+17° - +39°
Nincs front

Meglepő helyen derülhet fény a COVID-titkokra

A COVID-19-en átesett betegek egy része furcsa idegrendszeri tünetekről számolt be, ami arra utal, hogy a kórokozó képes lehet közvetlenül is megtámadni az emberi agyat. A hasonló vírusokról szerzett ismeretek arra utalnak, hogy a SARS-CoV-2 hatása az agyra még hónapokig vagy akár évekig is fennmaradhat.

Az agy konzerválásának módszerét az 1600-as években dolgozták ki, a kíváncsi orvosok és anatómusok pedig azóta is gyűjtik az alapanyagot. Az agyszövet szisztematikus agybanki kezelése a 20. század elején kezdődött, ami a rejtélyes agybetegségek tanulmányozásának szükségességéből fakadt. Ma Európában, az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában vannak olyan agybankok, amelyek mindegyike a specifikus agyi rendellenességekből származó minták összegyűjtésére és jellemzésére összpontosít, és erőforrásokat nyújt a kutatóknak. Az agybankok gyűjteménye adományozással bővül, amikor valakik (vagy az elhunytak legközelebbi hozzátartozói) úgy rendelkeznek, hogy szervüket felhasználhatják tudományos célra. Akár diagnosztizáltak náluk betegséget, akár nem, minden egyes agyadományt aprólékosan kategorizálnak és megőriznek, hogy tovább tanulmányozhassák őket, néha évtizedekkel később.

agybank
Az agybankok meglepően sokat segíthetnek a COVID-19 legyőzésében. Fotó: Getty Images

A 2003-as SARS-járvány után a kutatók ilyen agyadományból származó agyakon fedezték fel, hogy a vírus megfertőzheti az agysejteket. Ez megmagyarázhatja, hogy néhány SARS-betegnek miért voltak idegrendszeri tünetei: szédülés, zavartság és anozmia (a szaglás képességének elvesztése). A COVID-19 esetében is megjelentek hasonló tünetek, a leggyakrabban fejfájás, anozmia és a ködös tudat, de a COVID-19 görcsrohamot, stroke-ot vagy kómát is okozhat. Van már néhány bizonyíték arra, hogy ezek a tünetek összefüggenek az agy szerkezetének változásával, de adományozott szövetek nélkül szinte lehetetlen megmondani, hogy a vírus hogyan kerül az agyba, vagy egyáltalán megfertőzi-e az agysejteket. Lehetséges, hogy a kórokozó behatol az egyes agysejtekbe, a meghibásodásukat okozva, de egyes betegeknél az aggasztó tünetek a COVID-19 által a szervezetük egészére gyakoroltlázés gyulladás mellékhatásaként is megjelenhetnek. Ezért a megfelelő kezelések megtalálásához az agybankok adhatnak érdemi információkat a tudósoknak - állítja a Massive Science tudományos magazinba írt cikkében Kathryn Vaillancourt, a montréali McGill Egyetem agykutatója.

Más a modell, és más a látható valóság

Naguib Mechawar, a montreali Douglas Bell agybank (DBCBB) igazgatója szerint a COVID-19 megértéséhez az agybankok nem egyszerűen hasznosak, hanem nélkülözhetetlenek. Mindegy, hogy a tünetek azért bukkannak fel, mert a vírus közvetlenül érintkezik az agysejtekkel, vagy mert hatására begyulladnak az agyi erek, mindenképpen hozzá kell férni az emberi agymintákhoz, hogy megértsük a tünetek hátterében álló folyamatokat. A betegség modellezése is fontos, de az eredeti minták tanulmányozása másfajta lehetőséget ad a kór megértésére.

Ahhoz, hogy a vírus aktívan megtámadja az agysejteket, először át kell jutnia a vér-agy gáton, azon a szoros sejthálózaton, amely a határőrizetről gondoskodik az agy és a test között. Kiderült, hogy egyes agysejtek is előállítják az ACE2 fehérjét, amelyhez a SARS-CoV-2 a légzőrendszerben kötődik. Ráadásul laboratóriumban a vírus képes megfertőzni az agyi organoidokat - azokat a háromdimenziós sejtkultúrákat, amelyeket az agy biológiai modellezésére használnak -, de nem tudjuk, hogy ez igaz-e az embereknél is, hacsak nem férünk hozzá az agyukhoz. A tudósok azonban elkezdték vizsgálni a felboncolt COVID-19-ben elhunyt betegek agyát, és a vírus nyomait megtalálták egyes agysejtekben. Az agyba való belépés után lehetséges, hogy a vírus szaporodni és terjedni is tud. Egyelőre azonban kevés boncolást végezetek ahhoz, hogy ezt biztonságosan ki lehessen jelenteni.


Az agybankok olyan emberektől gyűjtenek mintákat, akik átestek a fertőzésen (függetlenül attól, hogy neurológiai tüneteik voltak-e vagy sem), de olyanoktól is, akik más okokból hunytak el. Ebben a megoldásban azért lehet bízni, mert a banki agyminták segítették a kutatókat például abban is, hogy megértsék az agy specifikus immunsejtjeinek reakcióját az Alzheimer-kórra, vagy hogy hogyan lehet egy adott sejtcsoport a skizofrénia kezelésének célpontja. Az agybankok az orvosi nyilvántartásokhoz való hozzáféréssel, a családtagok megkérdezésével és a szövetek gondos megvizsgálásával egyedülálló módon képesek információt nyerni az adott betegségről.

Más betegségek kutatása adja a példát

Német, osztrák és amerikai agybanki tudósok 2000-ben összefogtak, hogy feltárják, hogyan alakul ki a sclerosis multiplex (SM). Az SM kezelésének egyik legnagyobb kihívása, hogy a betegség különbözőképpen mutatkozhat meg az egyes betegeknél, olyannyira, hogy nincs két ember, akinek pontosan ugyanazok a tünetei lennének. Sőt, e tünetek az idő múlásával változhatnak vagy ingadozhatnak is. A Claudia Lucchinetti által vezetett csoport együttesen több mint 80 beteg agymintáját gyűjtötte össze. Minden mintában megtalálták az SM-mel kapcsolatos agysejtkárosodást, de észrevettek érdekes mintázatokat is. Gondosan megvizsgálva a sérült sejtek eloszlását, méretét ésfehérjeösszetételét, négy különféle elrendeződést fedeztek fel, amelyek jelzéseket adtak arról, az egyes alanyoknál hogyan alakult a betegség. Ezeket a mintákat, amelyek segítenek az orvosoknak az SM diagnosztizálásában és a betegek kezelésében, aligha találták volna meg az agybankoknak felajánlott szervadományok nélkül.

A koronavírus fondorlatosan pusztítja az agysejteket, míg egyet megfertőz és felhasznál a szaporodásra, addig a körülötte lévőket "kiéhezteti", pontosabban elhasználja előlük az oxigént - állapította meg egy kutatás. Bár eddig úgy tűnt, hogy nem a koronavírus agyi hatása öli meg a COVID-19-betegeket, a kutatók szerint az agysejtek ellenőrizetlen fertőzése halálos lehet. Részletek!

Az agybankok egyre fontosabb szerepet töltenek be a COVID-19 elleni küzdelemben is, mivel segítségükkel jobban megérthetjük a vírus viselkedését és a COVID-19 betegek tüneteit, amelyek nem mindig múlnak el nyomtalanul. A neurológiai szimptómák mellett aggasztóan sok ember számolt be folyamatos zavartságról és memóriazavarról, úgynevezett agyködről a gyógyulást követő hónapokban. A vizsgálatokhoz szükséges agyak begyűjtése azonban nehéz volt a járvány első hulláma idején, hiszen a bonctermek jelentős része a fertőzésveszély miatt bezárt. Mára ez a helyzet a kidolgozott új módszereknek és eszközöknek köszönhetően megváltozott, így lassan elérhetővé válnak a minták.

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+34, +39 °C
Minimum:
+17, +22 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt általában derült, gyengén felhős lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag