A cég még 2017-ben nyerte el az Európai Unió Horizont2020 kutatás-fejlesztési keretprogramjának KKV-knak szóló pályázatának a piacra lépést támogató fázisában a támogatást. Ez világraszóló sikernek számít, mert ezeken a pályázatokon az erős uniós mezőnyből csak a legjobb projektek nyernek. Dr. Bózsik Béla Pált, a csapat alapítóját és fiát, Bózsik András Pál ügyvezetőt kérdeztük.
A DualDur abban jelent újdonságot, hogy a korábbi diagnosztikai módszerekhez képest nem a kórokozókra adott immunválaszt ismeri fel, hanem magát a kórokozót. Az úgynevezett morfológiai vizsgálatra épülő orvosi módszer azt ígéri, hogy a ma használt, körülményes vizsgálati metodika helyett egy 10-15 perces, automatizált vérteszttel kiszűrhető, hogy a mintaadó szervezetében van (vagy nincs) Lyme-kórt okozó baktérium. Ráadásul mindez akár már a fertőzés után néhány nappal is lehetséges, így a súlyosabb tünetek jelentkezését sem kell megvárni.
A minták fertőzöttségének közvetlen vizsgálata olyannyira jelentős innovációnak számít, hogy a projektgazda Lyme Diagnostics Kft. rekordösszegű, összesen 3 és félmillió euró támogatást kapott az Európai Unió Horizon 2020 SME Instrument (kkv-eszköz) forrásból a munkálatok befejezéséhez. A DualDur-projekt jelenleg egy összeurópai klinikai vizsgálat végén tart. Ha a kontrollvizsgálatok is sikerrel zárulnak, és a módszer megkapja a szükséges engedélyt, akkor jövőre -Magyarországon, Európában, de akár az Egyesült Államokban is - elérhetővé válik a módszer, melyek segítségével a klinikus sokkal könnyebben eldöntheti, hogy a páciens Lyme Borreliosisban szenved-e vagy sem, esetleg csak tünetmentes hordozó. De abban is az orvostudomány és a kezelőorvos segítségére lehet, hogy az adott esetben milyen kezelés javasolt.
Tisztázzuk: mi a DualDur?
Dr. Bózsik Béla Pál: Egy olyan alkalmazás, ami egy vérteszt eredményeként a Lyme-kór kórokozójának, a Borellia baktériumoknak a kimutathatóságát elősegíti. Egy olyan folyadék, ami a vért a levétel pillanata szerint tartósítja. Egy olyan eljárás, ami ebből a viszonylag nagy mennyiségű (4 ml) vérből segít koncentrálni annak baktériumtartalmát. A reagens - amit nevezhetünk táptalajnak is - arra jó, hogy életben tartsa a kórokozót és az alakos elemeket (vörösvértest és fehérvérsejt, trombocita) a vérmintában.
A DualDur elnevezés erre a sejttechnológiai folyadékra és módszerre vonatkozik, de emellett az általunk fejlesztett alkalmazásnak van még egy eleme: a sötétlátóteres mikroszkóp, mely a mintában natív módon láthatóvá teszi a Lyme-kórt okozó baktériumokat. Ez utóbbi annyit jelent, hogy a kórokozó életben marad úgy is, hogy nem kell hozzá fixálás, és láthatóvá lesz festés nélkül is. A módszer koncentrálja a diagnosztika szempontjából fontos kórokozókat, ez teszi lehetővé a megbízható mikroszkópos vizsgálatot.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Arról többször, több helyen is mesélt már, hogy régóta dolgozik ezen a témán, de arra emlékszik-e, hogy mikor született meg a megoldás ötlete, amivel most már lassan célba érnek?
Dr. Bózsik Béla Pál: 1986. május 2.-án.
Mi tartott eddig?
Dr. Bózsik Béla Pál: Előzőleg a Semmelweis Egyetem elvégzése után majdnem 10 éven át patológus voltam a Fővárosi István Kórházban, ahol megismerkedtem a mikroszkópos diagnosztikával. a mikroszkópiával Ezután a Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézet Szerológiai laboratóriumában voltam kutató, majd főorvos. Munkámhoz tartozott a szifilisz kórokozójának vizsgálata is, ami ugyanolyan Spirochéta (spirál alakú) baktérium, mint a Lyme-kór okozója. Az egyik első hazai eset vizsgálatakor, és elsőként már mikroszkóppal bizonyítottam a kórokozó jelenlétét és javasoltam a Lyme borreliosis elnevezést. Így kezdődött ez a történet.
Aztán jöttek az újabbnál újabb megoldások, és végül 25 év után otthagytam az OKI-t, miután a Szent Rókus kórházban, majd az Istenhegyi Géndiagnosztika Klinikán kértek fel arra, hogy segítsem egy Lyme-centrum létrehozását. Nyugdíjasként folytattam a kutatást, mígnem a megoldásom iránt kezdett kialakulni a nemzetközi érdeklődés.
Hogy tudott ez a kutatás Magyarországon maradni?
Dr. Bózsik Béla Pál: A Bayer gyógyszergyár majdnem elvitte, tényleg komolyan érdeklődtek. De a kutatók végül más módszerek felé fordultak, amelyek modernebbnek és ígéretesebbnek tűntek, így volt egyszerűbb. Így az orvostudomány eltöltött jó pár évtizedet azzal, hogy a végül nem elégséges pontosságúnak bizonyuló, vagy a túl drága technológiákat támogatta a mikroszkópos vizsgálatok helyett.
Bózsik András Pál: Azt nevezhetnénk akár egyfajta elégtételnek is, hogy ma már ebben a témában publikált cikkek rendre két megállapítással kezdődnek: 1) "a Lyme-kór korunk első számú állatról emberre terjedő betegsége" (néhol az is olvasható, hogy "a 21. század pestise"), illetve 2) a jelenlegi tesztek (vagyis: az eddig uralkodó szerológia) nem adnak megfelelő képet a betegségről.
