"A növényi alapú húsok jobbak"

Az újévi fogadalmak között gyakori az olyan, amely az egészséges táplálkozással kapcsolatos. Leginkább a fogyás a fő fókusz, és sokan úgy gondolják, hogy ehhez át kell alakítaniuk étrendjüket, amiben fontos, hogy a húsokkal kezdjenek valamit. Csakhogy rengeteg az egymásnak ellentmondó információ. Válasszuk hát el a tévhiteket a valóságtól.

A húsfogyasztás rendkívül forró téma, mert mindenkit érint. (Látni fogjuk, hogy még azokat is, akik semmiféle állati terméket nem esznek meg.) Így számtalan megnyilvánulás születik róla a közösségi médiában terjedő bejegyzésektől kezdve a bulvár szösszeteken, a minőségi sajtó cikkein, az elektronikus média műsorain keresztül a tudományos publikációkig. Nem csoda, ha az így kialakult információs káoszban nem világos, hogy mit lehet hihetőnek vagy követendőnek tartani.

vöröshús
A vörös hús fogyasztása nem egészséges, a környezetre pedig gyilkos - Fotó: iStock

Dariush Mozaffarian, a Tufts Egyetem táplálkozástudományi karának dékánja, a szakterület egyik legelismertebb szakértője a Conversation magazinba írt tisztázó cikket. Rámutatott, hogy a tudósok egy csoportja szerint a vörös és a feldolgozott húsok előállításának és fogyasztásának csökkentése az egészség és a bolygó miatt is a legfontosabb prioritás, míg mások szerint ezek az ételek nem jelentenek egészségi problémákat. De akadnak, akik köztes álláspontot képviselnek, és azt mondják, hogy minden a körülményektől függ. Azaz a fűvel táplált marhák húsa és a nitritmentesen feldolgozott húsok nyugodtan fogyaszthatók. A legújabb trend a növényi fehérjékből előállított húshelyettesítők terjedése, amelyek ugyan egyre népszerűbbek (Magyarországon is egyre többfelé árulnak műhúsos hamburgereket), de bizonytalan az egészségre gyakorolt hatásuk. Melyek tehát a biztos pontok az eligazodáshoz?

Mítosz: a vörös hús jót tesz az egészségnek

Sokan a vörös húst tartják az igazi ételnek, ezzel adható meg igazán a testnek, ami kell, a szükséges üzemanyag. A vizsgálati adatok arra utalnak, hogy a feldolgozatlan vörös hús szerény mennyiségű fogyasztása viszonylag semleges az egészségre, de egyik jelentős tanulmány sem utal arra, hogy előnyei lennének. Tehát a marha-, a sertés- vagy éppen a bárányhús alkalmi fogyasztása nem ronthatja az egészségét, de nem is javítja. A túl sok hem-vas, amely a vörös hús színét adja, azonban megmagyarázhatja, hogy ez a húsfajta miért növeli a 2. típusú cukorbetegség kockázatát. Továbbá a vörös hús és a feldolgozott hús gyakori és olykor esetenkénti fogyasztása is szorosan kapcsolódik a vastagbélrákhoz.

Mítosz: előnyben kell részesíteni a sovány húsokat

Az étrendi ajánlások évtizedek óta a sovány húsokra összpontosítanak, az alacsony és a telített zsírtartalmuk, illetve a mérsékelt koleszterintartalmuk miatt. Csakhogy ezeknek a tápanyagoknak nincsen szoros kapcsolatuk a szívrohammal, a rákkal vagy más súlyos egészségügyi következményekkel. Más tényezők fontosabbnak tűnnek. A feldolgozott húsok, például a szalonna, a kolbász, a szalámi és a felvágottak sok tartósítószert tartalmaznak. A nátrium növeli a vérnyomást és a stroke kockázatát, míg az emberi szervezet a nitriteket rákot okozó nitrozaminokká alakítja. Sovány vagy sem, ezek a termékek nem egészségesek.

A vörös húsok fogyasztását a kutatások különféle súlyos betegséggel hozták összefüggésébe. Például a koleszterin és a telített zsírok szív- és érrendszeri panaszokat okozhatnak, illetve a trimetilamin-N-oxid (TMAO) nevű anyag májban való megjelenése elősegíti a zsír lerakódását az erekben. De hol a határ, ameddig elmehetünk e finom, de veszélyes táplálékok élvezetében? Részletek! 

