Koronavírus: téves információk a maszkviselésről

HáziPatika

Meglepő eredményre jutottak a maszkviselés hatékonyságát illetően egy dán kutatás vezetői, ami téves következtetések levonására sarkallta a maszkviselés ellenzőit.

Meglepő kutatásról és annak könnyen félreértelmezhető eredményéről számolt be a Los Angeles Times oldala. A COVID-19 járvány elején dán kutatók úgy döntöttek, hogy -  ahogy a különböző vakcinajelölteket és potenciális gyógyszereket tesztelik - megvizsgálják, mennyire jelent hatékony védelmet a maszkviselés a koronavírus-fertőzéssel szemben. A körülményekről annyit érdemes tudni, hogy tavasszal a dán egészségügyi hatóságok még másképp álltak a járvány kezeléséhez: nem ajánlották a maszkviselést, így a dán lakosság mindössze 5 százaléka hordta azt az egészségügyi intézményeken kívül.

maszkviselés
Nem kérdés, hogy a maszkviselés életeket ment. Fotó: Getty Images

A kutatás vezetői hatezer önkéntest toboroztak az ország minden tájáról. Ők naponta legalább három órát töltöttek olyan, más háztartásbeliekkel összezárva, akik munkájukhoz egyáltalán nem viseltek maszkot. Az önkéntesek - véletlenszerűen kiválasztott - fele sebészi maszkokat kapott, és arra kérték őket, hogy - amikor csak elmennek otthonról - használják is azokat. Az önkéntesek másik fele, a kontrollcsoport viszont nem kapott maszkot.

Zavar a gépezetben: mire jó a maszk? 

Összesen 4862 tesztalany jutott el a vizsgálat utolsó szakaszáig, közülük 95 fertőződött meg a SARS-CoV-2 vírussal, ami igen alacsony, két százalék alatti fertőzési arányt jelent. Akárhogy osztottak-szoroztak, a kutatók nem találtak arra utaló szignifikáns jelet, hogy a maszkot viselő önkéntesek védettebbek voltak, mint a kontrollcsoportba tartozó, koronavírussal szemben teljesen védtelen társaik.

Egy tipikus vizsgálat során ez lenne az a pont, amikor a kutatók azt mondhatnák, hogy az eredmény alapján a maszkviselés nem igazán működött, vagyis nem bizonyult hatékonynak. Ebben az esetben viszont a kutatók más irányból közelítették meg az adatokat: a probléma szerintük abból adódott, hogy a kísérletbe bevont tesztalanyok nem használták kellő ideig és következetességgel a maszkot.

Ma már mindenki maszkot visel nyilvános zárt térben, és gyakran az utcán is, hogy védekezzen a SARS-CoV-2 ellen, lassítva a COVID-19 járványt. Egyre többször látni kilégzőszelepes maszkokat is, amelyekről azonban tudományos alapossággal elkészített videók bizonyítják, hogy nem lassítják a betegség terjedését. Részletek!

Az új koronavírus cseppfertőzéssel terjed emberről emberre: a vírust tartalmazó nyál és orrváladék cseppjei - valamint a levegő aeroszol részecskéihez tapadó kórokozók - a környezetbe kikerülve, más emberek légutaiba bejutva fertőznek. Az eddigi tapasztalatok alapján a koronavírusban megbetegedők az első pár napban - gyakran még a tünetek megjelenése előtt - a legfertőzőbbek, ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) és más közegészségügyi hatóságok ajánlása szerint nyilvános térben akkor is fontos a maszkhasználat, ha valaki nem érzi magát rosszul, és nincsenek koronavírus-fertőzésre utaló tünetei. A maszkhasználat előnye, hogy megvédi viselőjét a nagy mennyiségű, beérkező vírusrészecskéktől, és megakadályozza, hogy aki hordja - amennyiben esetleg fertőzött - szabadon juttathassa a környezetbe a levegővel vagy nyálcseppekkel kiáramló vírusrészecskéket.

