Okostelefonoktól tableteken át a televízióig és számítógépig számos olyan digitális eszközt kezelünk a mindennapokban, amelyeket összefoglalóan képernyőn alapuló médiának hívunk. A Cincinnati Gyermekkórház orvosi központjának kutatói egy közelmúltbeli vizsgálatuk során arra keresték a választ, hogy miként hat a készülékek előtt töltött idő az agyi fejlődésére egy olyan életszakaszban, amikor még rendkívül gyorsan formálódik az ember központi idegrendszere. "A háztartásokban, valamint a bölcsődékben, óvodákban és iskolákban egyre hangsúlyosabb szerepet kap a képernyőn alapuló média használata. Eredményeink ugyanakkor arra utalnak, hogy rendkívül fontos lenne megértenünk, milyen hatást fejt ki valójában a képernyőidő a korai gyermekkorban lezajló dinamikus agyfejlődésre" - hívta fel a figyelmet dr. John Hutton, a tanulmány vezető szerzője.
A fehérállomány látja kárát a tabletnek
A kutatók összesen 47 egészséges, 3-5 éves kor közötti gyermeket vontak be a vizsgálatokba, köztük 27 lányt és 20 fiút. A gyerekekkel elvégeztettek egy standard kognitív képességtesztet, majd diffúziós tenzor képalkotással (DTI) térképezték fel agyuk fehérállományát. Ezen felül a szülőkkel kitöltettek egy részletes kérdőívet gyermekük médiahasználati szokásaira vonatkozóan. Az így kapott eredmények szerint számottevő összefüggés mutatható ki a képernyőidő és a gyermekek fejlődése között.
Azok a résztvevők, akik a szülők elmondása szerint több időt töltöttek a digitális kijelzők előtt, gyengébben teljesítettek a teszteken. Nyelvi kifejezőképességük, az előttük felvillanó tárgyak gyors megnevezésére való képességük (azaz feldolgozási sebességük), illetve a korukhoz viszonyított írási és olvasási képességeik is alacsonyabb szintűnek bizonyultak. Emellett az MR-felvételek szerint fehérállományuk szerkezete is kevésbé volt fejlett. Ez utóbbi probléma elsősorban azokat az idegpályákat érintette, amelyek a nyelvi kifejező funkcióban és egyéb írás-olvasási funkciókban töltenek be fontos szerepet.
"Egyelőre nem tudjuk meghatározni, hogy vajon valóban a képernyőidő okozza-e ezeket a szerkezeti hiányosságokat, illetve hogy mindez hosszú távon milyen hatással van az idegfejlődésre. Mindenképpen további kutatásokra lesz tehát szükség ahhoz, hogy megértsük, pontosan mit jelentenek az eredmények, illetve hogy ezáltal miként lehet helyesen szabályozni a kisgyermekek technológiahasználatát" - fogalmazott dr. John Hutton.
A tanulmány a JAMA Pediatrics című folyóiratban jelent meg november 4-én.
Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia hivatalos ajánlása jelenleg az alábbiakat tanácsolja kisgyermekes szülők számára.
- 18 hónapnál fiatalabb gyermekek esetében kerüljük a képernyőn alapuló médiahasználatot. Kivételt ez alól a videóchatelés jelenthet.
- 18-24 hónapos kor között igyekezzünk minőségi műsorokkal bevezetni a digitális médiát gyermekünk életébe. Nézzük vele együtt ezeket a műsorokat, és segítsük őt a látottak megértésében.
- 2-5 éves gyermekek esetében naponta legfeljebb egy óra képernyőidőt engedélyezzünk, és abban az időben is nézzük velük közösen a műsort, hogy felmerülő kérdéseikre választ kaphassanak.
- Jelöljünk ki médiamentes időszakokat és helyeket, így ne kapcsoljuk be a gyermeknek a digitális eszközöket vacsorázás vagy vezetés közben, valamint a hálószobában sem.
Forrás: sciencedaily.com
