A szédüléssel, fáradékonysággal, sápadtsággal, a terhelhetőség és a koncentráció csökkenésével, a haj vagy a köröm töredezésével járó kórképnek életkori és életmódbeli sajátosságai is vannak - mondta el a semmelweis.hu-nak dr. Várkonyi Judit, a Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi docense. A lehetséges okok kapcsán kitért rá, a növekedés, fejlődés fokozott vasigénnyel jár, csakúgy, mint a menzesz vagy a szülés, emiatt a vashiány gyakran fordul elő gyermekeknél és fiatal nőknél.
Menopauzába került nőknél és férfiaknál minden életkorban gondolni kell arra is, hogy nem áll-e gyomor- vagy bélvérzés a háttérben. A krónikus, lappangó vérzésre gyakran csak a széklet és a vizelet vizsgálata során derül fény.
Hogyan kezelhető a vashiány?
Indokolt esetben a betegek szájon át szedhető vaskészítményt kapnak. Ezeket az optimális hasznosulás miatt két naponta, a vasraktár feltöltéséig, azaz akár fél évig is szedni kell, a felszívódás elősegítése miatt C-vitaminnal együtt. A kezelés megkezdését követően egy hónappal készítenek egy vérképet, hogy megnézzék, javult-e az állapot. Ha nem javul a vérkép, tisztázni kell, hogy milyen a felszívódás. Ilyenkor két dolgot néznek meg: hogy nincs-e helicobacter baktérium a gyomorban, amely fekélyeket, gyulladásokat okozhat, gátolva a vas felszívódását. Ezt helicobacter kilégzési teszttel ellenőrzik, majd szükség esetén antibiotikummal és savkötővel kezelik. A másik, amit ki kell zárni, a lisztérzékenység , ilyenkor ugyanis lepusztul a vékonybél nyálkahártya, ami felszívódási problémákat okot. A búzaliszt és rozsliszt kerülésével azonban 1-2 hónap alatt rendeződik a vérkép.
Előfordul, hogy a vastabletta hányingert, székrekedést, hasmenést vagy egyéb mellékhatást okoz. Ilyenkor előfordul, hogy más szert ír fel az orvos. Amennyiben semmilyen szájon át szedhető készítményt nem tud szedni a páciens, sürgős esetben vénás vaskészítménnyel próbálják rendezni a vérképet. Emellett érdemes odafigyelni a táplálkozásra is: a máj, a vörös húsok, a halak és a tojás egyaránt kiváló vasforrásnak számítanak, a növények közül pedig a paraj, a sóska , a lencse, a bab, a borsó, a vargánya gomba, a mák, a mogyoró és a kakaó tartalmaz sok vasat.
