Vérszegénység? Ez azt jelenti, hogy valakinek kevés a vére?

A szervezet működéséhez oxigénre van szükség, ezt a tüdőből a vér egyik alkotóeleme, a vörösvértest szállítja el a sejtekhez. A vörösvértestekben van egy vastartalmú fehérje, a hemoglobin, ez (Hb) köti meg az oxigént. Ha csökken a vörösvértestek száma, illetve a hemoglobin mennyisége, akkor romlik a szervezet oxigénellátottsága. Ezt az állapotot vérszegénységnek, orvosi szakkifejezéssel anémiának nevezzük. Ha kialakul, akkor jelentősen romlik a betegek életminősége.

A daganatos betegeknél gyakran előfordul a vérszegénység, mert a betegek szervezetén belül számos olyan kóros folyamat indul el, amely a vörösvértestszám csökkenéséhez vezethet.

A vérszegénység mértéke függ a daganat fajtájától, előrehaladottsági fokától és a kezeléstől is. Kemoterápia adása után gyakrabban észlelnek vérszegénységet, mint a sugárkezelés után. Ha pedig a két kezelésfajtát kombinálják, még többször fordul elő a tünet, ráadásul súlyosabban.

A vörösvértestszámot és a hemoglobinszintet vérből állapítják meg. A hemoglobin normál értéke férfiaknál 13,5-16 g/dl, illetve nőknél 12-15,5 g/dl.
Vérszegénységről akkor beszélünk, ha férfiaknál 13,5 g/dl-nél, illetve nőknél 12 g/dl-nél alacsonyabb a hemoglobin-koncentráció. A vérszegénység tünetei általában ennél alacsonyabb hemoglobinszintnél jelentkeznek.

A vörösvérsejtek a csontvelőben képződnek, a szervezet maga szabályozza a vörösvértestek számát egy eritropoetin nevű hormon segítségével. Az eritropoetin egyes vesesejtekben termelődik és a vérben lévő oxigén mennyiségétől függően választódik ki a vérbe. Ha a vér oxigénszintje alacsony, több eritropoetin választódik ki, és ez serkenti a csontvelőben a vörösvérsejtek termelését.
Amikor a vér oxigénszintje eléri a normális értéket, az eritropoetin-kiválasztás csökken.
A vörösvérsejtek élettartama korlátozott, körülbelül négy hónap után elpusztulnak és kiürülnek a vérből.