Féreghajtás kutyáknál: milyen gyakran van rá szükség?

2002 óta kormányrendelet mondja ki, hogy minden kutyának féreghajtót kell kapnia az éves veszettségi oltáskor. Ám a felelős gazdik ennél jóval többször gondoskodnak bundás kedvencünk féreghajtásáról. De miért ilyen fontos ez és mi a pontos menete? Cikkünkben ezeket foglaljuk össze.

Miért félősebbek a városi kutyák a vidéki ebeknél? Részletek itt .

Attól még, hogy lakásban tartjuk a kutyánkat és rendszeresen mosdatjuk, nem jelenti azt, hogy nem fertőződhet meg parazitákkal. Sőt, a bélférgek kifejezetten a városi ebekre jellemző belső élősködők. Ennek oka a férgek szaporodásában, terjedésében keresendő. A bélben élő férgek petéi széklettel ürülnek ki egy fertőzött állat testéből, a fűben - vagy rosszabb esetben utcán - hagyott végtermékben pedig vígan fejlődnek, túlélnek. A kutyák aztán a séták alkalmával természetükből kifolyólag megszagolják a másik négylábú székletét, ezáltal pedig könnyen bejuthat testükbe a parazita, és folytatódik az ördögi kör.

A kutyák leggyakoribb bélférgei A fertőzést okozó féregfajokat két nagy csoportra osztjuk: fonálférgek és galandférgek. A fonálféreg fontos tulajdonsága, hogy a fejlődő élősködőnek nincs szüksége köztigazdára. Vagyis a szájon át a testbe jutó peték a bélrendszerben maguktól képesek kifejlődni. Ebbe a csoportba tartozik az ostorféreg, az orsóféreg és a kampósféreg. A galandférgeknek a fejlődéshez ezzel szemben szükségük van egy köztigazdára, ez a kutyák esetében a leggyakrabban a bolha, amelynek testében kialakul az élősködő fertőzőképes alakja. Ha a bolha a kisállatunk bundájára jut, valószínűleg nyalogatni kezdi a viszkető területet, gyakran meg is eszi a bolhát, és így kerül a szervezetébe a már kifejlett galandféreg, amely akár fél méter hosszúra is megnőhet a belekben.

A kölyökkutyák sincsenek biztonságban

Sok gazdi azt gondolja, hogy a kölyökkutyák, akiket még nem viszünk le sétálni és testvéreiken, anyjukon túl más állattal sem érintkeznek, nem lehetnek férgesek. Ez sajnos tévedés. A pici kölykök már akár anyjuk méhében is megbetegedhetnek, például orsóféreggel. Ha ugyanis egy kutya akár életében egyszer is fertőződött ezzel a parazitával, akkor élete végéig magában hordozza a fertőzöttséget. A lárvák átfúrják a bél falát és a vérárammal az eb különféle szöveteibe vándorolnak, itt betokozódnak, majd nyugalmi állapotba kerülnek. Az állat hosszú ideig tünetmentes lehet, ám például a vemhesség idején lezajló testi változások aktiválhatják a lárvákat, amelyek a várárammal a kutyamagzatokba juthatnak. Így a kiskutyák már eleve fertőzötten jönnek a világra, kéthetes korukra pedig ivarérett férgek alakulhatnak ki a bélrendszerükben.

Bélférgesség tünetei

A belső paraziták kezdetben csak enyhe panaszokat okoznak, és mivel az állat székletében a férgek nem, csupán a peték vannak jelen, nehéz őket észrevenni szabad szemmel. Mindenesetre, ha a következőket tapasztaljuk kutyánkon, gyanakodjunk férgek jelenlétére:

  • gyakori, több napon át tartó hasmenés
  • súlyvesztés
  • száraz, fakó bunda
  • rossz általános közérzet, levertség
  • hányás (ebben pedig a széklettel ellentétben olykor a férgek is felfedezhetőek)

A bélférgek kifejezetten a városi ebekre jellemző belső élősködők.
A bélférgek kifejezetten a városi ebekre jellemző belső élősködők. Fotó: Getty Images

Hogyan védekezhetünk ellenük?

A válasz egyszerű: a külső élősködők elleni védekezés mellett alkalmazzunk rendszeresen féreghajtó készítményeket is! Mivel ezek mindig csak az adott pillanatban az állatban kifejlett parazitákra hatnak, bizonyos időközönként meg kell ismételni a kezelést, tehát nem elég az évente egyszeri kötelező féreghajtás a veszettség elleni oltás mellett. Az általános ajánlás szerint negyedévente, vagyis 3 havonta érdemes féreghajtó tablettát, pasztát adnunk kis kedvencünknek. Azonban ha elővigyázatosak szeretnénk lenni, havonta is ismételhetjük. Különösen ajánlott ez ott, ahol kisgyermek is van a családban, ők ugyanis egészen könnyen elkaphatják a férgességet a bundás kedvenctől. Kölyökkutyák esetében 2-4 hetes koruktól 2-3 hónapos korukig kéthetente kötelező a féreghajtás, ezt mindig a tenyésztő kötelessége és felelőssége betartani.

Ma már sokféle féreghajtó készítmény kapható, a legjobbak a széles spektrumúak, amelyek többfajta féreggel képesek elbánni. Érdemes állatorvossal konzultálni, mert ő kutyánk adottságai alapján tud megfelelőt ajánlani. Az adagolást mindig az állat súlyához kell igazítani és fontos, hogy szigorúan betartsuk az előírásokat.

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +29, +35 °C
Minimum: +14, +20 °C

Több órára kisüt a nap, a megjelenő gomolyfelhőkből csak kevés helyen lehet zápor, zivatar. Megélénkül a nyugatias szél, 29, 35 fok között alakul a legmagasabb hőmérséklet. Kedden frontmentes marad az idő, és a következő napokhoz hasonlóan újra a kánikula okozza majd a legtöbb tünetet. Alvásproblémák léphetnek fel, napközben pedig álmosságérzet, koncentrálási problémák és kábaság jelentkezhet, csökken a teljesítőképesség. Fokozódik a migrénhajlam. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)