Érdekes egybeesés, hogy hétfőtől 175 ország diplomatái üléseznek a francia fővárosban abból a célból, hogy megállapodást kössenek a műanyagszennyezés korlátozásáról. Bár Párizs fölött valójában derült égbolt várható a következő napokban, a levegőben akár a napi 40-48 kilogrammot is elérheti a mikroműanyag-részecskék tömege.
Nem vagyunk tisztában a következményekkel
"A műanyagszemcsék apró részecskékre töredeznek a környezetben, és ez a mérgező koktél a szervezetünkbe kerül, ahol úgy károsítja az egészségünket, hogy közben mit sem sejtünk róla" – hívta fel a figyelmet Marcus Glover, a műanyagkutatással foglalkozó ausztráliai Minderoo alapítvány munkatársa. A műanyagok környezeti és egészségügyi hatásaival kapcsolatos aggodalmak egyre nőttek az elmúlt években, és számos kutatás született a témában, amelyek dokumentálták a mikroműanyagok szerteágazó jelenlétét. Mikroműanyag-részecskéket találtak például az Északi-sark közelében elnyúló jégtakaróban és az óceán legmélyén élő halak bélrendszerében is.
Már az anyatejben és a méhlepényben is benne van
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint a műanyaghulladék évente több mint egymillió tengeri madarat és százezer tengeri emlőst öl meg, a kék bálnák pedig naponta akár tízmillió mikroműanyag-részecskét is elfogyaszthatnak. Mikroszkopikus méretű műanyagdarabokat mutattak ki az emberi vérben, az anyatejben és a méhlepényben is. Christos Symeonides, a Minderoo kutatója szerint leginkább a tíz nanométer és egy mikrométer közötti mikroműanyag-részecskék miatt kellene aggódnunk. Ezek azok, amelyek a legnagyobb eséllyel hatolnak át biológiai membránjainkon, és jutnak be a szövetekbe, beleértve az agyszövetet a vértől elszigetelő vér-agy gátat is. A jövő heti párizsi találkozó napirendjén azonban csak a sokkal nagyobb, legalább ötven mikronos műanyagszálak kérdése szerepel.
