A stressz létrejötte
A lélektani stressznek négy fő típusa van: az első a nyomás, amelyet akkor érzünk, ha egy bizonyos tevékenységet korlátozott időn belül kell végrehajtanunk, a második a frusztráció, amikor nem vagyunk elég hatékonyak, a harmadik a konfliktus, amely érdekellentétek következtében alakul ki, a negyedik kategóriába pedig olyan komplex érzelmek tartoznak, mint a szorongás, a félelem és a düh.
Bár a stressz önmagában nem kóros állapot, ha folyamatosan ennek vagyunk kitéve - és nem tanuljuk meg megfelelően kezelni -, akkor hosszú távon akár lelkileg, akár testileg is belebetegedhetünk.
Szerteágazó tünetek
Különböző testi és mentális tüneteket produkálhatunk a stressz hatására. Ilyen például a romló koncentrálóképesség, a memóriazavarok, a negatív gondolkodás, amelyek következtében olyan viselkedésbeli változások léphetnek fel, mint a fokozott dohányzás és alkoholfogyasztás, az alvási nehézségek, a csökkenő szexuális érdeklődés, valamint a kapcsolataink elhanyagolása. Érzelmeink ingataggá válnak, és az indulatosságtól kezdve az érdektelenségen át egészen a depresszióig is elmehetünk.
Immunrendszerünk is legyengülhet a stressz következtében, ezzel ajtót nyitva a különböző vírusos, bakteriális, gombás fertőzéseknek, de gyakori tünet a fejfájás, a szédülés, az általános kimerültség, a magas vérnyomás, a mozgásszervi fájdalmak, valamint olyan emésztőrendszeri panaszok, mint a hányás, a hányinger, a hasmenés, a székrekedés, a puffadás és a hasi görcsök.
"Gyomorideg"
A stressz okozta emésztőrendszeri tüneteket hétköznapi néven gyomoridegnek is szoktuk hívni, amely találó kifejezés, hiszen gyomrunk és idegrendszerünk közvetlen összeköttetésben áll egymással azáltal, hogy gyomorfalunkban is komplex idegrendszeri hálózat található. Emésztőrendszerünk működése szorosan kapcsolódik a vegetatív idegrendszerhez, ezért nagyban befolyásolják egymás működését. Ha mentálisan rossz állapotba kerülünk, akkor az emésztésünk sem megfelelő. Mivel a kapcsolat kölcsönös, ugyanez fordítva is igaz: amikor "rossz a gyomrunk", akkor lelkileg is megvisel minket.
Oldjuk fel a stresszt!
Hogy hosszú távon eredményesen kezelni lehessen a stressz okozta emésztőrendszeri panaszokat, egyidejűleg kell belgyógyászati és pszichológiai oldalról is közelíteni. A stresszoldás hatékony eszköze az olyan relaxációs módszerek elsajátítása, mint például a jóga vagy a meditáció. Sokat segítenek azonban olyan egyszerű, mindenki által azonnal elkezdhető tevékenységek is, mint a rendszeres testmozgás - amely során fizikai aktivitással adjuk ki magunkból a feszültséget -, vagy olyan programok bevezetése a hétköznapjainkba is, amelyek során el tudjuk engedni magunkat.
Járjunk gyakran társaságba, kezdjünk el egy új hobbit - vagy szánjunk időt a régire -, kiránduljunk, és ha tehetjük, utazzunk el, hiszen a környezetváltozás sokszor kiváló eszköze lehet annak, hogy kizökkenjünk az állandó feszültséget okozó napi rutinból. Ha úgy érezzük, hogy nem boldogulunk egyedül, kérhetünk orvosi segítséget is különböző célirányos terápiás módszerek formájában.
Gyors segítség a bajban
Mivel emésztőrendszeri tüneteket a stresszen kívül sok minden más is okozhat, ha panaszaink rendszeressé vagy súlyosabbá válnak, érdemes kivizsgáltatni magunkat és kizárni az esetleg szóba jöhető más betegségek meglétét. Tüneti kezelésre azonban a rendelkezésünkre állnak olyan patikákban vény nélkül kapható készítmények, amelyeket hatékonyan alkalmazhatunk.
Ilyenek az alverin-citrát tartalmú gyógyszerek, amelyek a simaizmokat elernyesztve csökkentik a görcsös hasfájást. A szimetikon hatóanyagú készítmények pedig úgy hatnak, hogy a fájdalmas tüneteket okozó, bélben található gázbuborékokat bontják fel, amelyek így már könnyen távozhatnak a szervezetünkből. A szimetikon nem szívódik fel a szervezetünkben, így miután kifejti hatását, természetes úton távozik. A két hatóanyag együttesen alkalmazva még hatékonyabb lehet.