A következetes maszkviselésnek tudható be, hogy bizonyos országokban, például Új-Zélandon, vagy Vietnámban a mai napig sikerült alacsonyan tartani a koronavírusos megbetegedéshez köthető halálozások számát. Előbbiben 25, utóbbiban 35 halálesetet tartanak nyilván.  

A dán kutatás legfőbb problémái 

Jogosan merül hát fel a kérdés, hogyan lehetséges, hogy a maszkviselés bizonyos országokban jól működő eszköze a koronavírus-járvány elleni védekezésnek, más országokban viszont nem tűnik igazán hatékonynak? A dán tanulmány szerzői szerint erre több magyarázat is létezik. A fent említett vizsgálatot két ütemben folytatták le, az egyik csoportnál április 14. és május 15. között figyelték a maszkviselés hatékonyságát, míg a másiknál május 2. és június 2. között. Dániában az éttermek és a kávézók egészen május 18-ig zárva tartottak, noha az üzletek nyitva maradtak, és a tömegközlekedést is bárki használhatta. Az embereknek azt tanácsolták, hogy tartsák egymástól a megfelelő távolságot, ezenkívül korlátozták a különféle társas összejöveteleket és a kórházi, valamint az idősotthonokba történő látogatásokat is. "Ezeknek az intézkedéseknek a bevezetésével, amennyiben a vírus közösségi előfordulása alacsony, a maszkviselés további előnye elhanyagolható lehet" - magyarázták a kutatók. (A vizsgálat idején az új fertőzések napi előfordulása négyszer alacsonyabb volt Dániában, mint az Egyesült Államokban.)


A vizsgált időszakban ráadásul a dán lakosság elenyésző hányada viselt maszkot, ezért az önkéntesek többnyire olyan emberekkel kerültek kapcsolatba, akik tudtukon kívül könnyen és szabadon lehettek vírusterjesztők is. A másik probléma a kutatók szerint az volt, hogy a maszkot kapó önkéntesek gyakran úgy döntöttek, mégsem viselik azt. A maszkos csoport 46 százaléka nyilatkozta, hogy betartotta a maszk nyilvános viselésére vonatkozó összes szabályt, 47 százalék arról számolt be, hogy "túlnyomórészt" viselte a maszkot, 7 százalék viszont bevallotta, hogy egyáltalán nem tartotta be a szabályokat.

"A tanulmány eredményei éppen ezért nem alkalmasak arra, hogy bebizonyítsák, hogy az egyébként mindenki számára ajánlott maszkviselés nem elég hatékony eszköz a SARS-CoV-2 vírusfertőzéses esetek csökkentésére" - írták a kutatást végző Koppenhágai Egyetemi Kórház munkatársai. A tanulmányt publikáló Annals of Internal Medicine szaklap szerkesztői kiemelték: a kutatás a maszk ajánlott használatának hatásait vizsgálta, nem pedig a tényleges viselés hatását." Az is előfordulhatott, hogy a maszkot viselő önkéntesek hamis biztonságérzetükre hagyatkozva egyéb biztonsági szabályokat nem tartottak be, és ezzel növelték afertőzéskockázatát - tették hozzá.

Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy nem felelőtlenség-e ezeket az eredményeket - egy neves szaklapban - közzétenni, mert könnyen félreérthetik azok, akik eleve elutasítják a maszkhasználatot. "Szerintünk nem. Tény, hogy még sok bizonyítékot kell összegyűjtenünk ahhoz, hogy kiderüljön, hogyan tudjuk kontrollálni a koronavírus-járványt. Emiatt is tartottuk fontosnak az eredmények közzétételét, gondosan kiemelve azokat a kérdéseket, amelyekre az idézett kutatás választ adott, és azokat is, amelyekre nem" - magyarázta Christine Laine, a folyóirat főszerkesztője. Járványügyi szakértők szerint a lényeg egyértelmű: ha mindenki maszkot visel mások közelében, mindenki nagyobb biztonságban lesz.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+2, +8 °C
Minimum:
-1, +4 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt túlnyomóan borult lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag