Alig tudjuk, mi az a COPD, pedig nagy a baj

A COPD, azaz a krónikus obstruktiv légúti betegség definíció szerint a hörgők idült progresszív gyulladásával, a tüdő károsodásával, hirtelen állapotrosszabbodásokkal járó (légzőszervi) betegség. Újabban azonban inkább az egész szervezetet érintő alacsony intenzitású gyulladásos állapotnak határozzák meg, amelynek vezető tünetei lehetnek a gyengeség mellett a légzőszervi tünetek, a nehézlégzés és a köhögés.

Napjainkban igazi népbetegséggé vált a fejlett országokban. A WHO kimutatása alapján jelenleg még az 5., de 2020-ra már a 3. halálokká válhat a kardiovaszkuláris és daganatos megbetegedések mögött. A lakosság számához viszonyítva a betegek aránya 4-10 százalékos, évente mintegy 2,75 millió halálesettel lehet számolni világszerte. Csak Európában 200-300 ezren halnak meg ebben a betegségben. Magyarországon 2014-ben 180 ezer esetet tartottak nyilván a tüdőgondozók és további százezer beteget észlelhettek a háziorvosi-belgyógyászati ellátás során. A betegek valós száma azonban a hazai dohányzási szokások alapján hatszázezerre tehető.

Népbetegség jellege ellenére nálunk is és másutt is aluldiagnosztizált, a betegeknek csupán kisebb részét ismerik fel. Ez különösen annak ismeretében aggasztó, hogy az időben felfedezett és szakszerű kezelés alá vont betegség esetén a lefolyás lassítható, a szövődmények megjelenése késleltethető, így a betegek élete is meghosszabbítható lenne.

A COPD legfontosabb kóroki tényezője a dohányzás. A betegek 80 százaléka dohányzott, vagy dohányzik rendszeresen. Még a legsúlyosabb stádiumú betegek negyven százaléka is rendszeresen dohányzik. Tudatosítani kell, hogy a dohányzás visszaszorítása a leghatékonyabb intézkedés a COPD megelőzése érdekében, s a dohányzó COPD-s betegek esetében a leghatásosabb gyógymód a dohányzás abbahagyása.

Mindezek ismeretében a Magyar Tüdőgyógyász Társaság kidolgozta a COPD szakmai programját a 2020-ig terjedő időszakra, átfogó célként meghatározva, hogy rövid és középtávon el kell érni a COPD teljesebb körű felismerését, nyilvántartását, hatékonyabb kezelését és gondozását, hosszabb távon pedig a megbetegedések és a halálozás csökkenését. A tüdőgyógyászok évek óta szorgalmazzák az érintett szakmák együttműködését ezen a téren, s számos fórumon hívják fel a figyelmet a betegségre.