Táplálkozási betegségek : Vashiány
A táplálkozástudomány - idegen szóval dietetika - foglakozik az egészséges táplálkozással, a ételek szervezetre gyakorolt hatásaival, a betegségmegelőző és - kezelő étrendekkel. Évszázadokkal ezelőtt még a hiánybetegségek voltak a leggyakoribb táplálkozási betegségek, mára helyüket átvette az elhízás, és erősen emelkedik a táplálékallergiák gyakorisága is. Jelenleg a magyar lakosság harmada elhízottnak, közel fele pedig túlsúlyosnak minősíthető, és 10-15%-ra tehető a táplálékallergiák elterjedtsége. Az egészséges táplálkozással ezek a problémák szinte teljes mértékben megelőzhetők, és az ebből adódó halálozások száma jelentősen csökkenthető.
Vashiány tünetei és kezelése
Mi a vashiány?
A vashiány alapvetően vashiányos vérszegénységet okoz, betegségeként már azt emlegetjük, nem magát a vashiányt. Mindig az egész szervezetet érinti, függetlenül attól, hogy a vas legnagyobb mennyiségben a vörös vérsejtek hemoglobinjában van jelen.
Tünetek
Emellett ez az anyag a szervezet más részeiben is fontos szerepet tölt be, többek közt fontos enzimeknek is alkotóeleme. Hiánya az egész szervezet számára komoly megterhelést jelent, összességben is hatással van működésére.
A vashiány előfordulása
Népbetegségnek számít a vashiány, a fejlett országokban a táplálkozási szokásokból és az életmódból adódóan akár a lakosság 60-80 százalékát is érintheti legalább egyszer élete során. A menstruáló nők nagyobb eséllyel érintettek, mint férfiak.
A vashiány okai
A vashiány hátterében az esetek többségében két ok áll: az egyik az elégtelen vasfogyasztás, a másik a fokozott igény. Az előbbi alatt vagy azt kell érteni, hogy valaki anyagi okok miatt eleve keveset eszik, nem jut megfelelő élelmiszerekhez, így vashoz sem, vagy pedig azt, hogy egyéb okok miatt egyoldalúan táplálkozik: például kizárólag szénhidrátot fogyaszt, gyorséttermekben étkezik, nem jól összeállított vegetáriánus vagy vegán diétát követ. Utóbbiakat fontos kiemelni, mert önmagában a vegetarianizmus nem jelent problémát, hiszen vas a növényekben is található, de nem egyforma mértékben.
Okozhatja a vashiányt olyan anyagok fogyasztása is, amelyek a normál tápanyagokban lévő vas felszívódását gátolják. Ez azt jelenti, hogy a vas a szervezetbe még bejut, a bélcsatornában jelen van, de onnan felszívódni már nem tud. Ilyen felszívódást gátló hatása többek közt a sósavtermelést befolyásoló, reflux vagy fekély miatt szedett gyógyszereknek lehet, de okozhatják a növényekben lévő fitátok is. Mellettük csökkenti a vas felszívódását a kalcium is.
A szervezetbe való bejutást felszívódási betegségek, gyulladásos bélbetegségek is megváltoztathatják. Gyomorműtétek, bélrendszeri műtétek ugyancsak gátolhatják a hasznosulást, ilyenkor maga az ok az, hogy ha eltávolítják a gyomor vagy a vékonybél egy részét - ahol a vas alapvetően felszívódik -, akkor csökken a felszívódási felület is.
Fakadhat a vashiány abból is, hogy megnő a szervezet vasigénye. Ez csecsemőknél és kisdedeknél, később pedig gyermekkorban fordulhat elő, amikor a szervezet hirtelen nő, emiatt megugrik a hemoglobin-igény. Növekszenek az izmok is, vas pedig azokban is található, azok fejlődéséhez is nagyobb mennyiségben van szükség erre az anyagra. Közismert, hogy a vasigény terhesség alatt is megnő, hiszen a szervezetnek fel kell építenie a nagyon gyorsan növő magzatot, amihez rengeteg vasra van szükség. Növekszik az igény a menstruáló nőkben is, hiszen ilyenkor vért, és azzal együtt hemoglobint, tehát vasat vesztenek az érintettek. Fokozott az igénye a rendszeres véradóknak is, és mindenkinek, aki valamilyen okból kifolyólag vért veszít.
Különböző fertőzések is okozhatnak vashiányt: ha például valakinek férge vagy egyéb olyan betegsége van, amely gyengíti a felszívó rendszert, szintén gátolt lehet a vas felszívódása.
Fontos tudni, hogy a szervezeten belül a vas újrahasznosul: amikor a vörösvérsejt elpusztul (ezek átlagos élete nagyjából 120 nap), akkor a benne lévő vasat a szervezet újra felhasználja az új hemoglobin molekula felépítéséhez, szintéziséhez. Tehát a vasat a szervezet megtartja, az csak vérvesztés miatt kerül ki a szervezetből. Vérvesztés nem csak véradás, menstruáció és valamilyen sérülés miatt történhet, hanem akkor is, ha valakinek például olyan daganata vagy gyulladásos bélbetegsége van, amely miatt vért ürít a bélrendszeren át. Ilyenkor a vas a véres széklettel távozik a szervezetből. Banális ok, de nem túl gyakori, hogy a vashiány hátterében gyakori orrvérzés áll.
A vashiány tünetei
Annak, ha a szervezetben jelentősebben csökken a vas mennyisége, hasonlók a tünetei, mint a vashiányos vérszegénységnek, nehéz attól elválasztani. Ilyen a fáradékonyság és a gyengeség, a fejfájás, a szédülés és a sápadtság, fokozott szívdobogás-érzés. A torokszorítás, a torokban lévő gombóc érzete ugyancsak jellemző panasz, ahogyan időnként a nyelési zavarok is. Emellett rendkívül jellemző a terhelhetőség csökkenése. A hasonló tünetek oka, hogy a vas a hemoglobinban van jelen legnagyobb mennyiségben, így a hiány is arra nyomra rá leginkább a bélyegét.
A vashiánynak ugyancsak jellemző tünete a hajhullás. Ha a szervezet újra kellő mennyiségű vashoz jut, akkor legelőször ezek a tünetek kezdenek el csökkenni. Egyre jobb lesz a koncentráló képesség, csökken a fáradékonyság, a gyerekek élénkebbek lesznek. Maga a vérszegénység csak több hét múlva kezd el javulni.
A vashiány diagnózisa
Ritkán diagnosztizálnak valakinél egyszerűen vashiányt, gyakoribb, hogy akkor derül fény erre az állapotra, amikor a fáradékonyság, koncentráló-képesség hiányának okát kutatják, vagy például menedzserszűrést végeznek.
A diagnózis felállítása laborvizsgálati eredmények alapján történik. Az orvosok több vérparamétert is néznek, ilyen például a vas mennyisége a vérben, ami tulajdonképpen a szérum vas szintjét jelenti. Mivel a szervezeten belül a vas a hemoglobin mellett különböző fehérjékben is megtalálható - ilyen például a traszferrin - ezek szintjét, telítettségét is nézik. Hasonló anyag a ferritin is, amelyet a szervezet a vas raktározására használ. Ennek szintjét szintén mérni lehet a vérből.
Az orvosok kiértékelik a teljes vérképet is, annak paraméterei ugyancsak jelezhetnek vashiányt. Például ha a vérszegénység mellett úgynevezett mikrocitózis mutatható ki - ekkor kicsi vörösvérsejteket találnak, azaz az átlagos vörösvérsejt térfogat (MCV) pici - és a vörösvérsejtek hemoglobin tartalma (MCH) is csökkent, akkor vashiányra is lehet következtetni. Ez esetben már nem csak vashiányról, hanem vashiányos vérszegénységről is szó van.
A vashiány kezelése, megelőzése
A kezelés bizonyos értelemben a megelőzéssel kezdődik. Azaz ha valakinél magasabb a vashiány kialakulásának rizikója, akkor gondoskodnia kell a többletbevitelről. Ez igaz többek közt a növekedésben lévő gyerekre, a menstruáló nőkre, az olyan lánygyerekre, akik épp elkezdtek menstruálni, ezért vasigényük ugrásszerűen megnő, a terhes nőkre, vagy az olyan betegségben szenvedőkre, akiknél problémás lehet a felszívódás. Ugyanez a helyzet azokkal, akik olyan diétát folytatnak, amelynél elégtelen lehet a vasbevitel vagy problémás lehet a felszívódás.
A táplálék vastartalma könnyen emelhető, hiszen tudjuk, hogy a húsféleségekben több a vas, mint a növényekben. Aki tehát nem vegetáriánus, de a rizikócsoportba tartozik, annak érdemes több húst és májat fogyasztania. Vegetáriánusoknál is van mód a megelőzésre, egyes magvak ugyanis sok vasat tartalmaznak. Ilyen például a szezámmag és a pisztácia. Mellettük a hüvelyes zöldségek, a teljes kiőrlésű lisztek is hasznosak, mert szintén több vasat tartalmaznak.
Gyógyszerek, gyógyszer-ekvivalens készítmények megelőzéshez is használhatók, de nagyobb mennyiségben tartalmazzák ezt az anyagot a terheseknek készített vitaminok is. Mellettük más multivitaminok, természetes vaskészítmények is szóba jöhetnek.
Koraszülötteknél ugyancsak szükség van vaspótlásra a megelőzés miatt, hiszen ezek a gyerekek édesanyjuktól nem kapják meg a szükséges vasmennyiséget. Ennek oka, hogy a vas nagyobb mennyiségű átadása, felhalmozása a terhesség későbbi szakaszában történik. Koraszülötteknél ez értelemszerűen nem történik meg, így evidens, hogy a baba vashiányos lesz, ha a pótlásról nem gondoskodnak külön.
Ha a vashiány már létrejött, akkor a legfontosabb, hogy fényt derítsenek az okára, és megkezdjék annak kezelését. Emellett a betegnek vastartalmú gyógyszereket, készítményeket kell kapnia. Enyhe vashiánynál gyógyszerre nem feltétlenül van szükség, sokszor elég a táplálkozás módosítása és az étrendkiegészítők szedése.
A vashiánynál alkalmazott gyógyszereknek alapvetően két csoportja van. Az vas 2, a másik vas 3 típusú vasat tartalmaz (ezeket ferro vagy ferri vasként is emlegetik). Ezeket a betegeknek előírás szerint kell szedniük, van, amelyiket étkezés előtt, van, amelyiket azt követően, illetve alatta kell bevenniük. Ennek oka, hogy a készítmények nem egyformán szívódnak fel. Figyelni kell arra is, hogy a beteg ne vegye be a vaskészítményeket egyéb gyógyszerekkel - például savcsökkentőkkel - egyszerre, mivel azok hatással lehetnek a felszívódására. A tea és a kávé szintén csökkenti a vas beépülését a szervezetbe, ezért a gyógyszereket ezekkel nem szabad bevenni. Ismert az is, hogy például a C-vitamin fokozza a vas felszívódását, így ez a vitamin hasznára válik a vashiányos betegeknek.
Ritkán, de előfordul, hogy valakinek olyan súlyos vashiánya van, ami miatt nagyon komoly vérszegénység jön létre. Ilyenkor a vasat már intravénásan szükséges pótolni. Ilyen állapot jellemzően csak extrém körülmények között jöhet létre, például ha egy nagyon intenzíven sportoló beteg intenzíven menstruál.
A vashiány kezelésének időtartama mindig attól függ, mi volt a kiváltó ok és mennyire súlyos maga az állapot: egy súlyos vashiányt például hosszú hónapokig, akár fél évig is kezelni kell. A kezelés alatt arra is kell gondolni, hogy annak ideje alatt a beteg mennyi vasat veszít. Például menstruáló nőknél az időtartam elnyúlik, ugyanez a helyzet, ha valaki vérzékenységben szenved. Utóbbit szintén külön kezelni kell, mert megszüntetésével eleve csökkenthető a vas iránti igény.
A vashiány szövődményei
A vashiány legismertebb szövődménye a vashiányos vérszegénység, ami súlyos vashiánynál mindenképp megjelenik. Akkor alakul ki, amikor a szervezet vasraktárai is kiürülnek, így a szervezet már nem képes hemoglobint előállítani. A vashiány zavart okozhat az immunrendszerben is, az érintettek szervezete legyengülhet, emiatt könnyebben meg is betegedhetnek, hajlamosabbak lehetnek a fertőzésekre.
A súlyos vashiány miatti rendszerbetegség következményeként kiszáradhat a nyelv és bőrszárazság is jelentkezhet, ami miatt nagyobb eséllyel jelennek meg bőrfertőzések is. Ilyen súlyos vérszegénység a mi kultúránkban csak nagyon ritkán alakul ki, ahol viszont kialakul, ott már nehéz megmondani, hogy konkrétan a vashiány, vagy az egyébként is súlyos életkörülmények állnak-e a probléma hátterében. Gyerekeknél elvileg előfordulhat szellemi elmaradottság is, lelassulhat a gyermek fejlődése, ez azonban a vashiány megszűntét követően rendeződik.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Benyó Gábor hematológus és onkológus főorvosnak.
Mivel ismert, hogy idősebb korban megnövekszik a vastagbéldaganatok előfordulása, ennek pedig egyik tünete a vér széklettel történő vesztése, a középkorú, vagy annál idősebb vashiányos betegeknél mindig alaposan fel kell tárni a vashiány okát, lévén előfordulhat, hogy ennek során derül fény a daganatra. Sokszor egyéb gyulladásos bélbetegséget is a vashiány kivizsgálásakor fedeznek fel.
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+5 °C
Minimum:
+0 °C
Közepesen és erősen felhős időszakokra számíthatunk legfeljebb elvétve záporral, hózáporral. A szél egyre nagyobb területen északnyugatira fordul, megélénkül, több helyen meg is erősödik, sőt a hegyvidéki tájakon viharos széllökések is lehetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet 2 és 8 fok között alakul északkeleten és délnyugaton az alacsonyabb értékekkel. Késő estére -1 és +4 fok közé csökken a hőmérséklet. 5 megyére figyelmeztetést adtak ki
