttörő jelentőségű, a kutatók tisztában vannak azzal, hogy a GDNF-et nem használhatják alkoholista emberek esetén, mert a molekulák túl nagyok ahhoz, hogy áthatoljanak az agy érrendszerén. Ezért a mostani tanulmányban Ron és munkatársai a cabergoline-t vizsgálták meg, melyről kimutatták, hogy a sejtekben emeli a GDNF megjelenését.
A cabergoline kezelés eredményeképpen nőtt a GDNF szintje és aktivitása a patkányok agyának VTA területén, a kutatók pedig megfigyelték, ez milyen hatással van a rágcsálók ivási szokásira.
A patkányok kéthónapos időszak során tanulták be, hogy egy emelőkar megnyomásával alkoholhoz juthatnak. Minél magasabb volt a cabergoline szintje, annál kevesebbszer nyomták meg a kart. Még a nagyivó egerek is kevesebbet ittak a szer hatására.
További tanulmányok során a kutatók felfedezték, hogy a cabergoline csökkenti mind az alkoholéhséget, mind a visszaesést. A visszaesés mindig kritikus a tiszta életre törekvő alkoholisták életében.
A cabergoline és GDNF kölcsönhatásának további bizonyítékaként olyan génmanipulált egereken is tesztelték az alkoholfogyasztást, melyekben a GDNF génnek egy másolata volt, így kevesebb GDNF volt az agyukban. A várakozásoknak megfelelően a genetikailag módosított egerek ivási szokásait nem befolyásolta a cabergoline.
Habár a tanulmány eredményei új reménnyel kecsegtetnek az ivási problémákkal küszködők számára, Ron arra figyelmeztet, hogy embereken végzett klinikai kísérletek is szükségesek, mielőtt a cabergoline biztonsággal felírható. A cabergoline magasabb adagjait használták már a Parkinson-kór kezelésére, és szívproblémákat okozott.
"Kimutattuk, hogy az egerekben és a patkányokban a gyógyszernek már kis adagja is csökkentette az alkoholfogyasztást, az alkoholvágyat és a visszaesést. Az adag hasonló ahhoz, mint amit az embereknél a hiperprolaktinémia kezelésére alkalmaznak" - mondta Ron.
A cabergoline-t végül más függőségekre is alkalmazni lehetne. Egy próbatanulmány, melyet Ron a munkájában említ, a kokainhasználat csökkenését jelezte.
Az Egyesült Államokban 17,6 millió ember (körülbelül minden 12. felnőtt) alkoholproblémákkal küzd a Nemzeti Egészségügyi Intézet adatai szerint, de csak 3 gyógyszer áll rendelkezésre a kezelésére.