Meglepő kutatásról és annak könnyen félreértelmezhető eredményéről számolt be a Los Angeles Times oldala . A COVID-19 járvány elején dán kutatók úgy döntöttek, hogy - ahogy a különböző vakcinajelölteket és potenciális gyógyszereket tesztelik - megvizsgálják, mennyire jelent hatékony védelmet a maszkviselés a koronavírus-fertőzéssel szemben. A körülményekről annyit érdemes tudni, hogy tavasszal a dán egészségügyi hatóságok még másképp álltak a járvány kezeléséhez: nem ajánlották a maszkviselést, így a dán lakosság mindössze 5 százaléka hordta azt az egészségügyi intézményeken kívül.
A kutatás vezetői hatezer önkéntest toboroztak az ország minden tájáról. Ők naponta legalább három órát töltöttek olyan, más háztartásbeliekkel összezárva, akik munkájukhoz egyáltalán nem viseltek maszkot. Az önkéntesek - véletlenszerűen kiválasztott - fele sebészi maszkokat kapott, és arra kérték őket, hogy - amikor csak elmennek otthonról - használják is azokat. Az önkéntesek másik fele, a kontrollcsoport viszont nem kapott maszkot.
Zavar a gépezetben: mire jó a maszk?
Összesen 4862 tesztalany jutott el a vizsgálat utolsó szakaszáig, közülük 95 fertőződött meg a SARS-CoV-2 vírussal , ami igen alacsony, két százalék alatti fertőzési arányt jelent. Akárhogy osztottak-szoroztak, a kutatók nem találtak arra utaló szignifikáns jelet, hogy a maszkot viselő önkéntesek védettebbek voltak, mint a kontrollcsoportba tartozó, koronavírussal szemben teljesen védtelen társaik.
Egy tipikus vizsgálat során ez lenne az a pont, amikor a kutatók azt mondhatnák, hogy az eredmény alapján a maszkviselés nem igazán működött, vagyis nem bizonyult hatékonynak. Ebben az esetben viszont a kutatók más irányból közelítették meg az adatokat: a probléma szerintük abból adódott, hogy a kísérletbe bevont tesztalanyok nem használták kellő ideig és következetességgel a maszkot .
Az új koronavírus cseppfertőzéssel terjed emberről emberre: a vírust tartalmazó nyál és orrváladék cseppjei - valamint a levegő aeroszol részecskéihez tapadó kórokozók - a környezetbe kikerülve, más emberek légutaiba bejutva fertőznek. Az eddigi tapasztalatok alapján a koronavírusban megbetegedők az első pár napban - gyakran még a tünetek megjelenése előtt - a legfertőzőbbek, ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) és más közegészségügyi hatóságok ajánlása szerint nyilvános térben akkor is fontos a maszkhasználat, ha valaki nem érzi magát rosszul, és nincsenek koronavírus-fertőzésre utaló tünetei . A maszkhasználat előnye, hogy megvédi viselőjét a nagy mennyiségű, beérkező vírusrészecskéktől, és megakadályozza, hogy aki hordja - amennyiben esetleg fertőzött - szabadon juttathassa a környezetbe a levegővel vagy nyálcseppekkel kiáramló vírusrészecskéket.
A következetes maszkviselésnek tudható be, hogy bizonyos országokban, például Új-Zélandon, vagy Vietnámban a mai napig sikerült alacsonyan tartani a koronavírusos megbetegedéshez köthető halálozások számát. Előbbiben 25, utóbbiban 35 halálesetet tartanak nyilván.
A dán kutatás legfőbb problémái
Jogosan merül hát fel a kérdés, hogyan lehetséges, hogy a maszkviselés bizonyos országokban jól működő eszköze a koronavírus-járvány elleni védekezésnek, más országokban viszont nem tűnik igazán hatékonynak? A dán tanulmány szerzői szerint erre több magyarázat is létezik. A fent említett vizsgálatot két ütemben folytatták le, az egyik csoportnál április 14. és május 15. között figyelték a maszkviselés hatékonyságát, míg a másiknál május 2. és június 2. között. Dániában az éttermek és a kávézók egészen május 18-ig zárva tartottak, noha az üzletek nyitva maradtak, és a tömegközlekedést is bárki használhatta. Az embereknek azt tanácsolták, hogy tartsák egymástól a megfelelő távolságot , ezenkívül korlátozták a különféle társas összejöveteleket és a kórházi, valamint az idősotthonokba történő látogatásokat is. "Ezeknek az intézkedéseknek a bevezetésével, amennyiben a vírus közösségi előfordulása alacsony, a maszkviselés további előnye elhanyagolható lehet" - magyarázták a kutatók. (A vizsgálat idején az új fertőzések napi előfordulása négyszer alacsonyabb volt Dániában, mint az Egyesült Államokban.)
A vizsgált időszakban ráadásul a dán lakosság elenyésző hányada viselt maszkot, ezért az önkéntesek többnyire olyan emberekkel kerültek kapcsolatba, akik tudtukon kívül könnyen és szabadon lehettek vírusterjesztők is. A másik probléma a kutatók szerint az volt, hogy a maszkot kapó önkéntesek gyakran úgy döntöttek, mégsem viselik azt. A maszkos csoport 46 százaléka nyilatkozta, hogy betartotta a maszk nyilvános viselésére vonatkozó összes szabályt, 47 százalék arról számolt be, hogy "túlnyomórészt" viselte a maszkot, 7 százalék viszont bevallotta, hogy egyáltalán nem tartotta be a szabályokat.
"A tanulmány eredményei éppen ezért nem alkalmasak arra, hogy bebizonyítsák, hogy az egyébként mindenki számára ajánlott maszkviselés nem elég hatékony eszköz a SARS-CoV-2 vírusfertőzéses esetek csökkentésére" - írták a kutatást végző Koppenhágai Egyetemi Kórház munkatársai. A tanulmányt publikáló Annals of Internal Medicine szaklap szerkesztői kiemelték: a kutatás a maszk ajánlott használatának hatásait vizsgálta, nem pedig a tényleges viselés hatását." Az is előfordulhatott, hogy a maszkot viselő önkéntesek hamis biztonságérzetükre hagyatkozva egyéb biztonsági szabályokat nem tartottak be, és ezzel növelték a fertőzés kockázatát - tették hozzá.
Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy nem felelőtlenség-e ezeket az eredményeket - egy neves szaklapban - közzétenni, mert könnyen félreérthetik azok, akik eleve elutasítják a maszkhasználatot. "Szerintünk nem. Tény, hogy még sok bizonyítékot kell összegyűjtenünk ahhoz, hogy kiderüljön, hogyan tudjuk kontrollálni a koronavírus-járványt. Emiatt is tartottuk fontosnak az eredmények közzétételét, gondosan kiemelve azokat a kérdéseket, amelyekre az idézett kutatás választ adott, és azokat is, amelyekre nem" - magyarázta Christine Laine, a folyóirat főszerkesztője. Járványügyi szakértők szerint a lényeg egyértelmű: ha mindenki maszkot visel mások közelében, mindenki nagyobb biztonságban lesz.