Mítosz: a növényi alapú étrend jobb

A "növényi alapú" jelölés kissé félrevezetően az "egészséges" rövidítésévé vált. Először is, nem minden állati eredetű élelmiszer rossz. A baromfi és a tojás viszonylag semleges. A tejtermékeknek metabolikus előnyei lehetnek, különösen a testzsír és a 2. típusú cukorbetegség csökkentése érdekében. A tenger gyümölcsei számos egészségi előnyt hordoznak.

Ezzel szemben sok, táplálkozási szempontból a legrosszabbak közé tartozó élelmiszer növényi alapú. Elég csak a fehér rizsre, a fehér kenyérre, a krumplira, a finomított reggeli gabonapehelyre, a süteményekre gondolni. Ezek az élelmiszerek magasan finomított keményítőt és cukrot tartalmaznak, és az átlagos étrendben a maguk nagyjából 40 százalékával ötször annyi kalóriát foglalnak le, mint a húsok. Alapvetően sem a "növényi alapú", sem a mindenevő étrend nem egészséges. Minden attól függ, hogy konkrétan mit szoktunk enni.

Mítosz: a fűvel táplált marha húsa jobb

A hagyományos módszerekkel tartott állatállomány zöme is a különféle táplálékok kombinációját fogyasztja, mert a fű, lucerna, egyéb zöldfélék legelése mellett szénát, kukoricát, szóját, vagy gabonaféléket is kapnak kiegészítőként. Azaz a "fűvel táplált" vagy "legelőn tenyésztett" állatállomány elsősorban, de nem kizárólag takarmányt eszik. És a "szabad tartás" azt írja le, hogy az állat hol él, nem pedig azt, amit eszik. (Egy magyar baromfitenyésztő nemrégiben oszlatta el például azt a tévhitet, hogy a ketreces tartású tyúkok tojásai a legrosszabb minőségűek, mert azok az állatok élnek a "legrosszabb" körülmények között.)

A "fűvel táplált" kifejezés persze jól hangzik, de egyetlen komoly tanulmányt sem lehet találni, amely elvégezte volna az összehasonlítást a füves és a hagyományos marhahús hatásairól. A tápanyag-elemzések pedig nagyon szerény különbségeket mutatnak a fűben táplált és a szokásos módon nevelt állatállomány között. Aki személyes, környezeti vagy filozófiai okokból fűvel táplált, legeltetett marha húsát eszi, elégedett lehet a döntésével, de ne várja, hogy ettől az egészsége megmarad vagy javulni fog. (Különösen, hogy Magyarországon nem könnyű jó minőségű marhahúst kapni.)

Mítosz: a "növényi alapú hús" egészségesebb

Egyre többször találkozunk olyan húshelyettesítő termékekkel, amelyek egyértelműen jobbak a környezet számára, mint a hagyományosan tenyésztett marhahúsoké, ám egészségi hatásuk bizonytalan. A növényi alapú húshelyettesítőket úgy tervezik, hogy a legtöbb tápanyag hasonló legyen a húséhoz. Amerikában ráadásul egyes termékekhez géntechnológiával módosított élesztővel előállított hem-vasat is felhasználnak, továbbá sok só is van ezekben a burgerekben. Azaz sok más ultrafeldolgozott élelmiszerhez hasonlóan ezek magas kalóriabevitelt és hízást is eredményezhetnek.


Tény: a feldolgozott húsok egészségre ártalmasak

A feldolgozott húsokban olyan tartósítószerek vannak, amelyek ártalmasak lehetnek. Ez még azokra a termékekre is igaz, amely csomagolására ráírták, hogy nincs bennük hozzáadott nitrát vagy nitrit, de lehet bennük nitritben gazdag erjesztett zeller. A feldolgozott húsok a nátrium, a nitrit és a hem mellett tartalmazhatnak más karcinogéneket is, amelyek a grillezés, füstölés vagy magas hőmérsékleten történő sütés közben jöhetnek létre. Ezek a vegyületek nemcsak azokra ártalmasak, akik elfogyasztják őket, de a placentán átjutva károsíthatják a magzatot is.

Tény: a hús nélküli étrend önmagában nem egészséges

A legtöbb étrenddel összefüggő betegséget a túl kevés egészségmegőrző élelmiszer okozza. Azaz a baj abból van, ha mellőzzük a gyümölcsök, diófélék, magvak, bab, zöldség, teljes kiőrlésű gabonafélék, növényi olajok, a tenger gyümölcsei és joghurt fogyasztását. További egészségi problémákat okoznak a cukros-szénsavas üdítők, a magas sótartalmú ultrafeldolgozott ételek, a finomított keményítő vagy hozzáadott cukor. E főbb tényezőkhöz képest a feldolgozatlan vörös hús elkerülése vagy alkalmankénti fogyasztása önmagában mérsékelt egészségügyi következményekkel jár.

Tény: a marhahústermelés pusztítja a környezetet

A földhasználat, a vízfelhasználás, a vízszennyezés és az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából a feldolgozatlan vörös hús termelése körülbelül ötször rosszabb a halak, tejtermékek vagy baromfi környezeti hatásainál. Sőt a negatív környezeti következménye körülbelül hússzor nagyobb, mint a tojás, a diófélék vagy a hüvelyesek, és 45-75-szer nagyobb, mint a gyümölcsök, zöldségek vagy teljes kiőrlésű gabona hatása. Az ENSZ élelmiszer és mezőgazdasági problémákkal foglalkozó szervezete, a FAO nem véletlenül állítja, hogy az üvegházgázok kibocsátásának és a globális felmelegedés megállításának egyik leggyorsabb módja a marhatenyésztés visszaszorítása volna. Ha belegondolunk, hogy jelenleg 1,5 milliárd szarvasmarha él a Földön, akkor válik igazán érthetővé ez a megállapítás. Egy marha átlagos élő tömege a nyolcszorosa az emberének, azaz ezek a kérődzők összességében rávernek az emberiségre.

Tény: a növényi alapú húsok jobbak környezeti szempontból

A növényi alapú húshelyettesítők előállításához a hagyományos marhahúshoz képest az energia felét, a föld és a víz egytizedét használják fel, és 90 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt eredményeznek. De egyik tanulmány sem hasonlította össze a növényi alapú húsalternatívákat a hús helyet fogyasztható természetes, kevésbé feldolgozott élelmiszerekkel, például gombával vagy tofuval.

Tény: sok még a nyitott kérdés

A vörös hús fogyasztásával kapcsolatban még sok a nyitott kérdés. Kanadai kutatók például nemrégiben arra jutottak, amikor áttekintették az eddigi tanulmányokból rendelkezésre álló adatokat, hogy a vörös és a feldolgozott húsok fogyasztása ugyan rombolhatja egészséget, de a bizonyítékok elég gyengék. Azaz, ha nem visszük túlzásba a fogyasztásukat, ezek az élelmiszerek nem lesznek kirívóan ártalmasak. Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a végső igazsághoz, ki kellene deríteni, hogy melyik tartósítószer vagy más toxin a legveszélyesebb a feldolgozott húsokban, illetve megszüntethető-e a felhasználásuk? Fontos volna tudnunk, hogy a feldolgozatlan vörös húsok miért is növelik a 2. típusú cukorbetegség kockázatát. Milyen (például takarmányozási, tartási, trágyafeldolgozási stb.) újításokkal csökkenthetők a marhahústermelés környezeti hatásai? Milyen következményekkel járna, ha átállnánk a természetes táplálékkal nevelt jószágok és a növényi alapú húshelyettesítők fogyasztására?

Nagy valószínűséggel az emberiségre a környezeti feltételek romlása jelenti a legnagyobb veszélyt. (A jelenleg is tomboló ausztrál erdőtüzek ezt ékesen bizonyítják.) Így amikor a táplálkozásunkkal kapcsolatos fő kérdésekről gondolkodunk, nem csak azt kell számba vennünk, hogy a szervezetünkben mi történik, ha megeszünk egy steak-et vagy egy oldalast, hanem azt is, hogy mi történik addig a környezetünkben, amíg a hús az asztalunkra kerül. Ez pedig lassan táplálkozási és környezeti kérdésből etikai problémává válik.

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+23, +30 °C
Minimum:
+6, +11 °C

Hazánkban kedden délelőtt szinte felhő sem lesz az égen, szikrázó napsütésre számíthatunk.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag