"Kutatásunk azt mutatja, hogy a jó hidratálás fenntartása megelőzheti, de legalábbis lelassíthatja azokat a változásokat a szívben, amelyek szívelégtelenséghez vezetnek. Eredményeink szerint figyelni kell a naponta elfogyasztott folyadék mennyiségére, és azonnal cselekedni kell, ha kevés folyadékot fogyasztunk" - idézte Natalia Dmitrievát, a tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
Az emberi szervezetnek naponta átlagosan 1,6-2,1 liter folyadékra van szüksége nők és 2-3 literre férfiak esetében. A felmérések világszerte azt mutatják azonban, hogy sok ember még a minimálisan javasolt folyadékmennyiséget sem fogyasztja el. A szérum nátriumion a szervezet hidratálásának egy pontos fokmérője: ha az emberek kevés folyadékot fogyasztanak, a nátriumion-koncentráció emelkedik a vérben. Ilyenkor ugyanis a szervezet vizet tart vissza, aktiválva azt a folyamatot, amelyről közismert, hogy szívelégtelenség kialakulásához vezethet.
A kutatók több mint 15 ezer ember bevonásával vizsgálták, hogy a szérum nátriumion koncentrációja mint a hidratálás fokmérője előre jelezheti-e középkorúaknál a szívelégtelenség 25 évvel későbbi kialakulását. Vizsgálták továbbá a hidratálás és a balkamra-hipertrófia - a szívkamra falának megvastagodása - közötti kapcsolatot, amely szintén a szívelégtelenség diagnózisának előjele. Az így kapott eredményekből kimutatták, hogy a magasabb nátriumion-koncentráció középkorúaknál összefüggésbe hozható mind a szívelégtelenséggel, mind a balkamra-hipertrófiával 25 évvel később. Minden literenkénti 1 mmol növekedés 20 és 11 százalék eséllyel növelte a balkamra-hipertrófia és a szívelégtelenség későbbi kialakulásának kockázatát.
