Siralmas állapotban találta a magyar egészségügyet az 1956-os forradalom

Három nappal a forradalom kitörése előtt az egészségügyi miniszter panaszkodott az általa irányított terület siralmas állapota miatt. Ehhez képest a fegyveres harcok alatt az orvosok és az ápolók hősiesen küzdöttek a sebesültek ellátásáért. Közülük többen bujtattak felkelőket, mások a fegyveresek mellett dolgoztak orvosként, és végül sokan örökre elhagyták az országot.

A Magyar Nemzet 1956. október 21-i száma A magyar egészségügy több segítséget kér a politikai, az állami vezetéstől címmel közölt tudósítást, amely az egészségügyi miniszter tájékoztatójáról szólt. Dr. Román József, a tárca vezetője október 20-ára hívta össze a főváros egészségügyi intézményeinek vezetőit. Elmondta, hogy a minisztérium felmérte az egészségügy helyzetét, és ennek alapján szerkesztettek egy összefoglaló tájékoztatót, amelyet az "illetékes felsőbb szervekhez" juttattak el (Román nyilván a miniszterelnökre vagy az állampárt vezetésére gondolt).

1956 mentős
Forrás: OSZK-1956-os Intézet

De mi is volt a baj a magyar egészségüggyel 1956. október 20-án? A miniszter szerint "hazánkban még mindig jelentős a gyógyintézetek túlterhelése". A szakorvosi ellátás csak új rendelőintézetek létesítésével javítható meg. Az "egészségügyi kereteket mechanikusan csökkentették", az orvostudományi egyetemek fejlesztése elmaradt, de lemaradás volt a víruskutatásban, a vérellátás és az izotópkutatásban is. Román az összefoglaló jelentés alapján közölte azt is, hogy hiányos még a közegészségügyi és járványügyi hálózat is. Éppen ezért a "magyar egészségügy több segítséget kér a politikai, az állami vezetéstől". 

Állandóan változott a helyzet

Természetesen a következő napokban a politikai vezetés nem foglalkozhatott az egészségügyi miniszter kérésével, főleg azért, mert a vezetés is szinte napról napra változott. Román József is csak október 24-éig töltötte be a miniszteri posztot, ekkor Babics Antal váltotta őt, aki egy hétig volt miniszter. (Babics urológus, nefrológus és sebész is volt, de egészségpolitikusként szintén komoly pozíciókat töltött be, még a Kádár-korban is.)

A forradalom leverése után, 1956 novemberében a szovjetek által páncélosokkal Budapestre hozott Kádár-kormány az egészségügyi miniszteri posztot nem töltötte be. Kádárék arra számítottak, hogy kiegészíthetik a kormányt a Nagy Imre-csoportból (amely november 4-én, a szovjet invázión napján a jugoszláv nagykövetségre menekült) - írja Szakolczai Attila Az 1956-os forradalom és szabadságharc című könyvében. Egészségügyi minisztert végül csak majdnem négy hónappal később, 1957 februárjának utolsó napján neveztek ki.

A mentők kiemelkedő szerepet játszottak a forradalom idején 

A forradalom kitörése tehát szörnyű állapotban találta az egészségügyet, ennek ellenére számos helyen a kórházak, a mentők, az ápolók hősiesen igyekeztek ellátni a sérülteket, időnként bujtatták a menekülőket, és törődtek természetesen az "átlagos" betegekkel is. A betegek, sebesültek ellátásában a békeidőkhöz képest is rendkívüli módon megnövekedett a mentők szerepe. 

A mentőszolgálat vezetője tudta, hogy szükségkórházra is igény lesz a harcok idején, így az Országos Mentőszolgálat központjában, a Markó utcában rendezte be az úgynevezett Pincekórházat - erről és a mentők forradalom alatti hősies tevékenységéről a HáziPatika.com-on tavaly írtunk részletesen. 

Orvosi kronológia

 

Október 22-23. Diákgyűlést tartanak Budapest felsőoktatási intézményeiben, így az Orvostudományi Egyetemen is. A hallgatók csatlakoznak a műegyetemistákhoz, és részt vesznek az október 23-ai tüntetésen.

Október 24. A Honvéd Központi Kórház parancsnoka, Radó György orvos ezredes gyűlésen szólítja fel a kórház dolgozóit a forradalom célkitűzéseinek támogatására.

Román Józsefet Babics Antal váltja egészségügyi miniszterként. Babics október 31-ig marad posztján.

Szükségkórházként megkezdi a működését a mentőszolgálat Markó utcai központi épületében a "Pincekórház".

Október 25. Megkezdi működését - szükségkórházként - a budai Vár alatti Sziklakórház.

Október 27. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen, valamint Debrecenben és Miskolcon az egyetemi katonai tanszékek egyetemi zászlóaljak felállítását kezdték meg.

Október 28. A Szabad Nép aznapi kiadása szerint megérkeztek a Lengyel Vöröskereszt küldeményei.

"Kórházaink személyzete, orvosok, ápolók nagy erőt fejtenek ki, hogy az ötnapos harc sebesültjeinek életét megmentsék" - mondja a Szabad Nép szerint Babics Antal egészségügyi miniszter. 3500 sebesültet gyógykezelnek a kórházakban.

Október 30. Az orvostanhallgatók elfoglalják a IX. kerületi pártbizottság épületét, és kollégiumnak rendezik be azt. A Kőbányai Gyógyszerárugyárban Dénes János segédmunkás vezetésével megalakul a munkástanács.

November 1. A Budapesti Orvostudományi Egyetem Ideiglenes Forradalmi Bizottsága felhívást intéz az orvostanhallgatókhoz, hogy jelentkezzenek szolgálattételre az Üllői úti Gyógyszertani Intézetben.

A II. sz. Sebészeti Klinika udvarára orvosok és diákok hordják le az ablakkereteket, hogy a VIII. kerületi Üveges Szövetkezet tagjai kijavíthassák az ablakokat, és a betegek, sebesültek melegben lehessenek.

A Magyar Ifjúság szerint Budapestre érkezett az első svájci vöröskeresztes segélyautó-karaván.

November 8-9. A Honvéd Központi Kórházban Radó György lélekjelenléte megóvja a lebukástól a politikai ellenállásra buzdító csoportot.

December 27. Egy razzia során Dilinkó Gábort, a felkelőcsoportok egyik tagját megtalálják a Korányi Frigyes Kórházban.

Nemcsak a mentőknél működött szükségkórház 

A forradalom szükséghelyzetet jelentett, és ebben a krízishelyzetben rendkívüli megoldások születtek. A HáziPatika.com korábban már írt a budai Vár mélyében rejlő Sziklakórházról, amely az 56-os forradalomban szükségkórházként működött. 

A létesítmény ekkor még nem volt teljesen kész erre a funkcióra, de a harc közben így is létfontosságú volt, hogy megkezdje működését 1956. október 25-én. Eörsi László történész, az OSZK - 1956-os Intézet munkatársa szerint ez a kórház ellátta a sebesült civileket, a fegyveres felkelőket, de a magyar honvédeket és a Vörös Hadsereg katonáit is. A Sziklakórház személyzetét a János Kórház állománya biztosította. Előfordult, hogy a harcok sebesültjeit buszokkal hozták ide a városból. A forradalom idején több gyermek - hat fiú és egy lány - is született az intézményben, amely jelenleg múzeumként látogatható.

Orvosok a Corvin közi felkelők között 

A forradalomban volt olyan orvos, aki a harcolók között tűnt fel Eörsi szerint. Az általa említett két orvos a legismertebb felkelőcsoport mellett dolgozott, vagyis a mai Corvin negyed környékén működő "Corvin köziek" soraiban. 

Antalóczi Sándor "Doki" becenévre hallgatott, Pesten kezdte orvosi tanulmányait, amelyeket 1941-ben Pécsett fejezett be. 1938-45 között tagja volt két szélsőjobboldali, majd a szocdem- és a kommunista pártnak is. Az ötvenes években az ÁVH két alkalommal letartóztatta. 1952-ben Pécsett két évre ítélték. 1955-től a IX. kerületi szakorvosi rendelőben dolgozott, és az Üllői úton lakott. A forradalom első napjaitól a Corvin közi felkelőcsoporthoz tartozott. Először a sebesülteket kezelte, majd a fiatalok irányításában is meghatározó szerephez jutott. A Nemzetőrség Operatív Bizottságába is beválasztották. November 4-e után a sebesültek mentése közben mindkét combján lövés érte. Ezután Svájcba emigrált, ahol orvosi szaktanulmányokat írt, majd Marokkóban dolgozott, ahol súlyos autóbalesetet szenvedett. 1983. november 16-án hunyt el. 

1956. október 23-tól két hétig a mentősök szinte megállás nélkül hordták a lőtt sérülteket és a halottakat. Hogy nézett ki egy mentő, milyen volt a legendás Pincekórház belülről, és mi lett a "normál" betegekkel? Részletek! 

Lehoczkyné (Lehotayné) Mona Judit 1956-ban Újpesten patológusként dolgozott. Október 23-án hazafelé elakadt a forgalmi dugóban: a Sztálin szobrot bontották éppen. Javaslatára közbenjártak, hogy begyújtsák a reflektorokat, nehogy valamelyik fiatal leessen a szoborról. A forradalom első napjaiban Kőbányán látott el orvosi teendőket, de aztán a Corvin köziekhez csatlakozott. A Práter utcában a műtőnek berendezett teremben dolgozott éjjel-nappal Eörsi szerint. November 6-án elindult a nyugati határ felé, de már Újpesten meggondolta magát.  A hónap végén kényszerűségből mégis - gyermeke nélkül - átlépte a határt. Bécsben, majd Genovában lakott. Férje 1957-ben februárban sikeresen kihozta a gyermeket is. Hamarosan az amerikai Buffalóba költöztek. Komoly sikereket ért el: törvényszéki szakértő, több amerikai tudományos társaság tagja lett, a National Association of Medical Examiner vezetőségének első női tagjává választották. 1981-ben hunyt el. 

