Az ELTE Természettudományi Karának kutatói a súlyos COVID-19 betegséggel kapcsolatos több mint ezer tanulmányt dolgoztak fel, amelyekből kiderül, hogy mik a rizikófaktorok, illetve milyen okai lehetnek a betegség eltérő lefolyásának. Az eredmények alapján az egyéni kockázatot jelentősen befolyásolta a fertőzött, a fertőző vírustörzs, illetve a környezet néhány tulajdonsága is. A COVID-19 klinikai lefolyása és kimenetele ezek alapján igen változatos. Annak a megértése, hogy egyes emberek miért esnek át a fertőzésen tünetmentesen, míg mások az életüket vesztik, mind a betegség gyógyításához, mind pedig a járvány kordában tartásához elengedhetetlen.
Zsichla Levente, az ELTE biológia szakos hallgatója és témavezetője, Müller Viktor, a TTK Biológiai Intézetének docense több mint ezer tanulmányt elemeztek, hogy átfogó képet adjanak arról, milyen folyamatok hogyan befolyásolják a COVID-19 súlyosságát az egyén szintjén. Tanulmányukban részletesen vizsgálták egyebek mellett a demográfiai tényezők szerepét (életkor és biológiai nem, illetve ehhez kapcsolódóan a terhesség), a betegség kölcsönhatásait más fertőző és nem fertőző betegségekkel, valamint az életmód, illetve a kialakult immunmemória befolyását. Ezen túl áttekintették a koronavírus genetikai változatosságának, valamint az olyan környezeti tényezőknek a hatását, mint a légszennyezés és a társadalmi-gazdasági helyzet.
Ezek növelik a kockázatot
Vizsgálatukból többek között kiderült, hogy a magas életkor a COVID-19 halálozás legerősebb kockázati tényezői közé tartozik. Ezt a hatást először 2020 elején jelentették, és azóta számtalan kutatás erősítette meg. Az eredmények azt mutatják, hogy felnőtteknél a halálozás kockázata körülbelül minden 6-7 életévente megduplázódik, és a 65 és 75 év közötti korosztálynál már meghaladja az 1 százalékot. A jelenségért felelős lehet a tüdő szöveteinek és az immunrendszernek az öregedése, valamint a korral járó steril szisztémás gyulladási szint megemelkedése is.
Bizonyos krónikus betegségek is növelik a súlyos COVID-19 kockázatát, ugyanakkor akadnak kivételek és ellentmondásos esetek is. Míg az elhízás, a cukorbetegség, a magasvérnyomás-betegség, a krónikus vesebetegség, illetve szív- és érrendszeri megbetegedések biztosan kockázatnövelő rizikófaktornak számítanak, addig több immunológiai, neurológiai és mentális megbetegedés esetén az eredmények a mai napig nem meggyőzők. A tüdőbetegségeken belül is akad ilyen ellentmondás.
A férfiakra veszélyesebb, a nőket azonban tovább kínozza
Az adatok alapján a férfiak körében körülbelül kétszer magasabb a súlyos kimenetelű COVID-19 kialakulásának kockázata, és nemcsak az idősek között, hanem életkortól függetlenül is. Mivel más vírusos légúti megbetegedések (például influenza) és fertőző tüdőgyulladás esetén is mutattak ki hasonló összefüggéseket, így ennek a mechanizmusa valószínűleg nem kizárólag a COVID-19-re jellemző. Több X-kromoszómához köthető gén szerepe és más, az immunrendszerben kulcsszerepet betöltő gének eltérő kifejeződése húzódhat meg a jelenség hátterében.
Bár az összegzés szerint a nők körében a súlyos kimenetelű COVID-19 betegség kockázata kisebb, mégis nagyobb arányban megfigyelhető a poszt-COVID szindróma kialakulása. A terhesség pedig külön kockázati tényezőt jelent a fertőzés lefolyására: a fertőzött kismamáknál gyakrabban alakul ki terhességi magasvérnyomás-betegség, gyakrabban kerülnek intenzív osztályra, és a következmények a magzatot, csecsemőt is érinthetik.
A rossz társadalmi helyzet és az alkoholfogyasztás is növeli a kockázatot
A rossz társadalmi-gazdasági helyzet, így a szegénység, a rossz lakhatási körülmények vagy az etnikai kisebbséghez tartozás több országban kimutatott kockázati tényező. Kevéssé meglepő, és a kutatási eredmények adatokkal is alátámasztják, hogy a rendszeres fizikai aktivitás és az egészséges táplálkozás jótékony hatással van az általános egészségre és a COVID-19 kimenetelére is, míg a túlzott alkoholfogyasztás növeli a súlyos betegség kockázatát. Annál meglepőbb viszont, hogy a légzési funkciókat jelentősen károsító dohányzás hatása a SARS-CoV-2 fertőzés klinikai kimenetelére a mai napig eldöntetlen. Ezzel szemben a nagy koncentrációjú szállópornak való hosszútávú kitettséget egyre több kutatás hozza kapcsolatba a súlyos koronavírus-betegséggel.
