Fenntartása egyebek között a négyes metró építkezése miatt, az ott esetleg fellépő keszonbetegség kezelése érdekében is igen fontos, bár sikeresen alkalmazható a különféle fertőzések, búvárbalesetek, valamint a nehezen gyógyuló sebek gyógyításában, hatékonyan segít a diabétesz, a migrén, az égési sérülések, a keringési rendellenességek, a sclerosis multiplex, a potenciazavar, a sportsérülések, de akár az onkológiai terápiák mellékhatásainak kezelésében is.
Költözik az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet területén működő, hazánkban mindössze egyetlen hiperbarkamra. Új helye az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben lesz. Fenntartása egyebek között a négyes metró építkezése miatt, az ott esetleg fellépő keszonbetegség kezelése érdekében is igen fontos, bár sikeresen alkalmazható a különféle fertőzések, búvárbalesetek, valamint a nehezen gyógyuló sebek gyógyításában, hatékonyan segít a diabétesz, a migrén, az égési sérülések, a keringési rendellenességek, a sclerosis multiplex, a potenciazavar, a sportsérülések, de akár az onkológiai terápiák mellékhatásainak kezelésében is.
Alkalmazási területeivel kapcsolatosan jelenleg is folynak kutatások, így a közeljövőben további kórképekben is új terápiás területek várhatók, például az őssejtbeültetés hatékonyságának fokozása.
A hiperbarikus oxigénterápia során 100 százalékos, orvosi tisztaságú oxigént adagolnak 1, 5-2 bar túlnyomáson a páciens állapotának javítása vagy helyreállítása érdekében. Bár az orvostudomány hosszú időn keresztül úgy tekintett a hiperbarikus oxigénterápiára, mint kizárólag a dekompressziós betegség és a légembólia kezelésére alkalmas módszerre, napjainkban a kezelések körülbelül 2 százalékát teszik ki a búvárbalesetek, az esetek túlnyomó többségében a kezelés egyéb gyógyászati célokat szolgál.
A terápiát az erre a célra készített túlnyomásos kamrában végzik, egytől akár 12 óráig is tart. A kamrában lévő levegőt kompresszorral nyomják össze az orvos által meghatározott légnyomás eléréséhez, ez a túlnyomás azonban a bent lévő embereknek semmilyen közérzeti problémát nem jelent.
A kezelés ideje alatt a betegek repülőgépüléshez hasonló karosszékben ülnek, vagy - szükség esetén - hordágyon fekszenek. A hazai centrum hiperbarkamrájában egyszerre 12 páciens fér el ülő helyzetben, az egészségügyi személyzeten kívül.
Először használt sűrített levegőt
A brit orvos, Henshaw 1664-ben alkalmazta pácienseinél a sűrített levegőt, amely tapasztalatai szerint serkentette az emésztést és a légzést. Már akkor megfigyelte és lejegyezte a dekompressziós betegség kiváltó okát, a buborékképződést.
A nyomás szervezetre gyakorolt hatásáról először a búvárok számoltak be, ezért a hiperbarikus terápiát főként azoknak a nehézségeknek az enyhítésére fejlesztették ki, amelyekkel a búvároknak kell szembenézniük.
(2007.08.15. 09:45)
VG - Világgazdaság
