Férgek, kukacok az élő testben...
A parazita férgekA Földön élő összes faj körülbelül fele élete valamely szakaszában parazita életmódot folytat. Amelyik faj nem parazita, például az ember, annak biztos van parazitája, amik a náluk fejlettebb szervezetből húznak hasznot. Ilyenek a parazita férgek is...
Ártalmatlantól a halálos garázdaságig
A parazita a gazdaszervezetek léte nélkül kipusztulna, de a parazitagazdának az együttélésből csupán kára származik: megcsapolják tápanyag- és energiaforrásait, kihasználják vegyianyag-gyártását, vitaminokat, fehérjéket vagy vért vonnak el szervezetétől, roncsolják a szöveteket, sebeket, fekélyeket, gyulladásokat, kóros szövetszaporulatot idéznek elő, létfontosságú szerveket nyomhatnak, járatokat, testüregeket zárhatnak el, mérgező anyagcseretermékeket bocsátanak ki. A gazdaszervezet immunrendszerét a szapora paraziták jelenléte és féken tartásuk erősen igénybe veszi. A súlyosfertőzésvégül a gazdaszervezet halálát okozhatja.
A parazita férgek jelenlétét az emberi szervezetben összefoglaló néven helminthiasisnak nevezzük. A szervezet károsodásának mértéke a féreg fajtájától, az emberi szervezetben meghatározható tartózkodási helyétől, azaz a megtámadott szervektől és a férgek számától függően a tünetmentes féreg-infesztációtól a halálos betegségig terjedhet.
Jeles képviselők
A több száz emberben is szívesen élősködő férget nem volna célszerű felsorolni, de egy rövid, a férgek rendszertanát alapul vevő áttekintés a Magyarországon előforduló helminthiasisokról hasznos lehet. A laposférgek törzséhez (Plathyhelminthes) tartozó emberi paraziták főként két osztályba, a Digenea és a galandférgek (Cestoda) osztályába tartoznak. Jeles képviselőik, a horgas- (Taenia solium) és a simafejű (Taenia saginata) galandféreg az emberi bélben élősködnek. A galandférgességet (taeniasis) általában fertőzött állatok húsának nyers fogyasztása idézi elő.Jó tudni!
Az endoparazita azt jelenti, hogy az emberben, mint gazdaszervezetben élnek. Közvetett fejlődésnél a féreglárvák először ízeltlábúakban fejlődnek, majd kifejlett állatként kerülnek a gerinces gazdaszervezetbe, ahol rendszerint a bélcsatornában élnek. A parazita férgek életciklusa több gazdaszervezethez is kötődhet. A végső gazdában él a parazita kifejlett, szaporodni képes alakja, de vannak egy-egy életszakaszra otthont adó köztes gazdái is. A parazita a gazdaszervezetbe bekerülhet közvetlen érintkezés útján: táplálékkal, vízzel, emberi használati tárgyak közvetítésével, de a fertőződés történhet közvetve is. Ilyenkor a parazita valamilyen fejlődésen kell átessen ahhoz, hogy a megfelelő alakban bejuthasson a gazdaszervezetbe. A parazita - főként meleg éghajlaton - fejlődhet élő szervezeten kívül, vizekben, talajban, növényeken is. Ha a parazita egy köztes gazdából, másik gerinces állatból kerül az emberbe, a fertőzést zoonózisnak hívják.
A buzogányfejű férgek (Acanthocephala) a laposféregszerűek főtörzsébe tartoznak. Valamennyi fajuk közvetett fejlődésű endoparazita.
A laposférgek nevükhöz híven hát-hasi irányban lapított, bőrizomtömlővel mozgó testét csillós hám borítja. Szájnyílással kezdődő bélcsatornájuk van, de például a galandférgek egész testfelületükkel képesek táplálékot fölvenni. Hímnősek, azaz két egyed kölcsönösen megtermékenyítheti egymást. Fejlődésére jellemző, hogy rendszerint egy köztesgazdája is van. A féregatkák (Pentastomida) mintegy száz fajt számláló osztályában szintén sok élősködő található.
Különleges és riasztó megjelenésű megbetegedést okozó fonálféreg az elefántiázist kiváltó, főként az afrikai kontinensen garázdálkodó nyirokféreg (Wuchereria bancrofti) vagy a Loa loa névre hallgató szemféreg is. A hengeresférgek kör keresztmetszetű testének hámját kívülről védő kutikula réteg borítja, de ez nem akadályozza, hogy bőrükön keresztül is vegyenek föl táplálékot. Háromszakaszos bélcsatornájuk végbélnyílással végződik. Bőrizomtömlővel mozognak.
A gyűrűsférgek törzse (Annelida) számít a férgek között a legfejlettebbnek. Testük bőrizomtömlővel mozog. Külsőleg és belsőleg is szelvényezettség jellemzi, és az egyes szelvényeket vékony hártyás válaszfal különíti el. Háromszakaszos bélcsatornájuk, zárt keringési rendszerük és viszonylag fejlett idegrendszerük van. Váltivarúak vagy hímnősek. Emberi élősködő is van közöttük, a nadályok osztályába tartozó (Hirudinea) nadály vagy orvosi pióca, melynek nyálában véralvadásgátló anyag, a hirudin található. A pióca ektoparazita, azaz a parazitagazda testén kívül él.
Hogy derül fény a férgességre?
Jellegzetes tünetek általában nincsenek. A trichinellosis inkább kivételnek számít. Tartós étvágytalanság, fogyás, fáradékonyság, sápadtság, végbéltájéki és ágyék környéki viszketés, hasfájás és emésztési zavarok mellett viszont érdemes tüzetesen megnézni a székletet, amiből azután kiderülhet, hogy bizony féregpetéket vagy -lárvákat tartalmaz. A férgek néha csalánkiütést, bőrallergiát okozhatnak, ritkán a légutak is jelt adnak, köhögéssel, tüdőpanaszokkal. Egyes férgek májpanaszokat okoznak. A vérképben vérszegénység és vashiány, máskor vitaminhiányos állapot utalhat férgek jelenlétére. Gyakori, hogy férgek által kibocsájtott mérgező anyagok okoznak zavart. Súlyos tüneteket inkább az okoz, ha a férgek testüregeket vagy -járatokat zárnak el. A féregűzésnek ma már kifinomult, egyszerű gyógyszeres kezelés az útja, melyek hatóanyagai a férgek valamely csak rájuk jellemző enzimrendszerét gátolják, így a parazitagazdára nem veszélyesek.A terjedés megelőzése
Az emberről-emberre terjedő helminthiasisok a széklettel a külvilágra kerülő petékkel vagy lárvákkal adódnak tovább. A mérsékelt övön főként gyermekek szervezetébe kerül be könnyen például az enterobiasist okozó féreg. Az emberről-emberre közvetlenül nem terjedő férgesség esetén a peték a talajban válnak fertőzőképessé, mint az Ascaris esetében. Az állatról-emberre terjedő helminthiasisok (Taenia fajok, Trichinella spiralis) nyers vagy félig nyers hús fogyasztásával, illetve állati ürülékből származó petével kerülnek az emberbe (Echinococcus). Ennek megfelelő a megelőzés is.Érdekesség
Mióta egészségtelen műtrágyázott, vízkultúrás zöldségekkel táplálkozunk, azóta a kisebb veszély miatt jobban megengedhetjük magunknak a csak 30-40°C-on mosható, divatos színes "fehérneműt" és "ágyneműt"!
Jó tudni!
A féregfertőzések közül a taeniasis, echinococcus- és ankylostomiasis-fertőzéseket bejelentés-kötelesek!
Értékelje a cikket!