„A várandósság valóban olyan állapot, amelyben a szervezet lassabban bontja le a koffeint” – mondja a gyermeket váró nők kávézásáról Schmidt Judit dietetikus. A koffein a méhlepényen keresztül átjut a magzatba, akinek a teste pedig ekkor nem termel olyan enzimet, amely képes a koffeint lebontani. A legjobb tehát az lenne, ha a kismama egyáltalán nem kávézna, teázna, és más koffeintartalmú ételeket, italokat, például kólát, energiaitalt sem fogyasztana, valamint csokoládét, kakaót is csak mértékkel. Ez azonban a gyakorlatban szinte betarthatatlan, és ma már az orvosok, táplálkozástudományi szakemberek is valamivel megengedőbbek e téren.
„Egészséges, nem várandós embereknek napi 400 milligramm koffein az a felső határ, amelynél többet nem tanácsos fogyasztani” – mutat rá Schmidt Judit, hozzátéve: aki babát vár, ennek a mennyiségnek legfeljebb a felét, azaz napi 200 milligrammot fogyaszthat kockázat nélkül a nagy átlagot tekintve. Ez nagyjából két kávé koffeintartalmának felel meg. A biztonsággal elfogyasztható koffeinmennyiség természetesen függ az egyéni érzékenységtől is. Van, aki ennél kevesebbtől is rosszul alszik, ideges, ingerlékeny lesz, esetleg émelyegni kezd, vagy terhességi magas vérnyomásban szenved. Ilyen esetekben érdemes akár teljesen el is hagyni a koffeinforrásokat.
Szoptatás mellett is ihatjuk?
A szoptatást támogató La Leche Liga International honlapja nemzetközi kutatások alapján ugyancsak legfeljebb napi 200 milligramm koffein elfogyasztását javasolja a babájukat szoptató anyukáknak. A koffein ugyanis az anyatejben is kiválasztódik, a legnagyobb mennyiségben a kávézás után két órával. Az egészséges, időre született babáknak az anyatejjel elfogyasztott koffeinmennyiség általában nem okoz gondot, de az érzékenyebb, esetleg koraszülött babákat megviselheti. Ők nyűgösebbek, sírósabbak lehetnek, vagy nehezen alszanak el – ha ezeket a jeleket tapasztaljuk, érdemesebb csökkenteni a kávé, a tea, a csokoládé és a koffeint tartalmazó üdítőitalok mennyiségét az étrendünkben, amíg szoptatunk.
Hogy hat a magas vérnyomásra?
A magas vérnyomással élők számára korábban szintén tiltott gyümölcsnek számított a kávézás, mivel a koffein átmenetileg növelheti a vérnyomást és a pulzusszámot, ezzel együtt pedig az érfalakra nehezedő nyomást. „Mostanában a magas vérnyomással élőkre is inkább az vonatkozik, hogy csökkentsék a napi kávéadagjukat, mérsékelt mennyiségben viszont a legtöbbször ők is ihatnak kávét. Ezt azonban mindig egyénileg kell eldönteni, a kezelőorvossal kell egyeztetni, mennyi férhet bele és milyen formában” – mondja Schmidt Judit.
Kávé helyett gyógytea
A dietetikus azt ajánlja, hogy aki korábban kávézott, de valamilyen okból csökkentenie kell az elfogyasztott kávé mennyiségét, fokozatosan vegyen vissza a kávéadagból. „A koffeinhez is hozzászokhat a szervezet, és bár ez nem ugyanaz, mint a cigaretta- vagy drogfüggőség, bizonyos ’elvonási tünetek’ – például fejfájás, ingerlékenység, álmosság – felléphetnek, ha hirtelen elhagyjuk a kávézást. Jobb inkább egyre kisebb adagokat inni, vagy a nap bizonyos szakaszaiban áttérni a koffeinmentes kávéra – ez különösen akkor jó, ha a kávézás szertartását és a kávé ízét is szeretjük” – mondja a szakértő. Bár egyes mérések szerint még a koffeinmentes kávéban is van néhány milligrammnyi koffein, ez jócskán alatta marad a hagyományos kávé koffeintartalmának. De az is jó lehet, ha a szokásos forró vagy jeges teánkat ezentúl nem fekete vagy zöld teából, hanem gyógynövényekből, például borsmentából, kamillából, citromfűből, vagy szárított gyümölcsökből főzzük.
