A fenti kérdéskört vizsgálta egy amerikai kutatócsoport is. A szakemberek arra jutottak, hogy a kevés húst tartalmazó étrend karbonlábnyoma kisebb, mint egy hagyományos - tejet és tojást fogyasztó - vegetáriánusé. Ugyanakkor a legtöbb alacsony és közepes bevételű országban az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős növelésével járna az elegendő egészséges élelem megtermelése.
Meglepő eredmények
A Johns Hopkins Közegészségügyi Egyetem élhető jövőt kutató központjának kutatói az egyének és az országok szintjén is megvizsgálták az éhezés felszámolásának és a klímavédelem megfékezésének lehetséges útjait. Az általuk kidolgozott modellel azt elemezték, hogyan hatnának az étrendi változások az egyes emberek és az országok szintjén az üvegházhatású gázok kibocsátására és az ivóvíz-felhasználásra.
A szakemberek kilenc növényi alapú - többek között a vöröshús-mentes, a latko-ovo vegetáriánus és a vegán - étrend hatásait nézték meg. Azt látták, hogy a tápláléklánc alsó részén elhelyezkedő állatokat - például kis halakat és puhatestűeket - tartalmazó étrendek majdnem olyan környezetbarátok, mint a kizárólag növényi étrend .
Az is kiderült a modellekből, hogy az állati termékeket kétharmadával csökkentő, úgynevezett "kétharmadvegán" étrendet követőknek kisebb az éghajlati és vízfogyasztási hatása, mint a hagyományosabb lakto-ovo vegetáriánusoknak. A kutatók azonban elismerték, hogy ez nagyban függ az adott országok körülményeitől is.
Mit tehetünk?
A szakemberek ezért a magas jövedelmű országoknak azt ajánlják, hogy a klíma védelme, valamint a táplálkozással összefüggő betegségek és halálozások megelőzése érdekében támogassák a növényi alapú étrendeket , ugyanakkor vegyék a kulturális preferenciákat. "A karbonlábnyom különbségeit nagyrészt a tejtermékek fogyasztásának eltérései magyarázzák. Ugyanakkor ezek a termékek fontos szerepet játszanak a gyerekek alultápláltságának és növekedési elmaradásának megelőzésében" - mondta Martin Bloem, a Johns Hopkins élhető jövőt kutató központjának igazgatója.
Kiemelték továbbá, hogy az élelem származási helye is erősen befolyásolja a klímát. Egységnyi marhahús előállítása például Paraguayban majdnem 17-szer több üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mint Dániában. A különbség legtöbbször a legelők kialakítása miatti erdőirtással magyarázható. Fontos tehát, hogy honnan származik az étel, a kereskedelemnek ugyanis nagy hatása van az egyes országok élelmezéssel kapcsolatos karbonlábnyomára és ivóvíz-felhasználására - figyelmeztetnek a kutatók.
