Napi egészség

A kor előre haladtával voltaképp természetes jelenség, ha romlik kicsit a memória. Azonban nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy több betegség tünete is lehet, ha nem emlékszünk nevekre, helyszínekre, dátumokra.

Időről időre előfordul, hogy úgy érezzük, a szívünk majd kiugrik a helyéről, ez azonban olykor fontos figyelmeztető jel is lehet. Mi áll a hirtelen jött szívdobogás mögött?

A szájüregi daganatok az összes daganatos betegség nagyjából két százalékát teszik ki. Mint minden tumoros betegségnél, az időben elkezdett kezelés megnöveli a gyógyulás és a túlélés esélyeit. A szájüregi daganatok esetén éppen ezért különösen fontos a rendszeres önvizsgálat.

A nyári hőség közepette bárkinek jól esik időnként egy-egy pohár sör. Bár a cukorbetegek esetében egyáltalán nem mindegy, milyen italokat fogyasztanak, különösen ha alkoholról van szó, valójában nekik sem kell lemondaniuk a hűs sörökről.

Emésztési problémákat okozott a 14. századi szerzeteseknél a sok hús.

A kézfejben érzékeny receptorok találhatóak, amelyeket idegek kötnek össze az aggyal. Ha az idegek valamelyike becsípődik vagy megsérül, akkor nem képes eljutni minden érzékeléssel kapcsolatos információ az agyhoz, aminek zsibbadás az eredménye.

Korai stádiumban a méhtestrák igen eredményesen gyógyítható ráktípus, így fontos, hogy ha észleljük a betegségre utaló tüneteket, minél hamarabb orvoshoz forduljunk. Lássuk, mi figyelmeztethet!

A szervezet megfelelő mennyiségű és minőségű hidratálása egész életen át csökkentheti a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát az amerikai Nemzeti Szív, Tüdő és Vér Intézet kutatói szerint. A szakemberek az Európai Kardiológiai Társaság ez évi kongresszusán mutatják be eredményeiket.

A szemünkben megjelenő, sötét foltok elsősorban a napsugarak hatására alakulnak ki. Mit jeleznek?

Vége lehet a tűszúrásoknak az új módszerrel, amellyel injekció nélkül is megfelelő mennyiségű inzulinhoz juthatnak a cukorbetegek.

Évről évre egyre többen szenvednek parlagfű-allergiától, a növény pollenszórása ráadásul mostanában tetőzik. Mutatjuk, milyen panaszok fennállásakor van esélye annak, hogy mi is az érintettek közé tartozunk.

Egyszerű, könnyen orvosolható oka is lehet, de előfordulhat, hogy betegség áll a háttérben.

Másként kell kezelni a hasmenést és székrekedést súlyos betegeknél, daganatos betegségben szenvedőknél? Mire figyeljünk oda az étrend összeállításakor? Cikkünkből megtudhatja, milyen diétával mérsékelhetőek a panaszok.

A változókor kellemetlen tüneteinek csökkentéséhez ma már igen hatékony segítséget tud nyújtani a hormonterápia. A kezelés előtt azonban ajánlott elvégezni egy vizsgálatot.

Fokozza a csontritkulás kockázatát, ha valaki rendszeresen nagyobb mennyiségű koffeint fogyaszt - derült ki egy ausztrál kutatásból.

Lehet fültisztító pálcikát használni? Tényleg olyan fontos a fülzsír? És mi jelzi, hogy túl sok van belőle? Minden lényeges információt összegyűjtöttünk fültisztítás témakörben.

A magas vérnyomással küzdők száma 1990 és 2019 között megduplázódott, és már elérte az 1,3 milliárdot. Az érintettek fele azonban nem is tudja, hogy egy olyan betegséggel küzd, amely veszélyezteti az életét - derült ki egy friss tanulmányból.

Az iskolaév kezdetével előfordulhat, hogy többen, köztük nem családtagok ülnek egy autóban. A fertőzésveszély csökkentésére meglepő javaslatot tettek walesi kutatók.

Péntek reggelig újabb több mint 721 ezer új típusú koronavírus-fertőzést regisztráltak a világon a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem adatai szerint. A pandémia halálos áldozatainak száma 10948-cal emelkedett az elmúlt 24 órában.

Cinkből felnőtteknél férfiak esetében 10 milligramm, nők esetében 7 milligramm a napi beviteli érték, de a megfelelő mennyiség elengedhetetlen szervezetünk működéséhez. A nélkülözhetetlen nyomelemnek számos kedvező élettani hatása van, alapvető testi funkciók működésében vesz részt. Milyen problémákat okozhat a hiánya?

Péntek reggelig 189 újabb koronavírus-fertőzöttet regisztráltak Magyarországon.

Az elmúlt héten Afrikában megháromszorozták a koronavírus elleni védőoltások számát, bár szeptember végéig továbbra is a kontinens lakóinak csak tíz százaléka válhat ilyen úton védetté - közölte csütörtökön Matshidiso Moeti, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) afrikai igazgatója.