A férfiaknak naponta 8, a nőknek pedig napi 18 milligramm vasra van szükségük. Egyes élethelyzetekben ehhez képest fokozottabb lehet a vasigény, például várandósság és szoptatás idején, vagy ha intenzíven sportol valaki. Ha nem elégítjük ki szervezetünk vasszükségletét, akkor vashiány alakulhat ki. Ennek rizikóját növeli az egyoldalú táplálkozás, a vegetáriánus vagy vegán étrend, valamint az olyan gyógyszerek szedése, amelyek gátolhatják a felszívódást.
Egyes kórképek, illetve anyagcsere- vagy felszívódási zavarok szintén akadályozzák a vas optimális hasznosulását. A vashiányra leginkább a sápadt bőr, a hajhullás, a gyakori fejfájás, a krónikus fáradtság és általános gyengeség, a szédülés és ájulás, a koncentrációs problémák, illetve a terhelhetőség csökkenése hívhatja fel a figyelmet. Jellemző panasz lehet még a kelleténél gyorsabb szívverés és az alacsony vérnyomás, valamint a torokban jelentkező gombócérzés és a nyelési nehézség is. Az alábbiakban ismertetjük, mely betegségek járhatnak együtt vashiánnyal.
A vas felszívódását akadályozó betegségek
A lisztérzékenységként vagy gluténérzékenységként is emlegetett cöliákia olyan autoimmun betegség, amely a vékonybél bolyhainak pusztulását okozza. Ezzel összefüggésben felszívódási zavar alakul ki, amelynek következménye előbb-utóbb valamilyen hiánybetegség lesz, nagyon gyakran vashiány. De felelőssé tehetők a vasraktárak kimerüléséért a szintén felszívódási problémát okozó gyulladásos bélbetegségek vagy a hányással és hasmenéssel járó fertőzések is.
Ezeken kívül reflux vagy gyomorfekély esetén is gondolnunk kell a vashiányra, ugyanis a problémák kezelésére használatos gyógyszerek akadályozhatják a vasfelszívódást. Gondot okozhat az is, ha olyan étkezési zavarral küzdünk, amelynek következtében eleve nem viszünk be elegendő tápanyagot, így megfelelő mennyiségű vasat sem: ilyen az anorexia és a bulimia.
Gyulladások, daganatos megbetegedések
Bármilyen gyulladásos állapot fennállása negatívan hat a vas felszívódásra, tehát ilyenkor is szinte borítékolható a vashiány kialakulása. Daganatos megbetegedések esetén pedig csökkenhet a vörösvérsejtek száma, amely vashiányhoz és vérszegénységhez vezet. Azonban nemcsak a rák, hanem a kezelésére használt terápiák is előidézhetnek olyan változásokat a szervezetben, amelyek a vasraktárak kimerüléséhez vezethetnek.
Bármilyen eredetű vérzés
Mivel a szervezet vaskészletének nagy része a vér oxigénszállító molekulájában, a hemoglobinban található, a vérvesztés elkerülhetetlenül a vasszint csökkenésével jár. Vérveszteséget okozhat például a krónikus, vérző aranyér, egy nagyobb műtét, de állhat a háttérben akár daganatos vagy gyulladásos eredetű gyomor-bélrendszeri vérzés is. Jelentős vasveszteséghez vezethet a túl erős menstruáció is, amelynek kiváltó oka lehet egyebek mellett ciszta, endometriózis, kismedencei gyulladás, illetve a méh jóindulatú daganata, a mióma is.
Orrvérzés önmagában nagyon ritkán tud vashiányt előidézni, de ha valóban gyakran tapasztaljuk, akkor érdemes gondolni a hiányállapot kialakulásának kockázatára, továbbá természetesen ki is kell derítenünk a probléma kiváltó okát, hogy megszüntethessük azt. A gyakori orrvérzés hátterében például a túl száraz levegő, az orrcseppek és -sprayk túlzásba vitt használata, a kezeletlen allergia (és emiatt az állandó orrfújás), de akár túlzott vérzékenység vagy magas vérnyomás is meghúzódhat.
Gyomor- és bélrendszeri műtétek kapcsán az általános vérveszteségen túl is fokozódhat a vashiány kialakulásának kockázata, mert amennyiben a gyomor vagy a belek egy részének eltávolítására is sor kerül, akkor értelemszerűen csökken az a felület, amelyen a vas és az egyéb tápanyagok felszívódhatnak. A művesekezelésben részesülőknél szintén kialakulhat vashiány.
A vashiány szövődményei és kezelése
A fel nem ismert vagy nem megfelelően kezelt vashiány előbb-utóbb vérszegénységhez és az immunrendszer jelentős meggyengüléséhez vezet. A hiánybetegség kezelése és a súlyos szövődmények megelőzése érdekében először a kiváltó okot kell megtalálni és orvosolni. Ezt a lépést nem spórolhatjuk meg, ugyanis hiába kezdünk megszállott vaspótlásba, ha a továbbra is fennálló alapbetegség megakadályozza a vas felszívódását. Hányást, hasmenést okozó vírusfertőzések esetén csak az akut tünetek elmúlása után érdemes elkezdeni, illetve folytatni a vaspótlást, hiszen ha a víz sem marad meg túl sokáig a gyomorban, akkor a vas hasznosulására sem lesz elég idő.
A gyógyulás után viszont már gondoskodnunk kell a vasraktárak újratöltéséről. Ezt megtehetjük az étrendünk megreformálásával, valamint vastartalmú étrend-kiegészítők, illetve vaspótló gyógyszer szedésével. Súlyos vashiányos állapot esetén intravénás vaspótlás is szükséges lehet.
