Orvosi leletek, gyógyszertári vények és kórházi zárójelentések tanulmányozásakor felfigyelhetünk egy rövid kódsorra, amely az avatatlan szemnek nem sok információval szolgálhat. Ezt a betűből és számból álló kódsort BNO kódnak is hívjuk, amely mind a betegek, mind pedig a betegségek osztályozásában nagy szerepet játszik. Mit is jelölnek ezek a számok pontosan, és hogyan fejthetjük meg?
Mi az a BNO kód?
A betegségek nemzetközi osztályozásánál több mint kétezer kódot alkalmaznak a különböző egészségügyi problémák rendszerezésére. Összesen hat karaktert tartalmaznak ezek a kódok, két betűből, és négy számból állnak. Ezeknek léteznek különböző csoportosításai, például főcsoportokat különböztethetünk meg az alapján, hogy milyen betűvel kezdődik a BNO kód. Például az A, B kezdetű kódok a fertőző betegségek, míg az E kezdetűek az anyagcsere-betegségek jelölésére szolgálnak.
Ennek segítségével olyan egységes kódrendszert alakítottak ki, amely a világ minden pontján segíti a megbetegedett vagy megsérült ember besorolását egészségi állapota szerint. Így nemcsak az orvoscsapatok nemzetközi együttműködése válik egyszerűbbé, de könnyebb a különböző statisztikai jelentéseket is összehangolni.
A betegség azonosítása kódsorral a 19. század végéig nyúlik vissza, pontosabban 1895-ig, ekkor készült ugyanis el a Bertillon-féle haláloki osztályozás. Ez bizonyos szervek, illetve anatómiai lokáció alapján sorolta be a betegségeket, és néhány módosítást követően 164 tételre duzzadt a tartalma. A következő évtizedekben aztán több revízión is átesett ez az osztályozási rendszer, kialakításán számos orvoscsoport, illetve az Egészségügyi Világszervezet gárdája is dolgozott. A ma is ismert és használt BNO kódtáblázatot 1989-ben fogadták el, de a legtöbb országban - így Magyarországon is - 1993 január elsejétől léptették életbe.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Az Egészségügyi Világszervezet által kiadott BNO kódrendszer 21 főcsoportot különít el, de külön alcsoportok vannak például a daganatokon, illetve az idegrendszeri betegségeken belül is. Szerepel az orvosi leleteken és a gyógyszertári vényeken, valamint az éves statisztikai adatgyűjtéseknél is ezt a kódolást használják.
Legjobban: