A pénzügyi problémákat gyakran szokás összefüggésbe hozni az életünket érintő rossz döntésekkel. Jól ismert felvetések ezek: Miért nem tanult jobban? Miért nem választott jövedelmezőbb szakmát? Miért vállalt ilyen sok gyereket? És így tovább. De a közelmúltban készült tanulmányok azt sugallják, hogy a kevesebb pénz megszerzése valójában a gondolkodásra és a memóriára gyakorolja a legrosszabb hatást. A tudósok legutóbb pedig kapcsolatot találtak a társadalmi-gazdasági létrán elfoglalt pozíció és az agy változásai között - írja a The Atlantic.
Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ban megjelent tanulmány szerint a Texasi Egyetem Élethossz Központjának dallasi kutatói 304, különböző élethelyzetben lévő 20-89 éves embert mértek fel . Az alanyok agyát vizsgálták a szürkeállomány szempontjából, illetve hogy miként szerveződik agyuk hálózata. Az agyban a kapcsolódó funkciók gyakran hasonló tevékenységet mutatnak: a beszédet szabályozó területek például inkább kölcsönhatásba lépnek egymással, mint a többi testi funkcióban érintett területekkel. Általában véve a tudósok hasznosnak és jónak tekintik, hogy az agyhálózatok funkcionálisan elkülönülnek.
Más a szegények és a gazdagok agya
A kutatók ezután azokat az agyi jellegzetességeket gyűjtötték össze, amelyek az egyének oktatási és foglalkoztatási történetéhez, illetve az általános társadalmi-gazdasági helyzetükhöz kapcsolódhattak. Kiderült, hogy a középkorúak (35-64 évesek) körében a magasabb státuszúaknak több a szürkeállományuk és kiterjedtebb a kedvező funkcionális elkülönülés az agyhálózatukban. Mindkét dolog összefügg a jobb memóriával és védelmet nyújt a demencia, illetve az agy öregedésének egyéb jelei ellen.
Ez a kapcsolat azután is fennállt hogy a kutatók számításba vették a mentális és fizikai egészséget, a kognitív képességeket, sőt elválasztva kezelték a gyermekkori társadalmi-gazdasági helyzetet a felnőttkoritól. Vagyis a gazdagok vagy szegények felnövekedése nem feltétlenül befolyásolja a középkorú emberek agyi egészségét. De úgy tűnik, hogy valami mégiscsak történik velük a felnőtt életük során.
Mik lehetnek ezek a dolgok? Az alacsonyabb fizetőképességű emberek rosszabbul férhettek hozzá az egészségügyi ellátáshoz és az egészséges táplálékhoz. Lehet, hogy erősebben szennyezett környéken élnek, vagy szellemileg kevésbé stimuláló az életük. Az alacsony szocioökonómiai helyzet miatt megemelkedhet az allosztatikus terhelés mértéke, azaz állandóan magas lesz a stresszhormonok szintje, ami a testet, beleértve az agyat is kopásra készteti.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
"Kezdünk egyre többet megtudni mind a stressz, mind pedig a folyamatos tanulás agyra gyakorolt hatásairól. Ez összhangban van azzal az elképzeléssel, hogy az egész életen át tartó ismeretszerzés befolyásolhatja az agy egészségi állapotát" - mondja Gagan Wig, az egyetem idegtudósa, a tanulmány vezető kutatója.
A krónikus szegénység és az agy anatómiája
Korábbi tanulmányok arra is rámutattak, hogy a társadalmi-gazdasági státusz gyengesége befolyásolhatja a gondolkodásmódot. A Science folyóiratban megjelent egyik tanulmány például 2013-ban azt fejtegette, hogy "az egyén kognitív funkcióját csökkenti az állandó és mindent befolyásoló erőfeszítés, hogy megbirkózzon a kis pénzek kiadása miatt megjelenő közvetlen hatásokkal, amilyen a kocsmázás vagy a spórolás". Egy másik tanulmány pedig tavaly megállapította, hogy a szegénységben élők agya rosszabbul teljesített, mint azoké, akik soha nem voltak szegények. Ez megnyilvánult a verbális memória , a feldolgozási sebesség és a végrehajtó működés terén is. Jiaying Zhao, a British Columbia Egyetem pszichológusa és a 2013-as tanulmány társszerzője úgy véli, hogy a krónikus szegénység befolyásolhatja az agy anatómiáját, amire tanulmányuk idegrendszeri bizonyítékot is szolgáltat.
A kutatások összességükben arra utalnak, hogy a szegénység (vagy a gazdagság hiánya) legalábbis részben önfenntartó ciklus lehet. A kevésbé gazdagok küzdenek a költségeik fedezéséért. Stresszesebbek , gyengébb a memóriájuk, és így rosszabbak ugyanazokban a kognitív feladatokban, amelyek elvégzése a gazdagság növeléséhez szükséges - különösen a mai információs gazdaságban.
Zhao ezt a következőképpen fogalmazta meg: "A szegénységről alkotott korábbi nézetek a szegénységet hibáztatták a személyes kudarcokért, vagy azt a környezetet, amely nem segíti a sikert ... Azt állítjuk, hogy a pénzügyi források hiánya önmagában is káros kognitív funkciókhoz vezethet. A hiány, a nincstelenség állapota is tényleges oka lehet a szegénységnek."
Legjobban: