Aranyér: ezért ne hanyagoljuk el

Szúr? Fáj? Vérzik, amikor a toalettre megyünk? A legtöbben olyan kínosan érezzük magunkat, ha ilyen kellemetlen tünetekről kell beszélnünk, hogy amíg csak lehet, halogatjuk az orvosi vizsgálatot. Pedig az aranyérre is igaz, mint ami sok más betegségre: ha időben szakemberhez fordulunk, nemcsak súlyos szövődményeket előzhetünk meg, de a kezelés is egyszerűbb lehet.

A statisztikák rendkívül eltérő eredményeket mutatnak, ha arról van szó, hogy hány embert érint az aranyeresség . De még a legóvatosabb becslések is azt mondják, hogy a népesség egyharmadánál biztosan kialakul. Emellett léteznek olyan kutatások is, amelyek adatai alapján a felnőttek 70-80 százaléka tapasztalta már magán a betegség egy vagy több tünetét. És hogy miért ilyen nehéz meghatározni az aranyérbetegek számát? Mert a kór hosszú ideig lehet jelen úgy, hogy teljesen panaszmentes, vagy csak enyhe fájdalmat, esetleg vérzést okoz. Ráadásul erős szégyenérzet társulhat mellé, ezért gyakran azok sem keresik fel a rendelőt, vagy csak sokkal később kopogtatnak be az ajtaján, akik már érzik, de még elviselhetőnek tartják a problémát. Így akár hónapok, sőt, évek is eltelhetnek a megfelelő diagnózis felállításáig. Pedig ezzel sokat kockáztatunk. Legalábbis többet, mint kellene.

Miért népbetegség az aranyér?
Sokan szégyenletes dologként tekintenek az aranyeres panaszokra , pedig a magyar felnőtt lakosság zöménél előbb-utóbb fellépnek különböző eredetű végbélproblémák. A megfelelő kezelés ráadásul nem csupán a kellemetlen tüneteket szüntetheti meg, de akár életveszélyes betegségektől is megóvhatja az érintetteket.

Amit az aranyérről feltétlenül tudni kell

Tulajdonképpen nem egy darab érről, hanem egy egész érkötegről van szó, amely a végbél nyálkahártyája alatt helyezkedik el. Latin kifejezéssel nodus haemorrhoidalisnak, vagy hemorrhoidnak nevezzük, amelynek a széklet tartásában, valamint a székletürítés folyamában is fontos szerepe van. Aranyere tehát mindenkinek van, betegségről viszont csak akkor beszélünk, ha az ezt rögzítő kötőszövet megnyúlik. Ekkor ugyanis a vénás érhálózat kitágul, lecsúszik a végbélnyílás felé, és ki is türemkedhet belőle. A fizikai súrlódás hatására az erek fala megsérülhet, a folyamatos nyomás, illetve a széklettel történő érintkezés miatt pedig begyulladhatnak, elfertőződhetnek a felületi sebek. A betegek ezért gyakran látnak friss, élénkpiros színű vért a toalettpapíron, esetleg a vécékagylóban. Emellett egyéb váladékozással is találkozhatnak, és állandó viszkető, irritáló érzettől szenvedhetnek.

A panaszok alapján az orvosok a betegség enyhébb és súlyosabb állapotait különböztetik meg. Az első, úgynevezett korai fázisba azokat az eseteket sorolják, amikor még csak kissé megnagyobbodik az aranyér, de nem figyelhető meg az előreesése a végbélcsatornából. Ennél rosszabb az, amikor székelés közben lesüllyednek az érpárnák, bár spontán vissza is húzódnak az eredeti helyükre. Előrehaladottabb stádiumban már kevesebb mozgás is elég ahhoz, hogy a végbélnyíláson kívülre kerüljenek. Ilyenkor nem jellemző, hogy spontán visszahúzódnak, de manuálisan könnyen visszahelyezhetők. A végső szakaszban pedig már vissza sem helyezhetőek, folyamatos, heves fájdalmat okoznak, amely akár reflexes záróizomgörcshöz is vezethet.

Aranyér
A betegségre sokszor a mosdóban derül fény. Fotó: Getty Images

Mi minden áll a háttérben?

Vannak olyanok, akiknél a genetikai tényezők vezetnek el az aranyerességig. Azaz nagyobb az esély a betegség kialakulására azoknál, akiknek örökletesen gyengébb a kötőszövete. A legtöbben azonban az életmódjukkal növelik a kockázatokat. Kiváltó ok lehet ugyanis a gyakori hasmenés, székrekedés, székelés közbeni erőlködés, ennek hátterében pedig általában az egészségtelen, rostokban szegény, de szénhidrátokban és zsírokban gazdag táplálkozás, valamint a mozgáshiány áll. De azoknál is gyakrabban jelenik meg a kór, akik napi 8-10 órát ülve dolgoznak, vagy a munkájukból kifolyólag gyakran emelnek nehéz súlyokat.

Mit kockáztatunk, ha elhanyagoljuk?

Röviden: sok mindent. Sajnos a már kialakult aranyérbetegség nem fordítható vissza, mégis érdemes alaposan kivizsgáltatni, mert kezelés nélkül folyamatosan romlani fog az állapotunk. Ráadásul számos szövődmény jelenhet meg.

A leggyakrabban az aranyeres krízisre panaszkodnak a páciensek. Ilyen esetekben nemcsak egyszerűen a végbél záróizomzatán kívülre kerül az érköteg, hanem ki is záródik. A bab méretű kékes-lilás csomó pedig megnehezíti, sőt, gyakorlatilag meg is akadályozza, hogy mozogni, állni, ülni tudjon a beteg. A folyamatot kísérő gyulladás miatt be is lázasodhat, de a trombózist, azaz a vérrög keletkezését is kockáztatja. A kizáródás ugyanis lassítja az erekben a keringést, a pangó vérben pedig nagyobb eséllyel képződhet akadály a véralvadásban olyan fontos szerepet játszó vérlemezkék összetapadása miatt. Általában azonnali műtétet javasolnak az orvosok.

Akik elhanyagolják az aranyerüket, azoknak számolniuk kell azzal, hogy a gyakori vérzés miatt vérszegénnyé válnak. Ez pedig azért nagy baj, mert vashiányhoz vezet, amelynek állandó fáradékonyság, kimerültség, idegességérzet a következménye. A szakemberek azt is folyamatosan figyelemmel kísérik, hogy a vérzés hátterében „csak” az aranyeresség, vagy esetleg végbéldaganat is áll. A két betegség sajnos összefügghet egymással, hiszen az aranyeret kísérő állandó gyulladás és a nyálkahártya irritációja könnyen elindíthatja a rosszindulatú sejtburjánzást.

Az aranyérbetegeknek gyakran a fekélyesedéssel is szembe kell nézniük, ha nem veszik igénybe szakember segítségét. Az ércsomót borító vékony nyálkahártyaréteg ugyanis gyakran megsérül, ezáltal a bélsárban jelen lévő kórokozók könnyen bekerülhetnek a sebbe, amelyek akár gennyes keléseket, tályogokat, sipolyokat is okozhatnak.

Mindezek mellett biztató, hogy az aranyér tünetei könnyen enyhíthetők, rendszeres orvosi kezelés és ellenőrzés mellett pedig a betegség karban tartható. Első körben gyógyszerekkel, különböző krémekkel, kenőcsökkel, kúpokkal csökkenthető a fájdalom és a gyulladás az érintett területen, valamint gyorsítható a sebgyógyulás is. A doktorok azonban emellett azonnali életmódváltást szoktak javasolni, amelynek segítségével jó eséllyel elkerülhető a külső aranyér kialakulása, és a műtét is. Talán a legfontosabb a rostokban gazdag ételek bevezetése a táplálkozásba, és a megfelelő folyadékfogyasztás, hiszen ezzel lazítani lehet a székletet. Persze a fokozatos, kímélő, de rendszeres testmozgás is elkerülhetetlen, hiszen jelentősen javítja a bélműködést.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Panangin reklámfil (X)

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -1 °C

A Dunántúl nyugati felén döntőrészt napos idő várható, máshol a több-kevesebb napsütés mellett közepesen vagy erősen felhős lesz az ég. Csapadék nem valószínű. Megélénkül, a Tiszántúlon néhol meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 12 fok között valószínű. Késő estére többnyire 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra