Szervezetünk belső órája hajlamosabbá tehet minket a fertőzésekre és sérülésekre bizonyos napszakokban, sőt akár egy év bizonyos hónapjaiban is - erre a megállapításra jutott egy új kutatás. Az erről megjelent tanulmány szerint ennek a folyamatnak a jobb megértése hozzásegíthet minket ahhoz, hogyan befolyásolhatja szervezetünk ezen ciklusa például az új koronavírus (Sars-CoV-2) okozta COVID-19 megbetegedés megelőzését vagy kezelését. Ráadásul magyarázatot adhat arra is, hogy bizonyos betegségek, mint például az influenza, miért éppen a téli időszakban csapnak le, míg más betegségek, például a sclerosis multiplex tünetei miért súlyosbodnak gyakrabban nyáron.
Nem értjük még testünk szerepét
Bár a legutóbbi tanulmányok arra utalnak, hogy immunrendszerünknek is lehet egy szezonális vagy napi cirkadián ritmusa, ezt azonban nagy számban még nem erősítették meg az átlagemberek tapasztaltai. "Évszázadok óta egyértelmű, hogy az emberek télen fogékonyabbak bizonyos betegségekre, de még mindig nem igazán értjük, milyen szerepet játszik ebben a testünk" - mondta a The Guardian-nek dr. Cathy Wyse, a Royal College of Surgeons posztdoktori kutatója, az idézett tanulmány vezetője.
A kutatáshoz Wyse és munkatársai az Egyesült Királyság Biobankjának adatait használták fel. A Biobank elnevezésű tanulmányban közel félmillió brit egészségügyi adatait követték nyomon több mint egy évtizedig. Ebből az adatbankból közel 330 ezer résztvevő eredményeit fésülték most át, hogy kiderítsék, vajon volt-e bármilyen, a mintákban lévő immunsejtekre kifejtett hatása az adott napszaknak vagy évszaknak, amikor azokat levették.
Az immunrendszernek is lehet belső órája
Mindezeket megvizsgálva egyértelmű ingadozásokat találtak a fehérvérsejtek számában és a gyulladások vérből kimutatható markereiben, ami arra utal, hogy az immunfunkciók attól függően lehetnek erősebbek vagy gyengébbek, hogy a nap melyik szakában, vagy melyik évszakban vagyunk éppen. "Ez alátámasztja azt az elképzelésünket, hogy az immunrendszerben is lehetnek endogén órák és naptárak" - mondta a szakértői véleményezésen még át nem esett tanulmány szerzője, dr. Wyse.
Hangsúlyozta, ezek a mintázatok függetlenek voltak a környezeti vagy életmódbeli tényezőktől, de még a D-vitamin szintjétől is. "Ez is azt sugallja, hogy immunrendszerünk változásai olyan velünk született belső órától függenek, mely lehetővé teszi testünk számára az idő követését" - mondta dr. Rachel Edgar, az Imperial College London munkatársa, aki azt tanulmányozza, hogy a vírusok hogyan használhatják ki a cirkadián ritmust, hogy elősegítsék terjedésüket.
Oltatni reggel érdemesebb
Wyse és munkatársainak vizsgálata jól rímel Edgar korábbi kutatására, melyben egereknél dokumentáltak hasonló cirkulációt: a fehérvérsejtek a nyirokcsomókban koncentrálódnak az aktív periódusuk kezdetén, és fokozatosan kerülnek a véráramba, ahogy a pihenési fázis felé tartanak. A nyirokcsomókban lezajló események a kulcsai szervezetünk immunválaszának egy vakcinára vagy például az olyan vírusokra is, mint a SARS-CoV-2. "Az egereknél például kimutatható volt, hogy attól függ néhány nappal későbbi immunválaszuk, hogy korábban mely napszakban fertőződtek meg egy vírussal" - mondta Edgar, hozzátéve, ezt érdemes összevetni azokkal a bizonyítékokkal, melyek szerint az influenzaoltások hatékonyabbak, ha azokat reggel adják be, mintha délután. Mindezek pedig határozottan arra utalnak, hogy a koronavírus-oltások is jobban működhetnek, ha a nap korai szakaszában adják majd be azokat.
Az evolúció az oka
Mindez persze csak elmélet, amit kísérletekkel nem bizonyítottak, így maga Wyse is arra int, ne vonjunk le belőlük elhamarkodott következtetéseket. Bár evolúciós szempontból nézve érthető, hogy immunsejtjeink tevékenysége összehangolódott azzal az időszakkal, amikor a legaktívabbak vagyunk. "A legegyszerűbb értelmezés az, hogy az immunrendszer úgy fejlődött, hogy a nap folyamán jobban felismerje és leküzdje a potenciális kórokozókat, mert ilyenkor az emberek nagyobb valószínűséggel kerülnek érintkezésbe azokkal "- mondta dr. John O'Neill az Orvosi Kutatási Tanács Cambridge-i Molekuláris Biológiai Laboratóriumának munkatársa, aki korábban kimutatta, hogy a szövetkárosodás helyrehozásában részt vevő, sebképző sejtek nappal sokkal aktívabbak.
Egereknél már bizonyították
"Ezek a megállapítások izgalmas megerősítései annak, hogy a biológiai időzítés milyen alapvető fontosságú az emberi egészség szempontjából" - mondta prof. Tami Martino, a kanadai Ontario-i Guelph Egyetem molekuláris kardiovaszkuláris kutatásának elnöke. A szakember úgy véli, ezeket az információkat akár életmódunk megváltoztatásához is felhasználhatjuk, például korlátozhatjuk éjszakai vagy téli tevékenységeinket, így minimalizálva a kórokozóknak való kitettségünket olyan időszakokban, amikor kevésbé vagyunk ellenállóak. Martino ráadásul épp a múlt héten publikált egy másik tanulmányt, amiben beszámolt arról, hogy az egerek mikrobiomjának összetételében is nyomon követhető egyfajta nappali-éjszakai ritmus. Kísérletük során bizonyították, ha az egereket pihenőidejükben etetik - megzavarva ezzel mikorbális ritmusukat -, az rontja a gyógyulási képességeiket.
98 évesen kigyógyult a koronavírusból a nemesbikki idősotthon lakója - további részletek társportálunk, az nlc.hu cikkében olvashatóak.