Nagyon hasonló utat járt be sok betegség, például a TBC kimutásában is hosszú időre elvetették a mikroszkópiát, és a szerológia, majd a PCR vizsgálatok fejlesztésére fókuszáltak - mára a WHO kifejezetten megtiltotta a szerológiai vizsgálatokat, mert az nem működik. A Lyme-kór esetében is ez van: a körülményes vizsgálati módszerek nem hozzák a várt eredményeket, de a mikroszkóp itt is működik. Csak hát édesapám ezt már több mint 30 éve is így gondolta...
Az Európai Unió Horizon 2020 támogatási programja tekinthető-e áttörésnek, vagy csupán olyan segítségnek, ami átsegítette a kutatást az aktuális pénzügyi nehézségein?
Bózsik András: 2000 óta foglalkozom azzal, hogy édesapám találmányait hasznosítani tudjuk, elsősorban az üzleti oldalról, hiszen így juthat el egy megoldás igazán sok emberhez. Akkor is biztosan segített volna hasonló támogatás, de az akkor lehetséges szinten a kutatást már elvégeztük, és az igazi szakmai-üzleti érdeklődés 2013-tól indult meg. Akkortól a nyitottabban gondolkodó kollégák kezdték belátni, hogy a módszereknek, amivel dolgoznak, erősen korlátolt az érzékenységük, mert óvatos becslések alapján is legalább a betegek 40 százalékát kihagyják a diagnózisból. Azzal, hogy mi a kórokozót és nem a kórokozó szervezetben kialakított válaszát vizsgáljuk, új terepet nyitottunk meg.
Az uniós támogatás két évre szól, mire költik?
Bózsik András Pál: Az eredeti módszer szerinti vizsgálat előkészítése, a mikroszkópos vizsgálat kivitelezése, a dokumentáció sok időt igényelt egy komoly szakembertől. Ezért a támogatás egy része arra megy el, hogy ezt a folyamatot automatizáljuk, ami egy 21. századi labortól már alapvető elvárás, különösen, mivel egyre több esetet kell diagnosztizálni. Attól a ponttól, hogy a mintát előkészítették, addig, hogy megszületik a laboreredmény, mindent automatizálunk.
A mi esetünk azért bonyolult, mert ez a kórokozó csak akkor azonosítható pontosan, ha mozog - így nem elég egy síkban statikus képeket készíteni. Ez a mikroszkóptól azt kívánja meg, hogy a folyamatos élességállítás mellett, automatikusan mozgatni tudja a tárgyasztalt. Ennek a komplexitásnak a feldolgozása csak néhány éve lehetséges, de informatikailag így is csak azzal a feltétellel oldható meg, hogy a szükséges számításokat időben elvégezzük, és ehhez a legjobb számítógépekre van szükségünk.
Mennyire rövidül le így az az idő, ami korábban a leletek kielemzésére ment el?
Bózsik András Pál: Korábban egy profi, gyakorlott elemzőnek egyetlen leletkidolgozás 60 percébe került. Ez most 6 perc alatt megoldható. Sőt, mivel jobb lett az optika és maga a mikroszkóp is, mint amire számítottunk, ennél is kevesebb idő kell majd hozzá, hiszen hamarabb látunk meg több kórokozót, mint amit az eddigi technikával el lehetett érni.
Ráadásul, nemrég eljutottunk oda, hogy sikerült a világon egyedülálló módon, mozgás közben specifikus festékkel megfestenünk a Borreliát, így azt is bizonyítani tudjuk, hogy azt a kórokozót látjuk a mintákban, amelyiket keressük. Nincs tehát fals eredmény, vége az évtizedes bizonytalanságnak, nem "képzelődünk".
Mennyire vannak távol most a céltól? És mi következik utána?
Bózsik András Pál: Azt szeretnénk elérni, hogy a DualDur 2020 elején piacra vihető legyen. Ehhez egyetlen tételt kell abszolválni: be kell fejeznünk azt a klinikai vizsgálatot, amire az uniós támogatás másik részét költöttük. Ebben be kell tudnunk mutatni, hogy az orvos által pozitívként diagnosztizáltbeteg vérében látjuk a kórokozót, az egészséges önkéntesekében pedig nem - persze vakon, tehát anélkül, hogy ismernénk, az alany melyik csoportba tartozik.
Jövő márciusra mindenképp eljutunk odáig, hogy egy alkalmazható termékünk legyen. Hogy azután mennyi és milyen irányú további fejlesztésre lesz időnk és kapacitásunk, még nem tudom megmondani. Reméljük, hogy azokat a partnereket, akik jelezték, hogy szeretnék ezt a módszert és anyagot használni, be tudjuk csatornázni egy olyan laborhálózatba, amelyik ezt a vizsgálatot nagy hatékonysággal el tudja végezni.
Nem feltétlenül gondolkodunk saját hálózat létrehozásában, bár az is egy lehetőség. De valószínűbb üzleti modell az, hogy az egyes országokban már meglévő központi laborokba jutást célozzuk meg.
Mivel a folyadék lehetővé teszi, hogy a minta akár szobahőmérsékleten utazzon, és akár napokat töltsön el például egy szállítóautóban, ezért elviekben egyetlen központi laboratóriummal is el tudnánk látni egész Európát. Vagyis bármelyik üzleti modellel közelebb kerülhetünk ahhoz a végső célunkhoz, hogy ezt a vizsgálatot levihessük az általános, mindennapi, bárki által elérhető egészségügyi szolgáltatás szintjére.
Legjobban: