Essen néhány szó a kórokozóról
A herpeszvírusok családjába tartozik a Varicella Zoster Vírus (VZV), amely a bárányhimlő és az övsömör kialakulásáért is felelős. A bárányhimlő nem más, mint a vírussal történő első találkozás következtében kifejlődő, rendszerint gyermekkorban lezajló fertőző betegség. A himlőszerű, hólyagos kiütésekkel járó gyermekbetegséggel – rendkívül fertőző volta miatt – szinte mindenki már gyermekként találkozik. A gyermekek többsége, mintegy háromnegyede – leggyakrabban 3 és 10 éves kor között –, de legkésőbb 15 éves koráig átesik a bárányhimlőn.
Az övsömör nagyon ragályos, így különösen zárt gyerekközösségben hamar elterjed a fertőzés. A bárányhimlőn átesettek általában egy életre védetté válnak. A bárányhimlőt (varicellát) másodszorra nem lehet megkapni, a vírusa azonban megbújva, némán szunnyadva visszamaradhat a szervezetben, és a későbbiekben rendkívüli kellemetlenséget okozhat.
Hol bujkál a vírus bárányhimlő után?
A válasz egyszerűen kifejezve: a perifériás idegrendszerben. Perifériás idegrendszernek nevezünk minden olyan idegszövetet (idegi sejttestet és nyúlványrostot), ami az agyvelőn és a gerincvelőn kívül van. Az idegsejttestek többnyire idegdúcokba (ganglionokba) tömörülnek, az idegrostok pedig agy- és gerincvelői idegeket alkotnak.
Az idegdúc (ganglion) tehát olyan idegszövet-tömeg, mely sok sejttestet és szinapszist tartalmaz, általában egy kötőszövetes tokba ágyazva. Az emberben a legtöbb idegdúc a központi idegrendszeren kívül található meg, 12 pár agyideget és 31 pár gerincvelői ideget különítünk el. Tehát az immunrendszer által sakkban tartott kórokozók ezekben a gerincvelő mellső szarvából kilépő idegekben (idegdúcokban) észrevétlenül telepszenek meg. Minthogy a gerincvelői idegdúcok a csigolyáknak megfelelően szelvényezetten helyezkednek el, a bőrön megjelenő övsömör is szelvényezetten alakul ki.
Mikor bújik elő az övsömör?
A bárányhimlő lezajlása után a vírus a csigolyák közötti érzőidegdúcok idegsejtjeiben akár egy egész élet során is inaktív formában meghúzódhat. Sok esetben azonban, amikor valami oknál fogva a szervezet ellenállása csökken, bármilyen, az immunrendszert gyengítő hatás felriaszthatja a „szunnyadó” vírust mély álmából, és az előbújik rejtekhelyéről. A vírus újbóli aktiválódása után az onnan kivezető idegszálak mentén a bőrbe jut, gyulladást okozhat, és létrejön az övsömör. Számos oka lehet ennek a újraéledésnek, például a szervezet védekező erejének a csökkenése, időskor, cukorbetegség, más vírusfertőzés vagy betegség miatti lázas állapot. Gyakrabban figyelhető meg rosszindulatú daganatos betegségben, különösen leukémiában szenvedőknél, de kialakulhat a gerincet ért trauma után is.
Mik az övsömör tünetei?
Feléledése után a vírus 5-10 nappal az adott idegdúchoz tartozó bőrbe vándorol és ott bárányhimlőre emlékeztető halványvörös foltok, majd hólyagocskák jelennek meg. Az ilyenkor megjelenő hólyagok szinte kirajzolják a bőrön az érintett idegpálya útvonalát.
Az övsömör jellemző módon egy vagy két gerincvelői idegdúc beidegzési területén jelentkezik, leggyakrabban a deréktájon, ennek megfelelően csak ennek az idegdúcnak a beidegzési területén alakulnak ki a tünetek, amelyek féloldaliak. Tekintettel arra azonban, hogy a gerincvelő mindkét oldalán van egy-egy érzőidegdúc, következésképp – ritkán – kétoldali is lehet a betegség. Az övszerű elhelyezkedése miatt kapta az „öv” elnevezést is. Ha csupán egy szelvény idegdúcát fertőzte meg a vírus, akkor aktiválódása esetén viszonylag kis bőrfelületet betegít meg, ha több idegdúc is érintett, akkor érthető módon nagyobb az övsömörös bőrelváltozás.
Ha a vírus megtámadja az adott idegpálya fájdalomérző rostjait is, a beteg rettenetes fájdalmat él át, ami az esetek többségében megelőzi a kiütéseket. Így a hólyagok megjelenése előtt a fájdalom utánozhat szívinfarktust, akut epehólyag-gyulladást, vakbélgyulladást, tüdőgyulladást. Bőrtünet nélkül ebben a stádiumban még szinte lehetetlen korrekt diagnózist mondani.
A betegség persze az immunrendszertől függően az enyhe formától egészen a súlyos tünetekig, nagyfokú fájdalomig terjedhet. A pörkök leválásáig fertőzőnek tekintendő, de csak azok fertőződhetnek meg, akik nem estek még át bárányhimlőn. A betegség kb. 3 hét alatt gyógyul.
Azt is érdemes tudni, hogy bár jellemző a deréktáji övsömör, de bármelyik gerincvelői ideg mentén előfordulhat, akár az arcon is, az agyidegágaknak megfelelően. A végtagokon természetesen nem övszerűen, hanem az ideg lefutásának megfelelően, hosszanti irányban látjuk a hólyagokat.
Az övsömör utóhatása
Az övsömörnek nincs igazi ellenszere. A vírusok pusztításában a korán megkezdett aciklovir kezelés lehet hatékony. A bőrelváltozások kezelésének célja a fájdalom és gyulladás csökkentése, melyek hűtőpasztákkal, rázókeverékekkel lehetséges. B12-vitamin injekciók segíthetik a gyulladt idegek gyógyulását. A fájdalmak enyhítésére olykor erős fájdalomcsillapítókra is szükség lehet.
A korán elkezdett kezelés ellenére is maradhat vissza a gyógyulást követően, főleg idős betegeknél úgynevezett herpesz utáni idegfájdalom (posztherpeszes neuralgia). Ekkor már szteroid gyulladásgátló is adható a fájdalom csillapítására. Amíg a vírusok élnek, a szteroid gyulladásgátló adása ellenjavallt, mert ez az immunrendszert tovább gyengíti, ami a folyamatot súlyosbíthatja. Egyéb komplikációk főleg az arc érintettségénél figyelhetők meg, így az arcideg átmeneti bénulása, hallászavar, szaruhártyafekély, amely akár vaksággal is járhat. Daganatos betegségben szenvedőknél vagy súlyos immungyengeség esetén az övsömör az egész testre kiterjedhet.
