Hallás
A környezetből érkező hangokat fülünk és egyéb szerveink alakítják át és juttatják el az agyhoz, hogy rezgésekből értelmes szöveget, dallamot kapjunk. Van azonban olyan tartomány, amelyet képtelenek vagyunk érzékelni - és az sem véletlen, hogy két fülünk van. A hallás (más szóval auditív vagy akusztikus érzékelés) az élőlények hangérzékelésének neve. Mit nevezünk halláskárosodásnak? Milyen hallókészülékek vannak forgalomban? Minden egy helyen, ami csak a fülünkkel kapcsolatos.
Éljek együtt a borzasztó hangokkal?
Zúgás, csöngés, morajlás, kattogás, sistergés, sípolás, dübörgés - a fejemben. Félelem a csendtől, az elalvástól, a felkeléstől. Koncentrációzavar, feszültség, szorongás, pánik, tehetetlenség. Ismerős tünetek? Mi lehet ez? Mit tehetünk? Hová forduljunk?
Hét tévhit a hallássérültekről
A testi fogyatékosságuk miatt hátrányos helyzetű emberekre mindig egy kis tartózkodással vagy idegenkedéssel, sajnálattal néznek a többiek. Nem tudják, hogy mit is kezdjenek a megszokottól eltérő képességű társaikkal. Emiatt számos tévképzet kering a hátrányos helyzetűek viselkedéséről.
A legemberibb érzékszervünk - infografika
A hallás bizonyos szempontból a legemberibb érzékszerv, ugyanis a közvetlen kommunikációban, a beszédhangok továbbítása révén alapvető szerepe van. Ha nem elég jó a hallásunk, azzal csökken a társas érintkezésünk hatékonysága, így kimaradhatunk dolgokból. Biológiai lényként a látásunk, de társadalmi lényként valószínűleg a hallásunk az első számú érzékszervünk.
Gyógyszerkereső
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Júliustól kötelezővé válik a feketedoboz az új autókban
Egy európai uniós jogszabály értelmében július 7. után kizárólag olyan autókat lehet majd forgalomba helyezni, amelyeket több új kötelező biztonsági eszközzel is felszerelnek, beleértve egy, a repülőgépeknél használthoz hasonló feketedobozt.
Madárinfluenza: oltással vennék elejét a világjárványnak
Az Egyesült Államok és az Európai Unió is tett már lépéseket annak érdekében, hogy oltóanyagokat szerezzen be a kockázati csoportok védelmére a H5N1 madárinfluenzával szemben. Szakértők szerint az oltások segíthetnek csökkenteni egy jövőbeli világjárvány kockázatát.
A fátyol- és gomolyfelhők mellett általában sok napsütés valószínű. A Nyugat-Dunántúlon lesz erőteljesebb a gomolyfelhő-képződés, ott számíthatunk a legnagyobb számban záporra, akár felhőszakadással kísért zivatarra, míg keletebbre kevesebb csapadékgóc várható. A Dunántúlon az északnyugatira forduló szelet délutántól zivataroktól függetlenül is egyre több helyen erős, viharos széllökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 29 fok között valószínű, de a nyugati határvidéken ennél kissé hűvösebb maradhat az idő. A hét közepéig fronthatásra nem kell az előrejelzés szerint számítani.