Veszélyben az egészségügyi dolgozók

A koronavírus-pandémia egyéves évfordulóján jelent meg egy átfogó tanulmány, amely összegezte, milyen gyakori az egészségügyi dolgozók körében a depresszió és a szorongás. Az eredmények sajnos nem túl biztatóak.

Világszerte óriási nyomás nehezedik az egészségügyi dolgozókra az új típusú koronavírus-járvány miatt. A kórházak COVID-osztályai a járvány újabb és újabb hullámainak során rendre megtelnek, így a világjárvány kirobbanása óta eltelt egy évben az orvosok és nővérek megfeszített tempóban próbálnak segíteni minél több fertőzöttnek a túlélésben és a felépülésben. Mindez nemcsak fizikailag, de lelkileg is megviseli a szakembereket. Egy friss, átfogó tanulmány nemrégiben arra az eredményre jutott, hogy minden ötödik egészségügyi dolgozó küzd szorongással, depresszióval vagy poszttraumás stresszel (PTSD) a pandémia időszakában - számolt be róla a medicalxpress.com oldal . A több mint 97 ezer egészségügyi dolgozótól gyűjtött adatokat elemezték ki a londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Iskola kutatói, eredményeikről pedig a PLOS One folyóiratban is beszámoltak .

koronavírus covid-19 pandémia mentális betegség egészségügyi dolgozó
A pandémia óta nőtt a depresszió és a szorongás aránya az egészségügyi dolgozók körében.Képünk illusztráció, forrás: Getty Images

Mint ismeretes, a koronavírus -járvány eddig nem ismert kihívások elé állította az egészségügyi dolgozókat, a saját biztonságukat és egészségüket kockára téve kell végezniük a munkájukat, az óriási terhelés ellenére azonban csak korlátozott pszichológiai támogatást élvezhetnek. Nem meglepő tehát, hogy korábbi vizsgálatok már kimutatták: a világjárvány idején az egészségügyi dolgozók körében megnövekedett a depresszió, a szorongás és a poszttraumás stressz aránya, ám pontos számokat eddig nem közöltek a szakemberek. Yufei Li és Nathaniel Scherer, a kutatás vezetői azzal a céllal elemezték ki a 2019 decembere és 2020 augusztusa között gyűjtött adatokat, hogy számszerűsíteni tudják az említett mentális betegségek arányát - ehhez 21 országból mintegy 97333 egészségügyi dolgozótól gyűjtött adatokat rendszereztek. A statisztikai elemzések végül arra az eredményre jutottak, hogy a vizsgált egészségügyi dolgozók 21,7 százaléka tapasztalt depressziós, 22,1 százalékuk szorongásos és 21,5 százalékuk PTSD-ra jellemző tüneteket. A vizsgálatok a közel-keleti országokban mutatták a depresszió (34,6 százalék) és a szorongás (28,9 százalék) legmagasabb összevont arányát.

Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy a koronavírus-járvány jelentősen befolyásolta az egészségügyi dolgozók mentális egészségét. A szakértők összehasonlításképpen hozzátették: az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint a világ teljes népességének csupán 4,4 százaléka tapasztal depressziót , és 3,6 százaléka szorongásos tüneteket, beleértve a PTSD-t is. Ezek az adatok azonban a járvány kirobbanás óta emelkedhettek valamelyest. A kutatást végző szakemberek remélik, hogy az eredmények fényében még több olyan kezdeményezés születik majd, amely az egészségügyi dolgozók pszichológiai támogatására fókuszál.

Applikációval segítik a magyar egészségügyi dolgozókat Fél évig ingyen vehetnek igénybe egy magyar fejlesztésű önfejlesztő, pozitív pszichológiai módszertanra épülő applikációt az egészségügyi dolgozók. Kattintson a részletekért!

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

autizmus korai jelei
Ezek az autizmus első jelei – Már egészen kicsi korban megmutatkozhat
baleset
Filléres jégmentesítő trükk: sokáig tisztán tartja a járdát – Egyszerű konyhai eszközökkel megoldható
normál vércukorszint
Meddig egészséges a vércukorszint? – Így értelmezheted a laborleleted
beltéri levegő
Így betegít meg télen a saját lakásod – 5 jel, hogy az otthonod a ludas
leszokás az alkoholról
Így hat a külsődre, ha nem iszol több alkoholt – Pár nap után már látható a változás
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: -2 °C
Minimum: -11 °C

A zúzmarás köd, illetve a rétegfelhőzet kiterjedése napközben csökken, javulnak a látási viszonyok, egyre több helyen kisüthet a nap. Azonban maradhatnak tartósan borult körzetek is - főleg az Alföldön, a főváros térségében és a Dunántúl egyes tájain. Végig derült, napos idő nagyobb eséllyel az északkeleti határvidéken, valamint a Dél-Dunántúl nagyobb részén lehet jellemző. Legfeljebb a borult, ködös vidékeken fordulhat elő jelentéktelen hószállingózás, ónos szitálás. A jellemzően keleti, délkeleti szél többnyire gyenge vagy mérsékelt marad, legfeljebb Sopron környékén élénkülhet meg időnként. A csúcshőmérséklet -7 és +1 fok között valószínű. Ebben a helyzetben nem beszélhetünk fronthatásról, de a nagy hőingadozásnak vannak orvos- és humánmeteorológiai hatása, amik részben attól függnek, hogy valaki a tartósan ködös–borult, illetve a napos–derült területeken tartózkodik.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

digitális detox
Digitális detox: csak a fiataloknak fontos. Igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod!

Az okostelefonok, tabletek, laptopok, tévék az életünk részei, azonban mind fizikai, mind mentális egészségünket megterhelhetik, ha nem tudatosan használjuk őket. Kvízünkben tesztelheted a tudásodat a témáról, illetve a digitális detoxról.

D-vitamin
Melyik ételünkben van sok D-vitamin? – Teszteld a tudásod!

A D-vitamin az egyik legfontosabb zsírban oldódó vitamin, amelynek hiánya komoly egészségügyi következményekkel járhat. Kvízünk segítségével kiderítheted, mennyire pontos a tudásod ezzel az értékes vitaminnal kapcsolatban.