A szegénység legfájóbb következménye

Ha egy szegénynek orvosi ellátásra van szüksége, az még szegényebbé teszi, és ennek következtében még korábban meghalhat, mert a kiadások csak tetézik a problémáit. Ha mindez nem lenne elég: a szegénység a génekbe is beleég. Az erről szóló kutatások Dániában és Illinoisban jelentek meg, de akár nálunk is készülhettek volna.

A genetika, az életmód és a környezet mind olyan tényezők, amelyek valamilyen módon befolyásolják, hogy mikorra és hogyan öregszünk meg. Ám, jó, ha tudjuk, hogy a pénzügyi helyzet is fontos. A Koppenhágai Egyetem Egészséges Öregedés Központja és a dán közegészségügyi minisztérium kutatói megállapították, hogy a felnőtt élet során a relatív szegénységi küszöb alatt töltött négy vagy annál több év jelentősen befolyásolja, hogy a testünkön mikor kezdenek megjelenni az öregedés jelei.

szegény ember
Hány évet töltött eddig a szegénységi küszöb alatt? Fotó: iStock

A körülmények megismerése érdekében a kutatók 5500 középkorú személyt vizsgáltak meg, különböző öregedési tényezők (fizikai képességek, kognitív funkció és gyulladásos szint) mérésének segítségével. Az eredményeket ezután összehasonlították a felmérésben résztvevők jövedelmével a teszt elvégzése előtti 22 év során. A medián jövedelem 60 százaléka alatti éves jövedelmet tekintették a kutatók a relatív szegénység határának.

(Ha Magyarországon is elfogadnánk a dán kutatók szegénységre vonatkozó a mutatóját, akkor a következőket kellene figyelembe vennünk. A létminimummal kapcsolatos méréseit a KSH megszüntette, de a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Policy Agenda kutatóintézet adataiból tudjuk, hogy a magyar munkavállalók bruttó medián bére jelenleg 229 636 forint, azaz a dán mutatóval mindenki szegény, aki nem keres havonta legalább bruttó 137 782 forintot, ami valamivel kevesebb a 149 000 forintos minimálbérnél.)

Észre sem veszik a leromlásukat

A kutatók rájöttek, hogy szignifikáns kapcsolat van a pénzügyi nehézségek és a korai öregedés között. Ami azért fontos, hogy megelőző intézkedéseket lehessen kezdeményezni - közölte Rikke Lund, az egyetem professzora, a tanulmány társszerzője. Megállapította, a korai öregedés azt is jelenti, hogy a korábbi életkorban több kezelést kell elvégezni, és ez mind az egyén, mind a társadalom számára terhet jelent. A kutatás eredményei megmutatták, hogy sok ember nem feltétlenül veszi észre a fizikai képességei romlását, így azt sem konstatálja, hogy a teste idő előtt kezdett el megöregedni. Ezért gyakorta nem is koncentrálnak a megelőző lépésekre, csak akkor, ha már túl késő.

A résztvevők mind fizikai, mind kognitív teszteken részt vettek, amelyek mindegyike az általános erő és képességek kifejtését vizsgálta. A kutatók többek között megmérték a résztvevők markolási erejét, illetve hányszor tudtak felállni és leülni egy székre 30 másodpercen belül, és milyen magasra tudtak ugrani. A kognitív tesztek különféle sorozatok memorizálásáról szóló feladatok voltak.


Azok, akik felnőtt korukban négy vagy annál több éven át éltek a relatív szegénységi küszöb alatt, szignifikánsan rosszabb teljesítményt mutattak, mint azok, akik soha nem voltak szegények. Kiderült, hogy a pénzügyi szempontból nehéz helyzetben lévők a kontrollcsoporthoz képest 30 másodpercenként kettővel kevesebbszer tudtak felállni és leülni, illetve a markolási erejük 1,2 kilóval volt alacsonyabb. Megmérték a résztvevők gyulladásos szintjét is. A magas gyulladásos szint azt jelzi, hogy a test éber állapotban van, és ez mind a betegség mind az öregedés jelzésként értelmezhető. A tanulmány azt mutatja, hogy a rossz pénzügyi helyzetben lévők gyulladásos szintje magasabb volt. Azok a felnőttek, akik az életük során többször is komoly pénzügyi kihívásokkal szembesültek, korábban kezdenek el öregedni azoknál, akiknek nem voltak ilyen problémáik - szögezte le Rikke Lund.

