Koronavírus: a magasvérnyomás-betegek erre figyeljenek

Ha magas vérnyomással élünk, nagyobb a kockázata, hogy súlyosabb vagy végzetes kimenetelű lehet számunkra a COVID-19. Mutatjuk, mit kell tudni a koronavírus és a hipertónia kapcsolatáról, és azt is, mit kell tennünk, hogy csökkentsük a súlyos megbetegedés rizikóját.

Számos tényező befolyásolja azt, hogy elkapjuk-e a SARS-CoV-2-t és ha igen, milyen súlyosságú COVID-19 alakulhat ki nálunk. Bár a koronavírussal kapcsolatos ismereteink a járvány előrehaladtával folyamatosan, szinte napról napra bővülnek, változnak, az eddigi tapasztalatok, kutatások és statisztikai adatok alapján elmondható, hogy az alábbi tényezők jelentősen befolyásolják a vírus okozta megbetegedés súlyosságát és végkimenetelét.

Kor: A kor előrehaladtával nő a súlyos betegség kockázata. Hazánkban a magyar koronavírus kézikönyvben meghatározottak alapján a 60 év felettieket tekintjük kockázati csoportba tartozóknak. Magyarországon 2,6 millió 60 év feletti él. 

Nem: Az eddigi megfigyelések szerint a férfiaknál sokkal súlyosabb a koronavírus okozta COVID-19, és több életet is követel, mint a nők körében. Ennek okairól ide kattintva olvashat bővebben.

Meglévő krónikus betegségek:

  • a szív- és érrendszeri megbetegedések (pl. szívritmuszavarok, stroke, cardiomiopátia),
  • magasvérnyomás-betegség: bár hivatalosan az előző ponthoz tartozik, a lakosság nagyarányú érintettsége miatt külön is fel szokták tüntetni. Hipertóniáról beszélhetünk, ha valakinek tartósan 140/90 Hgmm fölötti a vérnyomása.
  • a daganatos betegségek (pl. emlőrák, vastagbélrák, leukémia),
  • a krónikus légzőszervi megbetegedések (pl. COPD, asztma),
  • emésztőrendszeri megbetegedések (Crohn-betegség, IBS),
  • allergiák (átfedés lehet a krónikus légzőszervi megbetegedések, valamintemésztőrendszeri megbetegedésekés e között a kategória között)
  • a diabétesz (főképp a "szerzett", 2-es típusú cukorbetegség),
  • a mozgásszervi betegségek (pl. derékfájás, arthritis)
  • a mentális betegségek (pl. depresszió, demencia)
  • az elhízás: azelhízásszinte minden krónikus betegség rizikófaktoraként feltüntethető, ám mióta népbetegséggé lépett elő, önállóan is szokták szerepeltetni.

Egyéb tényezők: Az etnikai háttér, a munkánk és a lakóhelyünk is befolyásolhatják a betegség kimenetelét.

Dohányzás: A cigarettázókra és elektromos cigarettát szívókra is veszélyesebb a koronavírus - erről bővebben ide kattintva olvashat.

Hangsúlyozandó azonban, hogy az egyéni kockázatokat soha sem csak egy tényező befolyásolja, hiszen általában több kölcsönhatásban lévő állapottól, betegségtől is függhet, milyen súlyosságúvá válik a COVID-19, a korról és a nemről nem is beszélve, amik szintén jelentősen hatnak a koronavírus okozta betegség kimenetelére.

Az első és legfontosabb szabály, hogy ne vegyük félvállról a magas vérnyomást. Szedjük gyógyszereinket, mérjük rendszeresen vérnyomásunkat és tartsuk be az óvintézkedéseket. Fotó: Getty Images
Az első és legfontosabb szabály, hogy ne vegyük félvállról a hipertóniát. Szedjük gyógyszereinket, mérjük rendszeresen vérnyomásunkat és tartsuk be az óvintézkedéseket. Fotó: Getty Images

Ennyien élnek itthon magas vérnyomással

Miért éppen a hipertóniával foglalkozunk? - merülhet fel jogosan a kérdés. Egyrészt azért, mert ez az egyik olyan krónikus betegség, ami a legtöbb embert érinti Magyarországon (lásd keretes írásunk). Másrészt, mert a hazai COVID-19-áldozatok mintegy 60 százaléka szenvedett hipertóniában. Harmadrészt azért, mert a pandémia kezdetén feltételezték, hogy a SARS-CoV-2 valószínűleg azért veszélyesebb a magasvérnyomás-betegekre, mert a vírus a külső felületén lévő tüskék segítségével az emberi sejtek falán található úgynevezett ACE2 receptorokhoz kapcsolódik, amik a vérnyomás szabályozásáért felelnek, s melyeket a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek befolyásolhatnak. Végül, de nem utolsósorban pedig, mert a hipertóniával élők szervezetében általában is gyakoribbak a krónikus gyulladások, amik egyfelől rontják az immunrendszerük védekezőképességét, másfelől emiatt nagyobb az esélye, hogy náluk súlyosabb tünetekkel járó COVID-19 alakul ki.

Akár 4 millió magyart is érinthet

Magyarországon a hipertónia népbetegségnek számít. A 19 év felettiek körében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) háziorvosi adatok alapján vezetett statisztikája szerint 2017-ben 10 ezer betegből 3959,7-nek volt magas vérnyomása, ami a teljes lakosságra vetítve (2017-ben 7 millió 984 ezer 916 19 éves vagy annál idősebb ember élt az országban) azt jelenti, hogy abban az évben hazánkban megközelítőleg 3,16 millió hipertóniával élő ember volt. Tehát a felnőtt lakosság közel harmada érintett.

Érdekességképp megjegyzendő, hogy a 18 éves vagy annál fiatalabb populációnál 10 ezerből mindössze 59,6 gyermeknél regisztráltak hipertóniát (2017-ben 1 millió 812 ezer 645 18 éves vagy annál fiatalabb ember élt hazánkban), ez azt jelenti, hogy körülbelül 10 ezer 800 gyerek élt magas vérnyomással abban az évben itthon. A szakemberek becslései szerint pedig akár további 500 ezer-1 millió ember is lehet az országban, akiknél egyelőre még nem derült ki a magasvérnyomás-betegség. 

A "néma gyilkos" folyamatosan szedi áldozatait

Fontos leszögezni, amagas vérnyomásönmagában is egy súlyos állapot, ami megfelelő kezelés nélkül további egészségügyi problémák kialakulásához vezet, mint a szívbetegség, a stroke vagy a demencia. A többség azonban addig nem veszi komolyan a hipertóniát, amíg az nem okoz tüneteket. Holott a panaszmentesség még nem jelenti azt, hogy az erekre nehezedő extra terhelés nem okoz a "felszín alatt" akár évekig felfedetlenül maradó tartós károsodásokat, ezért is hívják a betegséget néma gyilkosnak. Magyarországon évente csaknem ötezer ember halála írható a hipertónia számlájára. Más becslések szerint még aggasztóbb a helyzet, mivel minden 8. halálesetben közrejátszik a magas vérnyomás, ezzel maga mögé utasítva a daganatos megbetegedéseket is. (A betegségről bővebben ide kattintva olvashat.) Elmondható tehát, hogy a hipertónia az életkor előrehaladtával általánosan is rontja a betegek egészségi állapotát. Ezért is hangsúlyozzák a szakemberek a korai felismerés és kezelés fontosságát, amely még inkább reflektorfénybe került a pandémiában.

A kezeletlen hipertónia a legfőbb gond

A legfrissebb kutatások azt bizonyítják, az ellenőrizetlen vagy kezeletlen magas vérnyomásban szenvedőknél gyakrabban alakul ki szövődményes COVID-19, vagy lesz végzetes kimenetelű a betegség. Egy a European Heart Journalban korábban publikált tanulmány világított rá arra, hogy kétszer nagyobb a halálozás kockázata a magasvérnyomás-betegeknél, mint a hipertóniával nem küzdő pácienseknél. Ráadásul amikor a vizsgált hipertóniás betegeket két csoportra osztották, azokra, akik szedik vérnyomáscsökkentőiket és azokra, akik nem, új megvilágításba került a helyzet. A gyógyszereiket rendszeresen szedő hipertóniások csoportjában ugyanis 3 százalékos volt a mortalitás, míg a kezeletlen magasvérnyomás-betegek közül 8 százalék halt bele a COVID-19-be.

Arról már korábban írtunk, hogy a magyar koronavírus-áldozatok mintegy 60 százalékánál tüntették fel alapbetegségként a hipertóniát, az akkori adatokhoz képest pedig azóta sem változott jelentősen az arány. Ritka azonban, hogy valakinek csak magasvérnyomás-betegség legyen az alapbetegségei között, jellemzően más szív- és érrendszeri betegség, diabétesz és/vagy elhízás is szerepel a kórelőzményekben.

Akkor most biztonságosak a vérnyomáscsökkentők vagy sem?

A járvány kezdetén szárnyra kapott egy feltételezés, mely szerint a vérnyomáscsökkentőket (angiotenzin-konvertáló enzim /ACE-gátlók/ inhibitorok és angiotenzin II receptorblokkolók /ARB/) szedők sebezhetőbbé válhatnak a SARS-CoV-2-vel szemben. Sőt, arról is szóltak a hírek, hogy náluk nagyobb a súlyos vagy végzetes kimenetelű COVID-19 kialakulásának kockázata. Mindezt azért feltételezték, mert mint említettük, a koronavírus az ACE2-receptorokhoz kapcsolódik, az említett készítmények pedig növelhetik az ACE2-receptorok számát. Szerencsére azonban a szakemberek még időben kiálltak a gyógyszerszedés fenntartásának fontossága mellett, mondván, a vérnyomáscsökkentők elhagyása önmagában jóval nagyobb kockázatot jelent, mint maga a pandémia.

Miért megy fel a vérnyomásunk a karanténban?

Igazi ördögi kör. A pandémia miatt mind többen küzdenek hipertóniával. A magas vérnyomás azonban növeli a súlyosabb kimenetelű COVID-19-cet. Cikkünkben szakemberek próbálnak választ adni a miértekre. Részletek itt.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) akkori állásfoglalásában hangsúlyozta: klinikai bizonyítékok nem támasztják alá azt a spekulációt, hogy az ACE-gátlókkal és az ARB-kkel való kezelés a COVID-19-fertőzést súlyosbítaná. Később több kutatás is igazolta, hogy az EMA állásfoglalása helyesnek bizonyult, az ACE-gátlók és az ARB-k szedése biztonságos, sőt, még előnyei is lehetnek, ha valaki megbetegszik COVID-19-ben.

Az ACE-gátlók előnyösebbek lehetnek

Ez utóbbi megállapításra dr. Ulf Landmesser, a Berlini Egészségügyi Intézet (BIH) kardiológus professzora és kutatócsoportja jutott egy átfogó vizsgálat eredményeként. A tudósok ugyanis szerettek volna egyszer s mindenkorra pontot tenni a magasvérnyomás-betegek megfertőződési kockázatait, illetve gyógyszereik hatásait illetően felmerült kérdésekre. A kutatók a vizsgálatok során egyrészt bizonyították, a vérnyomáscsökkentők nem hatnak negatívan a koronavírussal való megfertőződés kockázatára. Másrészt, a Nature Biotechnology című folyóiratban megjelent tanulmányukban egyenesen azt állítják, egyes ACE-gátlók még csökkentik is a súlyos COVID-19-betegség kialakulásának rizikóját. Mint írják, az ilyen gyógyszerrel kezeltek közt hasonló arányban voltak a súlyos COVID-19-betegek, mint a szív- és érrendszeri problémákkal nem érintettek körében. Figyelmeztettek azonban, hogy egyes ARB-kkel kezelt páciensek immunrendszere csak lassabban volt képes csökkenteni a vírus koncentrációját a szervezetben, emiatt azonban súlyosabbá válhat a COVID-19. A tavaly december végén megjelent tanulmányról bővebben korábbi cikkünkben olvashat. 

Így kerülhetjük el a megfertőződést

Egyrészt mivel a megfertőződés esélye immár bizonyítottan sem nagyobb, mint a nem hipertóniás betegeknél, ezért a szakértők szerint nincs szükség teljes elszigetelődésre, mint például az immunszupresszált betegek esetében. Ajánlott azonban továbbra is betartani az óvintézkedéseket, melyek megvédhetnek attól, hogy elkapjuk a SARS-CoV-2-t:

  • gyakori kézmosás és -fertőtlenítés,
  • szociális távolságtartás,
  • maszkviselés.

Így csökkenthetjük a súlyos COVID-19 kialakulásának kockázatait

Az alábbiakban felsoroltakat betartva pedig tovább csökkenthetjük a súlyos vagy végzetes kimenetelű COVID-19 kialakulásának kockázatait, ha esetleg mégis megfertőződünk.

Kezeltessük a hipertóniánkat. A magas vérnyomással élőknél az első és legfontosabb teendő, hogy ha eddig nem kezeltették betegségüket, feltétlenül forduljanak orvoshoz és közösen készítsenek egy kezelési tervet, mivel egy esetleges megfertőződés esetén a kezeletlen hipertónia - mint azt bemutattuk - jóval veszélyesebb és kockázatosabb.

Szedjük az orvos által felírt vérnyomáscsökkentőket, mérjük rendszeresen a vérnyomásunkat otthon, vezessünk vérnyomásnaplót és jelezzük a kezelőorvosunk felé, ha bármilyen tartósan fennálló eltérést észlelünk. Ilyenkor ugyanis szükségessé válhat a gyógyszeres kezelés módosítása.

Törekedjünk az egészséges táplálkozásra, a szívbarát étrend követésére. Ennek legfőbb elemei a zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, alacsony zsírtartalmú húsok (baromfi, halak) és a szintén alacsony zsírtartalmú tejtermékek. Mindenekelőtt pedig csökkentsük a sófogyasztásunkat. A napi nátriumbevitelünk ne haladja meg a 2300 milligrammot. Az alacsonyabb nátrium-bevitel - 1500 mg vagy annál kevesebb - egyébként is ideális a legtöbb felnőtt számára.

Tartsuk meg egészséges testsúlyunkat, vagy igyekezzünk csökkenteni túlsúlyunkat, mivel a fogyás hozzájárulhat a vérnyomás csökkenéséhez és az egyéb kockázatok mérsékléséhez is. A számunkra egészséges testsúly meghatározásához kattintson ide


Legyünk aktívak. A rendszeres testmozgás nemcsak a fogyás és az egészséges testsúly megtartása szempontjából előnyös, de segíti a stressz levezetését is.

Kezeljük a stresszt. Ha képtelenek vagyunk megbirkózni a nehézségekkel, könnyen felidegesítjük magunkat akár apróságokon is, az jelentősen megemelheti a vérnyomásunkat. Próbáljunk meg elsajátítani stresszkezelési technikákat, meditáljunk, végezzünk légzőgyakorlatokat. És, mint az előző pontban is említettük, mozogjunk rendszeresen.

Kerüljük vagy korlátozzuk az alkoholfogyasztást. Az alkoholos italok fogyasztása növelheti a vérnyomást, így ajánlott kerülni azokat, vagy minimálisra korlátozni a bevitt mennyiséget.

Szokjunk le a dohányzásról. A dohányzás hatására gyorsabban rakódnak le a plakkok az érfalakon, mely tovább növeli a vérnyomást.

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+12, +18 °C
Minimum:
0, +5 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt a napos időben gyorsan melegszik a levegő, csapadék nem várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag