A foltokat a bőrben lévő melanin túltermelődése okozza, a folyamatra hiperpigmentációként szoktak hivatkozni. A melanin festékanyag, ez adja a bőr, a haj, valamint a szem színét, és azt is fontos róla tudni, hogy a melanocitáknak nevezett sejtek termelik. Mint arra a denverhealth.org cikke rámutatott, a melanocitát úgy kell elképzelni, mint egyfajta szivacsot, amely felszívja a napfényt. Minél több ultraibolya (UV) sugárzás éri a bőrünket, a szivacsok, vagyis a melanociták annál jobban megtelnek melaninnal. A közhiedelemmel ellentétben a sötétebb bőrű emberek nem rendelkeznek több melanocitával, kb. ugyanannyi található a bőrükben, mint azoknak, akiknek világosabb a kültakarójuk. A különbséget az úgynevezett melanoszómáknál (a melanociták plazmájában lévő, a melanint elraktározó hólyagocskák) kell keresni, amelyek a sötét bőrűeknél nagyobbak, magasabb a számuk és pigmentáltabbak.
Háttérben a napfény - és mi még?
Négy fő oka lehet annak, hogy az arcunkon pigmentfoltok jelennek meg: a napsugárzásnak való (túlzott) kitettség, a hormonális változások, a genetikai hajlam és az életkor. A foltok a bőröregedés természetes velejárói; sokan "öregségi foltoknak" vagy "májfoltoknak" hívják őket, de a bőrgyógyászok inkább a "bölcsességfolt" szót használják, mert minél idősebbek leszünk, annál többet gyűjtünk belőlük. Jellemzően a napfény által ért területeken alakulnak ki, az arcunkon kívül leggyakrabban a vállon, a mellkason vagy a kézfejen.
Nők esetében hormonális változások is magyarázhatják a foltok megjelenését. Várandósság alatt például különösen nagy erre az esély: a melazma , vagyis a terhességi maszk sok nő terhességének utolsó hónapjait nehezíti meg. Ilyenkor a foltok a homlokon, az orcákon, az ajkak körül vagy az orr környékén észlelhetőek. Bár a melazma nagyon gyakori a leendő édesanyáknál, azok is tapasztalhatják, akik fogamzásgátló tablettát vagy hormonpótló gyógyszereket szednek, esetleg a menopauza időszakában vannak.
A fényvédelem mindenekfelett
Mivel a napnak való kitettség az egyik legnagyobb rizikófaktor a foltok kialakulása szempontjából, a megelőzés egyik alapja értelemszerűen a megfelelő fényvédelem. Használjunk mindennap fényvédőt: bár sokféle tényező számít (pl. a bőrtípus), általánosságban elmondható, hogy az ideális termék széles spektrumú, vagyis az UV-A- és az UV-B-sugarak ellen is véd, SPF-je (Sun Protection Factor, azaz fényvédő faktor) pedig 30-as vagy magasabb. Ne feledjük: a maximális hatékonyság érdekében a fényvédőt bizonyos időközönként (kb. kétóránként) újra kell kenni. A napon mindig viseljünk kalapot vagy sapkát, UV-szűrős napszemüveget, és lehetőleg inkább szellős, világos ruhát vegyünk fel, amely jól takarja a testünket. Emellett arra is érdemes figyelni, hogy a bőrünk mindig hidratált legyen, ha ugyanis valamilyen trauma éri, kiszárad vagy irritáció lép fel, megnő a foltok rizikója.
Ha már megtörtént a "baj"
A pigmentfoltok nem veszélyesek, ezért a legtöbben pusztán esztétikai okokból akarnak tőlük megszabadulni. Úgy érzik, ha a bőrhibák eltűnnek, arcbőrük szebb, fiatalosabb lesz, külsejük pedig vonzóbb, ami az önbecsülésüknek is jót tehet. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a már kialakult hiperpigmentáció kezelése nehezebb, mint a megelőzés, ráadásul költségesebb is. "Terápiás" lehetőségekből persze nincs hiány. Vannak speciálisan erre a problémára kifejlesztett bőrápoló termékek, amelyekben egyebek mellett olyan összevetők találhatóak, mint a thiamidol, a C-vitamin vagy a retinoidok (A-vitamin-származékok). Segíthet a hideg- vagy más néven krioterápia, a lézeres kezelés, de ki lehet próbálni a kémiai hámlasztást vagy a villanófényes (IPL) kezelést is. Bármelyiket választjuk, a végső döntés előtt érdemes bőrgyógyász szakember tanácsát kikérni.
Melanoma is lehet?
Az ártalmatlan pigmentfoltokat bizonyos esetekben nem feltétlenül könnyű megkülönböztetni a melanomától , ami a melanocitákból kiinduló ráktípus. Ezért fontos, hogy évente legalább egyszer részt vegyünk bőrgyógyászati szűrésen! Mindazonáltal a rendszeres önvizsgálat sem maradhat el: a melanoma lehetséges jeleit az ABCDE betűszó használata segíthet azonosítani. Ennek értelmében bajra utalhat, ha az elváltozás:
- nem szimmetrikus, az egyik fele másképp néz ki, mint a másik (A - asymmetry, azaz aszimmetria)
- határai/szélei szabálytalanok, szaggatottak (B - border, azaz határ)
- nem egységes színű, hanem többféle árnyalatú (C - color, azaz szín)
- átmérője nagyobb, mint kb. 6 mm (D - diameter, azaz átmérő)
- más színű, méretű vagy alakú, mint az elmúlt hetekben, hónapokban (E - evolving, azaz fejlődés)