A génjeink sincsenek biztonságban a szegénységtől

Nemrégiben jelent meg egy másik, a szegénység aggasztó hatásaival foglalkozó tanulmány is. A Northwestern Egyetem kutatói ugyanis kimutatták, hogy a szegénység a génekben is nyomot hagy. Az eddig is világos volt, hogy a társadalmi-gazdasági státusz erőteljesen befolyásolja az egészséget és betegséget, a társadalmi egyenlőtlenség pedig mindenütt megjelenő stresszfaktor az emberek számára. (Az Amerikai Pszichológiai Társaság meghatározása szerint a társadalmi-gazdasági státusz nemcsak a jövedelmet, hanem az iskolai végzettséget, a pénzügyi biztonságot továbbá a társadalmi státusz és a társadalmi osztály szubjektív felfogását is magában foglalja. Hordozza továbbá az életminőséget meghatározó elemeket, beleértve a lehetőségeket és kiváltságokat. Például a szegénységet nem egyetlen tényező, hanem összetett fizikai és pszichoszociális stresszorok jellemzik.) Így aztán nem csoda, hogy az alacsony képzettség és jövedelem megjósolhatóan együtt jár a szívbetegségek, a cukorbetegség, többféle rákbetegség és afertőző betegségekkockázatának növekedésével.

A pénzügyi problémákat gyakran szokás összefüggésbe hozni az életünket érintő rossz döntésekkel. Jól ismert felvetések ezek: Miért nem tanult jobban? Miért nem választott jövedelmezőbb szakmát? Miért vállalt ilyen sok gyereket? És így tovább. De a közelmúltban készült tanulmányok azt sugallják, hogy a kevesebb pénz megszerzése valójában a gondolkodásra és a memóriára gyakorolja a legrosszabb hatást. A tudósok legutóbb pedig kapcsolatot találtak a társadalmi-gazdasági létrán elfoglalt pozíció és az agy változásai között. Részletek!

A tanulmányról a ScienceDaily tudományos portál nyomán az MTI is beszámolt, azt írva, hogy az alacsony társadalmi-gazdasági státusz kapcsolatba hozható olyan fiziológiai folyamatokkal, amelyek hozzájárulnak a betegségek, például krónikus gyulladások, inzulin-rezisztencia és a kortizol diszreguláció kialakulásához. A legfontosabb azonban az a megállapítás, hogy sikerült bizonyítékot találni a szegénység beágyazódására a genomba, ugyanis az alacsony társadalmi-gazdasági státusz összefüggésben áll a DNS-metilációval, az örökítőanyag kémiai módosulásával több mint 1500 génben, és több mint 2500 helyen. Azaz a szegénység a teljes genom mintegy tíz százalékán ott hagyja a nyomát.

A tanulmány vezető szerzője, Thomas McDade az egyetem antropológusa ezt két okból is fontosnak tartja. Egyrészt a társadalmi-gazdasági státusz az egészség fontos meghatározója, de nem tudjuk, hogy milyen alapmechanizmusok révén emlékezik a testünk a szegénység élményére. A DNS-metiláció ebben játszhat fontos szerepet. Másrészt a fejlődés során szerzett tapasztalatok befolyásolják a genomot, szó szerint formálják szerkezetét és funkcióit. A kutató nem titkolta, hogy meglepődött milyen széleskörű a kapcsolat a társadalmi-gazdasági státusz és a DNS-metiláció között, ilyen nagyszámú génben. Rámutatott, hogy ez a mintázat figyelmeztet egy potenciális mechanizmusra, amely által a szegénységnek hosszantartó hatása lehet a fiziológiai rendszerek és folyamatok széles körére.

Annak érdekében, hogy érzékeljük e problémák súlyát Magyarországon is, vessünk egyetlen pillantást a hazai adatokra. A KSH szerint 2017-ben a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztésnek kitett emberek száma elérte az 1 millió 887 ezret

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+19, +24 °C
Minimum:
+6, +11 °C

Hazánkban szombaton délelőtt az ország nagy részén gyengén felhős lesz az ég, a Dunántúlon helyenként tartósan megmarad az éjszaka képződött köd és alacsonyszintű rétegfelhőzet.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag