Bizonyos szempontból mindenkinek van aranyere, mivel a kifejezés alatt a végbélnyílás körüli, vénás hálózatot értjük. Probléma akkor van, amikor ezek az erek megduzzadnak és kitágulnak: ha ez a végbélnyíláson belül alakul ki, belső aranyérről, ha kívül, akkor külső aranyérről beszélünk. Bár főleg az idősebb, 50 feletti korosztályt érinti, valójában már a fiatalabbak is küzdhetnek aranyeres panaszokkal, mivel életmódbeli szokások, illetve emésztőrendszeri problémák is hozzájárulhatnak a megjelenéséhez.
A székrekedés a gyakori bűnös
Az aranyér kialakulása mögött általában a végbélben található erek túlzott terhelése áll. Ezt okozhatja például a hosszan tartó ülés vagy állás, vagy olyan egészségi állapotok, mint az elhízás vagy a terhesség. Ezen kívül a számunkra túl nehéz dolgok emelése is problémát okozhat, illetve az is, ha erőltetjük a székletürítést. Utóbbi oka pedig általában a székrekedés.
A székrekedésről akkor beszélünk, amikor a széklet a megszokottnál ritkább és szilárdabb, maga a folyamat pedig lassú és nehéz, és erőlködéssel jár. Ez a megterhelés pedig gyakran vezet aranyér kialakulásához.
A székrekedést a legtöbb ember megtapasztalja élete során, elsősorban akkor, ha valami miatt kevesebb folyadékot fogyaszt a kelleténél, de kiválthatja lelki megterhelés, illetve egyes betegségek tüneteként is jelentkezhet. Általában életmódbeli változtatásokkal orvosolható a probléma: a bőséges folyadékfogyasztás és a rostban gazdag étkezés különösen fontos ilyenkor. A különböző hashajtók ugyan segíthetnek székrekedés esetén, de nem érdemes túlzásba vinni őket. A rendszeres hashajtóhasználat hosszú távon ugyanis megnehezíti a szervezet dolgát a székletszabályozás terén.
A hasmenés is megterhelheti a vénákat
Bár általában a székrekedést hozzuk összefüggésbe az aranyérrel, valójában a hasmenés is árthat az érintett vénáknak. Hosszan tartó vagy krónikus hasmenés azért okozhat aranyeret, vagy súlyosbíthatja a már meglévőt, mert ilyenkor a beteg több időt tölt WC-n ülve, és többet erőlködhet is. Ráadásul a hasmenés gyakran vérzést okoz az aranyérben, mivel a laza székletben gyomorsav vagy epe is található. Ez általában égő érzéssel jár.
Fordítva a helyzet nem igaz, tehát az aranyér nem okoz hasmenést. Utóbbi mögött általában komolyabb betegségek, például irritábilisbél-szindróma, valamilyen baktérium vagy vírus áll, de ételintolerancia- vagy allergia jele is lehet.
A fertőzések elkerülése érdekében törekedjünk az alapvető higiéniai szabályok betartására. Mossunk gyakran kezet, különösen mosdóhasználat után, illetve mielőtt nekiállnánk főzni vagy enni. A konyhát alaposan és rendszeresen takarítsuk és fertőtlenítsük, illetve megfelelő módon süssük át az ételeket. Allergia vagy intolerancia esetén pedig gondosan kerüljük azokat az italokat és ételeket, amelyek hasmenést okoznak. Ha új gyógyszer szedése óta tapasztaljuk a hasmenést, jelezzük a kezelőorvosunknak, és csak az ő utasításainak megfelelően módosítsunk az adagon.
Amikor már orvos kell
A hasmenés jellemzően magától elmúlik, de ha 48 óra után sem kezdenek el enyhülni a tüneteink (gyerekek esetében 24 óra után), forduljunk orvoshoz! A probléma szövődménye ugyanis a kiszáradás lehet, ami száraz szájjal és bőrrel, szédüléssel, minimális vagy sötét színű vizelettel, hasi fájdalommal vagy szédüléssel járhat. Az állapot különösen a gyermekek, az idősebbek, illetve a legyengült immunrendszerű felnőttek esetében különösen veszélyes.
Ha a székrekedés nem enyhül otthoni módszerekkel, vagy ha újra és újra visszatér a probléma, és mellé puffadás, fáradtság, akaratlan fogyás, hasfájás, véres széklet társul, szintén fontos, hogy segítséget kérjünk.
Az aranyér egyik gyakori tünete, a végbélnyílás körüli vérzés más emésztőrendszeri problémák jele is lehet. Ezért, ha az aranyér mellett olyan panaszaink vannak, mint a hasi fájdalom, a krónikus hasmenés vagy székrekedés, láz és hidegrázás, émelygés és hányás, illetve a vérzés erősödése, akkor azonnal forduljunk orvoshoz!
