+1° - +12°
Kettős front

Ezért ritkák a fehér karácsonyok

Minden télen reménykedünk a fehér karácsonyban, viszont egyre ritkább a havazás az ünnepek alatt.

Ha a szemünket becsukva az idilli karácsony képét szeretnénk felidézni, minden bizonnyal egy feldíszített, fényfüzérrel kivilágított karácsonyfa rajzolódik ki előttünk, alatta sok-sok becsomagolt ajándékkal, a mellette lévő ablakból pedig a hófödte tájra láthatunk rá, amelyet szenteste is szállingózó hópelyhek takarnak be. Az ünnepek fontos részévé vált a havazás, és a legtöbben egy kicsit mindig csalódottak vagyunk, ha nem lesz fehér a karácsony. Pedig az utóbbi évtizedekben ritkán hullott hó szenteste, és ez a trend valószínűleg még sokáig nem változik meg.

Miért szeretnék annyira havat karácsonyra?

Megszámolták már hány dalban szerepel a fehér karácsony? Láttak már gyerekeket kiszabadulni a frissen hullott hóra? Megfigyelték, hogy mennyi ünnepi dekorációban jelennek meg a felnagyított hókristályok? A téli ünnepkör bizony összekapcsolódik a hóval, pedig az utóbbi években - legalábbis Magyarországon - egyre ritkább, hogy december 24-én hó hulljon, miközben a meleg házakban körbeüljük a karácsonyfát. Kattintson a részletekért!

Mikor volt utoljára fehér a karácsony?

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) éghajlati visszatekintése szerint az elmúlt húsz évben egyetlenegyszer fordult csak elő, hogy az egész országot hótakaró fedte: 2001-ben. A Kékestetőt közel 30 centi, az ország többi pontját pedig 5-15 centi borította be. Budapesten ugyanebben a két évtizedben összesen 7 évben (1999, 2001, 2002, 2007, 2010, 2011, 2012) volt hó az év végi ünnepen. Mint látható, az utóbbi nyolc évben a fővárosban sem volt havas a szenteste, de a délebbre fekvő városokban (Pécs, Szeged) még ennél is ritkább volt, hogy az ünnepek alatt megmaradt volna hó.

Az ezredforduló óta nemcsak a hóesés gyakorisága csökkent le, de ezzel párhuzamosan a téli átlaghőmérséklet is emelkedik. Sokszor emiatt hiába kezd el havazni, még a háztetők sem maradnak fehérek, mivel nincs elég hideg ahhoz, hogy a hótakaró kialakulhasson. Hosszú ideje nem maradt már meg nagyobb területeken akkora belőle, hogy egy kiadós hógolyózásra vagy hóemberépítésre elég lehessen.

Egyre melegebbek a telek

A felmelegedés egyik oka az emberi tevékenység: a károsanyag-kibocsátás mértéke a fejlődő országokban ugrásszerűen megnőtt, míg a fejlett országok is csak apró lépteket tesznek a fenntartható, környezetkímélő életmód kialakítása felé. Energiaigényünk és ökológiai lábnyomunk a 21. századra olyan mértékűvé duzzadt, hogy a legkomolyabb természeti erőknél is nagyobb befolyással van a bolygó klímájára. 

MAgyarországon is ritkulnak a fehér karácsonyok. Fotó: Getty Images
Magyarországon is ritkulnak a fehér karácsonyok. Fotó: Getty Images

Fontos azonban azt is tudni, hogy a klíma nem stabil, hanem bizonyos tényezők hatására lassú, de folyamatos változásban van. Magyarországon pedig nem feltétlenül a jól elkülöníthető, négy évszak váltakozása a jellemző. Az idősebb generáció még emlékezhet a huszadik század közepének fagyos teleire, és még a hatvanas évekből is fennmaradtak fotók, amelyen jól látszik, hogy a Duna Budapestnél és a Szentendrei szigetnél is teljesen befagyott. Sokan ismerik Mátyás megválasztásának legendáját is, akit állítólag a Duna jegén összegyűlt emberek kiáltottak ki először királyuknak 1458-ban. A mesterséges folyószabályozások mellett a hőmérséklet emelkedése miatt is nehezen elképzelhető napjainkban, hogy a folyó jegén veszély nélkül sétálgathassanak emberek.

A Kárpát-medence három klímazóna ütközései övezetében fekszik: a nedves óceáni, a száraz kontinentális, valamint a nyáron száraz, télen nedves mediterrán. Szakértők szerint ugyanakkor a Kárpát-medence éghajlata a mediterrán klíma irányába mozdult el, a folyamatot pedig jelentősen felgyorsította a károsanyag-kibocsátás. Ezzel Magyarországon is a tőlünk délre tapasztalható időjárás honosodhat meg, vagyis a jól elkülöníthető négy évszakot felváltja a két évszakos struktúra, az egyre hosszabb tél és nyár mellett az ősz és a tavasz gyakorlatilag megszűnik.

Az országos évi középhőmérsékletek 1901 és 2018 között (Forrás: met.hu)
Az országos évi középhőmérsékletek 1901 és 2018 között (Forrás: met.hu)

A régióban a felmelegedés a téli hónapokban legnagyobb mértékű, a 20. század eleje óta átlagosan két fokkal magasabb a december és február közötti átlaghőmérséklet. Habár világszerte sürgetik a klímaváltozás elleni harcot, valószínűleg ez a tendencia jó ideig nem változik meg, így a havas karácsony esték is egyre ritkulnak a későbbiekben.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+4, +12 °C
Minimum:
+1, +8 °C

Hazánkban pénteken délelőtt beborul az ég, elszórtan számíthatunk kisebb esőre, záporra.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag