Titkos kórház Budapest alatt

Egy kilométer hosszú, a budai Vár alatt rejlik, a harmincas években még csak egy vízvezeték látta el, amely az 1944-es ostrom első heteiben ráadásul fel is robbant. 1956-ban pár napra újjáéledt, hogy aztán a hatvanas évekre atombiztossá tegyék, és 2002-ig titkosítsák. A budai Sziklakórházban ma már látványos múzeum működik.

"LOSK 0101/1" - ez volt a kódszáma annak a föld alatti kórháznak, amelyet a budapesti városvezetés a harmincas-negyvenes években épített ki, és amelyet megnyitásakor Székesfővárosi Sebészeti Szükségkórháznak neveztek el. A barlangok és pincék összekötéséből, megerősítéséből kialakított létesítmény kulcsszerepet játszott a budai lakosság és a sebesült katonák ellátásában a második világháborús várostrom idején. A föld alatt egy kilométer hosszan tekergő egészségügyi bázis Budapest XX. századi történetének legtragikusabb pillanataiban állt ugyanis a rászorultak, elsősorban a harcokban megsebesültek rendelkezésére. De 1956-ban pár napra újra megnyílt a létesítmény, és a sebesültek ápolásán kívül itt segítettek világra hat kisfiút és egy kislányt is. A Sziklakórházat ma már nem használják egészségügyi létesítményként, elsősorban turisták kíváncsiak a budai Várhegy barlangjaiba vájt, betonnal megerősített építményre.

Négyszázezer éve lakott a budai Várbarlang-rendszer

A Sziklakórház kiépítésére a terveket már a harmincas években kidolgozták. A magyar barlangkutatás atyja, a horvát-magyar származású Kadic Ottokár kulcsszerepet játszott a budai Várbarlang feltárásában. Eredetileg a maihoz hasonló, tehát turisztikai céllal építette ki az első, a nagyközönség számára is látogatható barlangokat a Várban a geológusként és paleontológusként (őslénykutatóként) is ismert szakember. A barlangkutató talált a Várhegy más pontján előember-leleteket is, így ma már tudjuk, hogy a hely 400 ezer éve lakott. De élt itt mamut és orrszarvú is.

Az 1930-as években azonban az idegenforgalmi sikert háttérbe szorította a háborús fenyegetés, és maga Kadic is felismerte, hogy a budai Vár alatt húzódó természetes járatok és az úgynevezett "törökpincék" - amelyek a Vár házai alatt épültek ki a középkorban - légoltalmi funkcióra is alkalmasak. A légoltalmi és az egészségügyi funkciók vegyítésén alapult a Sziklakórház terve, és ennek a létesítménynek a kiépítésében is döntő szerepet játszott Kadic. A kórház 1944-ben Dr. Kovács István igazgató-főorvos vezetésével kezdett működni.

A későbbi titkosítás a hidegháború terméke volt, így a hetvenes-nyolcvanas években az itt járóknak fogalma sem lehetett arról, hogy a budai Vár Krisztinavárosra néző falának oldalában, a Mátyás-templom és a Szentháromság tér felé felvezető lépcsőtől néhány lépésnyire egy kórház rejlik. Ez az intézmény akkor szigorúan titkosnak minősült, minthogy 1958-1962 között atombiztossá alakították át. A hatvanas évektől több évtizeden át, amikor nukleáris háborúra készültek, itt gyakorlatoztak a János kórház - amelyhez a sziklakórház fennállása alatt mindvégig tartozott - speciálisan kiképzett osztályának munkatársai. A feladatuk az lett volna, hogy a budapesti túlélőket ellássák egy atomcsapás után.

A feltételezett nukleáris támadás után 20 perccel az orvosoknak be kellett volna zárkózniuk a Sziklakórházba, és csak 72 órával később nyithatták volna meg a kapukat. A túlélők csak ekkor léphettek volna a létesítmény területére, amely három hétre elegendő tartalékokkal rendelkezett. A kintről érkezőket sugármentesítették volna: levágták volna a hajukat, leborotválták, egy speciális, úgynevezett mentesítő folyadékkal mosták volna át őket, majd lemosdatták volna őket a nekik fenntartott zuhanyzókban, és csak ezután kezdték volna meg az ápolásukat.

A Sziklakórház legnagyobb kórterme: az '56-os forradalom alatt itt még gyerekek is születtek

A Sziklakórház legnagyobb kórterme: az '56-os forradalom alatt itt még gyerekek is születtek

Persze nem volt mindig ennyi mosdóhelyiség a létesítményben. A harmincas években ugyanis mindössze hatvan személy ellátására tervezték a Sziklakórházat. Ezért eredetileg egy kicsiny melegítőkonyhát építettek csupán ide, és mindössze két zuhanyzó állt rendelkezésre. Tehát még főzésre sem volt igazán lehetőség a két tűzhelyen, csak a János kórházból ideszállított étel felmelegítésére, kiporciózására. Amikor viszont a második világháború során kiderült, hogy sokkal több férőhelyre lenne szükség, akkor előbb 120 fősre bővítették a Sziklakórházat, majd később szinte elviselhetetlen zsúfoltság alakult ki. A gyilkos harcok idején, Budapest óriási áldozatokat követelő 1944-1945-ös ostroma alatt ugyanis feltételezések szerint 650-700 sebesültet is ápolhattak a légoltalmi szükségkórházban.

A lehetetlen állapotokat a ma itt működő kiállításból is érzékelhetjük. A föld alá jutva elsőként a negyvenes évekbeli betegfelvételi helyiséget és a kicsiny konyhát találjuk, majd a mindössze két műtőasztallal felszerelt termet, ahol az operációkat folytatták. A gyomor- és bélvarrógépet, a tüdővarró készüléket, a csontvágó ollót a műszertörténeti kiállításon láthatjuk. Ezek a műszerek egykor a János kórház tulajdonában voltak, de további sebészeti eszközöket is találhatunk az előkészítőben Dr. Seibriger András, a kórház egykori igazgatóhelyettese hagyatékából. Az egyik műtőasztalt "orthopéd húzópaddal" egészítették ki, mert a második világháború idején itt operáló sebészek a beteg lábát egy "cipőben" rögzítették, majd a cipőt kezdték húzni, hogy a törött csontok a helyükre kerüljenek.

A műtőben van altatógép és egy közeli helyiségben külön röntgenszobát is berendeztek. Az 1944-45-ös ostrom idején az egyetlen működő röntgenkészülék volt ez a környéken, ezért sok helyről hoztak ide betegeket, hogy megvizsgálják őket a hordozható, tábori berendezéssel.

A szűk műtőben két operációt is el tudtak végezni az orvosok

A szűk műtőben két operációt is el tudtak végezni az orvosok

Az eredetileg, tehát a harmincas-negyvenes években beépített két zuhanyzót is megnézhetjük - de elképzelhetetlenül leromlott a higiéniai helyzet, amikor az ostrom első napjaiban felrobbant a kórház egyetlen vízfőnyomócsöve, és hetekig nem volt víz. Ráadásul Budapest 1944 végén kezdődő, több hónapra elnyúló ostroma a második világháború egyik leghosszabb és legvéresebb ilyen katonai művelete volt -, s az ostrom súlyosbodásával a kötszer is hamarosan elfogyott, mert utánpótlást nem kapott a létesítmény az anyaintézménytől, a János kórháztól. A halottakról levágott kötszert rakták a kétségbeesett nővérek a sebesültekre. A túlélési esélyeket nem javította az sem, hogy fülledt levegőben, zsúfolt kórtermekben helyezték el a betegeket, néha két ágyon három embert szorítottak össze. De sokan a használaton kívüli, a kórházhoz kapcsolódó pince- és barlangjáratokban kaptak helyet.

Sziklakórház a Nemzetközi Vöröskereszt oltalma alatt

A Sziklakórház a Nemzetközi Vöröskereszt oltalma alatt állt Budapest második világháborús ostromakor. Erre emlékeztet az a felirat, amely csak pár éve bukkant elő a föld alatti járatokban, a kórház bejárati folyosóján. A vöröskeresztes felirat - ezt ma már a látogatók is megnézhetik - arról tanúskodik, hogy a kórház Friedrich Born svájci kereskedelmi diplomata tevékenysége nyomán valóban oltalom alatt állt. A második világháború alatt 11-15 ezer embert megmentő - de erről még családjának sem beszélő - Born apró szobája ma is látható a múzeummá alakított építményben. A svájci diplomata nem csupán az üldözött zsidóságot mentette, hanem fellépett a német katonákkal szemben is, akik el akarták torlaszolni a Sziklakórház bejáratát a budai Vár 1944-es ostroma előtt. A Buda e térségében százezer polgári lakost kiszolgáló utolsó kórházról volt szó - ezért volt fontos, hogy "a sziklakórház nem egyszerűen a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának a védelme alatt állt, hanem a szervezet magyarországi küldöttsége kórházának nyilvánították" - olvasható a magyar Vöröskereszt honlapján.

Amikor a második világháború után atombiztos kórházzá fejlesztették a létesítményt, már jobban figyeltek a létfontosságú vízvezeték megépítésére. Négy független vízvezetékrendszer látta el a kórházat, amelynek aggregátorai fűtötték-szellőztették a létesítményt. A levegő szűrését szovjet berendezésekre bízták, a víz tisztítását különböző készülékekkel (ülepítők, szűrők, tartályok) végezték. A személyzet és a betegek védelmére gázálarcok szolgáltak - szerencsére gáz- vagy atomtámadást nem kellett kibírniuk azoknak, akik valaha a budai Vár alatt rejlő Sziklakórházban tartózkodtak. Hozzá kell tennünk: a szovjetek sem "lángszóróztak be" a kórházba - ez a legenda a világháborús ostromról makacsul tartja magát, de ilyesmi nem fordult elő a Vöröskereszt védelme alatt álló létesítményben.

A ma már múzeumként működő intézményben egyetlen bejárás alatt többféle kiállítás "zúdul a nyakunkba": a műszerek fejlődésének történetét az idelátogató orvostanhallgatók követhetik nyomon, a nagyközönség pedig arról kaphat hiteles képet, miként nézhetett ki a kórház a második világháborús ostrom alatt. (Itt még történelmi eseményeket is felidéznek a rendezők.) A mentéstörténet modernebb korszakait bemutatva egy helikoptert is kiállítottak a föld alatt. A Mi-2-es szovjet gépet apró darabokra szedték, hogy bejuttathassák a föld alatti járatokba, és aztán aprólékos munkával újra összeszereljék. De látható itt második világháborús légoltalmi riasztóközpont, telefonközpont és egy rekonstruált német harcálláspont is, ahonnan a budai Várat védő német és magyar csapatokat irányították. A kiállítás legújabb részében egy magyar katonai alakulat afganisztáni mentőakcióját is bemutatják a rendezők: azt idézik fel, amikor a magyar katonák amerikai társaikat mentették ki egy rendkívül veszélyes helyzetből.

A szerző az 1956-os Intézet munkatársa

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+1, +7 °C
Minimum:
-5, 0 °C

Hazánkban szerdán délelőtt országszerte borult, ködös idő várható szitálással, ónos szitálással.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag