"Árulkodó jel, ha a serdülő a saját haláláról beszél"

Világszerte problémát jelent, hogy egyre több serdülő és fiatal felnőtt látja kilátástalannak az életét: egy részük úgy dönt, hogy önkezével vet véget neki. Klinikai szakpszichológust kérdeztünk arról, szülőként honnan ismerhetjük fel, hogy gond van gyermekünk mentális egészségével, és hogyan segíthetünk neki krízishelyzetben.

Érzékeny és fájdalmas témát járt körül cikkében nemrégiben az NBC News. A lap beszámolt egy fiatal egyetemista lány történetéről, aki látszólag minden előjel nélkül dobta el magától az életet.

Egy tragikus, de sajnos nem egyedülálló eset

A 22 éves Katie Meyerrel elvileg minden rendben volt: a Stanford Egyetemen tanult, az iskola női focicsapatának kapitányaként sikert sikerre halmozott. A szülei elmondása szerint sok barátja volt, akik szerették őt, a csapattársai pedig felnéztek rá. Mindemellett támogató, összetartó, szerető családban élt. A szülei online beszéltek vele utoljára, akkor izgatottan várta a tavaszi szünetet, és a Mexikóba tervezett utazást. Pár órával később öngyilkosságot követett el. "Nem volt semmi jele annak, hogy bármi baj lenne, hogy feldúlt lenne" – nyilatkozta néhány nappal később az NBC News egyik műsorában Katie édesanyja. A lap az eset kapcsán több kérdést is felvetett: ha családja nem észlelte, hogy a fiatal lány mentális egészségével valami gond van, és egyetlen, öngyilkosságra utaló jelet sem vett észre, akkor a többi szülő vajon honnan fogja tudni, ha gyermeke krízishelyzetbe kerül. Illetve hogyan és mivel tudnak majd segíteni. A kérdések már csak azért is aktuálisak, mert tanulmányok szerint a probléma a fiatalabb korosztályba tartozókat is egyre nagyobb számban érinti.

FOntos a szülői támogatás. Akkor is, ha látszólag minden rendben van. fotó: getty images
FOntos a szülői támogatás. Akkor is, ha látszólag minden rendben van. fotó: getty images

A fiatal serdülők is veszélyben vannak

Ijesztő trendre hívta fel a figyelmet egy – a JAMA Pediatrics című szaklapban közzétett – kutatás is. Ebből az derült ki, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt húsz évben több mint négyszeresére nőtt azoknak a mérgezéssel összefüggésbe hozható öngyilkossági kísérleteknek vagy önsértéseknek a száma, amikor a szülők riasztották a segítségnyújtásra szakosodott egészségügyi központokat. Míg 2000-ban a befutó hívások 50 százaléka a 10-12 éves gyermekekkel volt összefüggésbe hozható, addig ez az arány 2020-ra 80 százalékra emelkedett – írta témával foglalkozó cikkében a WebMD. A kutatók szerint az emelkedő tendencia hátterében változatos okok állnak a közösségi médiahasználattól kezdve a COVID-19-járvány mentális egészségre gyakorolt hatásáig, amit az utóbbi két évben e korosztály tagjai is megéreztek.

A korai serdülőkorban lévőket (10-13 éveseket  a szerk.) érintette legérzékenyebben a pandémia. Különösen azokat, akik eleve zárkózottak, szorongók, és nem szívesen járnak iskolába. Ők jobban megszenvedhették a karantén utáni időszakot: a biztonságot nyújtó otthonlét után nehezebben szoktak vissza a közösségbe. Rájuk eleve az jellemző, hogy nehezebben nyílnak meg, nehezebben tudják megfogalmazni érzelmeiket” – mondta Tóth-Váncsa Kinga gyermek klinikai szakpszichológus rávilágítva az e korosztály egyes tagjainál esetlegesen felmerülő szuicid késztetés hátterében meghúzódó okokra.

Egyértelmű jelek, amelyek arra utalnak, hogy nagy a baj

Szakemberek szerint a krízishelyzetre utaló jelek és tünetek felismerése – legyen szó a serdülőkorra jellemző általánosnak mondható krízisről, vagy egyéb, kilátástalannak vélt élethelyzetről – sok szülő számára egyáltalán nem könnyű feladat. “Vannak, akik a serdülésre utaló (hormonális változással járó) jeleket sem ismerik fel, vagy nem tudatosítják magukban, félreértelmezik, esetleg elbagatellizálják. Pedig a serdülőkornak eleve látható, érzékelhető jelei vannak, amelyekre szülőként oda kell figyelni” – magyarázta Tóth-Váncsa. Véleménye szerint a figyelmetlenség az esetek többségében nem abból adódik, hogy a szülő valamit elront, hanem abból, hogy valami felett átsiklik – mert elfoglalt, fáradt, vagy maga is nehézségekkel küzd –, esetleg nem tulajdonít nagy jelentőséget a gyermekénél tapasztalható változásoknak, mondván, “csak serdül”, “ez teljesen normális ebben az életkorban”.

Mint mondta, szülőként az a legnehezebb, hogy a serdülőkorral járó, természetes testi-lelki és viselkedésbeli változásokat meg tudjuk különböztetni azoktól a tünetektől, amelyek ezeken túlmutatnak és szuicid késztetésre utalhatnak. “Egyértelmű és árulkodó jel, amikor a serdülő a saját haláláról beszél: olyanokat mond, hogy “nemsokára megszabadultok tőlem”, esetleg a konkrét terveit is elmeséli. Ha elajándékozza a holmijait, vagy azon gondolkodik, mi lesz a dolgaival, amikor ő már nem él” – sorolt fel néhány jellegzetes példát a szakember.

Az is aggodalomra adhat okot, ha valaki látványosan érdeklődik az öngyilkosság iránt: sokat olvas róla, vagy erről szóló zenét hallgat, ilyen témájú filmeket néz, gyakran gondolkodik a halálról, esetleg szociálisan teljesen elzárkózik. “Mindez elvileg még a serdülőkorba is beleférhet, hiszen a fiatalok ilyenkor a határaikat feszegetik, adrenalinlöketre vágynak, és nagyon kíváncsiak. Amennyiben viszont mindehhez huzamosabb ideje fennálló viselkedés- vagy életmódbeli változások is társulnak – például a serdülő visszahúzódó, szétszórt vagy étvágytalan, folyamatosan fennálló alvászavarral küzd, visszaesik az iskolai teljesítménye, esetleg önveszélyeztető tevékenységeket keres – akkor az már túlmutathat a serdülőkori lázadáson” – ismertette a szakember. Hozzátette: ugyan még ekkor is előfordulhat, hogy gyermekünk csak figyelemfelkeltésre vágyik, ám ezeket a jeleket mindig komolyan kell venni. A reménytelenség érzése szintén meghúzódhat a szuicid hajlam hátterében.

Serdülőkorban – vagyis a gyermek- és a felnőttkor közötti időszakban, amibe a késői serdülőkor is beletartozik – sok érintett nem igazán tudja kezelni a hangulatingadozásokat. Ha az érzelemszabályozás még nem működik megfelelően, a fiatalok úgy érezhetik, hogy nem tudnak megküzdeni egy problémával, nincs kiút belőle, nem tudnak elmenekülni, ami egyeseket szintén kétségbeesett döntésekre sarkallhat.

Előjelek nélkül: amikor szinte lehetetlen felismerni az öngyilkossági szándékot

Azt Tóth-Váncsa Kinga is megerősítette, hogy ritkán, de előfordulhatnak olyan esetek, amikor a szuicid késztetés rejtve marad a környezet elől. “Annak, ha valaki előjel nélkül, hirtelen felindulásból, az agressziót maga ellen fordítja, az (is) állhat a hátterében, hogy személyiségfejlődése más úton haladt, eltért a serdülőkorra jellemző iránytól. Hogy valamilyen pszichotikus állapot áll fenn, amit a szülők nem ismertek fel. Ilyenkor nagyon nehéz előrejelezni az öngyilkossági szándékot” – magyarázta a szakember. A különösebb előjelek nélküli önsértések közé tartozhat az is, amikor valaki követi egy híresség példáját – időről időre hallani például olyan öngyilkossági hullámról, amelynek számtalan, csoportokba szerveződő fiatal esik áldozatául.

Hogyan segíthet a szülő?

Hatékony megoldás lehet, ha őszintén, de nem tolakodóan közeledünk gyermekünkhöz, és elmondjuk neki: látjuk, hogy valami történik vele, amit szeretnénk mi is megérteni. Ha nem nyitott a beszélgetésre, sem a szülői vagy pedagógusi segítségére, akkor érdemes felajánlani neki, hogy elmegyünk vele egy szakemberhez. Amennyiben ezt is elutasítja, a szülőnek kell döntést hoznia. “A szülő, mint gondviselő felelős a kiskorú gyermekéért, aki a saját helyzetét adott esetben nem tudja reálisan felmérni. Végső esetben – ha gyermekünk esetleg önsértéssel próbálkozik –, és önszántából nem kér a segítségből, mentőt kell hívni, ami beviszi a pszichiátriára. Olykor sajnos csak ez működik” – vázolta a legsúlyosabb helyzetet a szakpszichológus.

Fontos, hogy a szülő valóban támogató legyen, hogy ne gyerekként kezelje a serdülőt, és a család biztosítani tudja a szükséges érzelmi stabilitást számára. Hogy akkor is érezze, odafigyelünk rá, amikor éppen rossz napunk van, pocsék a hangulatunk, és emiatt mi is ingerlékenyek, idegesek vagyunk. A szakember szerint ebben a helyzetben is az őszinteség segíthet: ha gyermekünk tudja, és érzi, hogy rossz hangulatunknak nem ő az oka.

)
Könnyedén az allergia tüneteivel szemben (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +31, +36 °C
Minimum: +13, +23 °C

A napsütést időnként gomolyfelhők zavarják, ezekből helyenként zápor, zivatar kialakulására kell készülni. Mérsékelt lesz az északi szél, 31, 36 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Vasárnap nem érkezik front, ismét az országos kánikula jelenti a veszélyt. Fennáll a napszúrás és a hőguta kockázata, magas a kiszáradás veszélye. Többeknél migrén léphet fel, csökken a koncentrálóképesség. Megszaporodhatnak az emésztési problémák. A hőérzet több fokkal a mért értékek felett alakul. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)