Az idegeskedés is hizlal

A világon 1,9 milliárd túlsúlyos, köztük 600 millió kövér felnőtt él. A kutatók úgy vélik, hogy bizonyos fajta munkák hozzájárulhatnak az elhízáshoz. A munkahelyeken az egészséget érő hatások közül eddig főleg azt vizsgálták, hogy az egyes pozícióban lévő emberekkel szembeni elvárások mekkora stresszt okoznak, s a stresszt a pozíciójuk feletti kontroll mennyire képes enyhíteni. A munka kontrollján általában azt értették, hogy mennyire képes az adott személy a képzettségét alkalmazni a munkakörében és megőrizni a döntések során az autoritását.

Miért kövér a főnök?

Ausztrál kutatók 450, többnyire középkorú résztvevő - 230 nő és 220 férfi - esetét vizsgálták. Voltak közöttük alacsonyabb és magasabb beosztásúak egyaránt. Mérték a résztvevők magasságát, súlyát és derékbőségét, valamint interjúkat készítettek velük, hogy információt gyűjtsenek a munkájukról.

Miután tisztázták a nem, a kor, a háztartás jövedelme, a munkaidő és a munkahely adatait, azt találták, hogy a munka kontrolljával kapcsolatos két tényező viszonylag szorosan összefügg az elhízással, de ellentétes a hatásuk. Az derült ki ugyanis, hogy aki használhatta a képzettségét a munkájában, de nem volt döntési szabadsága, annál alacsonyabb testtömeg-indexet (BMI), valamint kisebb derékbőséget mértek, míg azoknak, akiknek sok döntést kellett hozniuk, nagyobb volt a derékbőségük.

A tanulmány vezető szerzője, Christopher Bean arra jutott, hogy bár az elhízáshoz nyilván hozzájárul a túlzott kalóriabevitel és a kevés mozgás, de egyéb tényezők is fontosak, mint például a környezeti, pszichológiai, társadalmi vagy kulturális helyzet.

Hogyan vezetnek a döntések elhízáshoz?

A kívánatos karrier a legtöbb embernek a vezetői pozíció elérése. Ugyanakkor a verseny miatt a döntéshozók úgy érzik, hogy túlterheltek, illetve a rosszul meghatározott választási lehetőségekkel kell szembesülniük.

A felelősség terhét emiatt nem könnyű viselni, ami növeli a stresszt, esetleg ennek oldására többet eszik az ember, de változás történik a test működésében is, ahogy feldolgozza az élelmiszert, s a felesleges zsír nem bomlik le, hanem felhalmozódik.

A szerzők úgy vélik, hogy a stressz szintje attól is függ, hogy az egyes személyek a magas vagy alacsony döntési autoritást preferálják. A munka feletti magas szintű ellenőrzés stresszelheti az önállóságot igénylőket, de ugyanez jótékonyan hathat azokra, akik jobban szeretnek útmutatások alapján dolgozni.

A kutatók szerint a stressz csak egy része az elhízáshoz vezető okoknak. Ugyanakkor munka nagyon fontos része az életünknek, így a számos egymásra ható tényező közül az ennek során fellépő hatásoknak biztosan komoly figyelmet kell szentelnünk.

Forrás: Medicalnewstoday.com