Kórházak, ahol felkelőket bujtattak 

Eörsi szerint több kórházban is bujtattak felkelőket. Így például Dilinkó Gábort, a "Bizsu" becenévre hallgató felkelőt 1956. december 27-én a Korányi Frigyes Kórházban találták meg. A karhatalmisták századosa javasolta Dr. Gardner Pál orvos felelősségre vonását, aki Dilinkót "elrejtette". 

Eörsi László felidézte Hősz Dezső példáját is, aki 1949-től a Korányi kórházban dolgozott röntgenorvosként. Ő is ott volt '56-ban a Sztálin-szobor ledöntésénél. Október 30-tól a Korányi munkástanácsának elnöke volt, majd a radikálisabb Farkasházi Vilmos váltotta e poszton. Az utóbbi bízta meg, hogy csatlakozzon a VII. kerületi pártházban lévő szabadságharcosokhoz. Itt orvosi feladatokat látott el, de egy pisztolyt elrejtett. Később a Korányiban röpcédulákat szerkesztett és terjesztett, majd részt vett a Központi Munkástanács ülésén. 1957. július 5-én letartóztatták. A tanúk közül többen méltatták szaktudását, kiemelték nemzetközi reputációját. Gálócsi György, a Péterfy kórház igazgató főorvosa és Danay Lajos, a Korányi sebésze is írásban igazolta, hogy a kórházba bejövő, kommunistákat kereső fegyveresekkel szemben is fellépett. Ennek dacára 1958-ban 10 évre, másodfokon tizenöt esztendőre ítélték. Az amnesztia idején, 1963-ban szabadult. 1997-ben halt meg. 

Politikai ellenállás a Központi Honvéd Kórházban 

1956 novemberében, amikor a szovjet haderő már majdnem teljesen leverte a forradalmat, a Honvéd Kórház az ellenállás egyik központja lett. A Radó György orvos ezredes parancsnoksága alatt dolgozó orvosok, alkalmazottak és az ideiglenes mentőszolgálat tagjai röpcédulák gyártásával és terjesztésével tiltakoztak a szovjet beavatkozás, a fiatalok Szovjetunióba történő deportálása, később Nagy Imre Romániába szállítása ellen. 

A röplapokat eleinte önkéntes mentők és ápolók készítették. Így többek között Makhult Vilmos - az egyik forradalom idején tevékenykedő mentőautó parancsnoka és a szintén mentős Kramolis Vilmos. A kórház orvosai - Radó György és Iván László orvos őrnagy (az idegsebészet osztályvezetője), illetve Havasi László orvos alezredes (a kórház Forradalmi Bizottságának elnöke) - átnézték, kiegészítették a röpiratok szövegét, illetve papírt, sokszorosítógépet bocsátottak az ellenállók rendelkezésére. November 8-án vagy 9-én egy váratlan karhatalmi ellenőrzés súlyos veszélybe sodorta a csoportot. Éppen sokszorosították az egyik röpcédulát, amikor valamelyikük észlelte a szovjet katonák és magyar karhatalmisták razziáját. Lázas sietséggel semmisítették meg a röplapokat, miközben Radó György kávéval és itallal vendégelte meg a látogatókat, így elkerülték a letartóztatást.


Az emigrációs veszteség 

Az 1956-os magyar emigrációs hullám sokáig érezhető veszteséget okozott a hazai szellemi életnek - írja Kapronczay Károly 1956 veszteségeiről szóló tanulmányában.  A menekülők 22-24 százaléka értelmiségi, akiknek zöme műszaki végzettségű volt, de voltak közöttük orvosok, tanárok, jogászok is. Az akkori magyar egyetemi ifjúság negyede távozott. A medikusok száma 350 volt, közülük mintegy kétszázan telepedtek át az Egyesült Államokba. Kanadában 130 medikus kapott néhány év múlva orvosi oklevelet. A végzett orvosok száma kétszáz főt tett ki, többségük gyakorló orvos lett Európában és az amerikai kontinens legkülönbözőbb országaiban.

(A szerző az OSZK-1956-os Intézet munkatársa.)

Források:

Simon Izabella: Fehér kocsin piros vér: mentők 1956-ban

1956 a sajtó tükrében. 1956. október 22.-november 5. (Összeállította és szerkesztette: Izsák Lajos és Szabó József.) Kossuth Könyvkiadó, 1989.

Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848-1987. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987.

Eörsi László történésznek, az OSZK-1956-os Intézet munkatársnak személyes közlése.

www.magyarforradalom1956.hu

magyarkronologia.terrorhaza.hu

oktober23.kormany.hu

Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+6, +16 °C
Minimum:
+5, +15 °C

Hazánkban szerdán délelőtt erősen felhős, borult időre van kilátás, szórványosan fordul elő eső, zápor.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag