Szívünk alapvetően csendben, észrevétlenül végzi a dolgát életünk folyamán, jóformán tudomást sem veszünk a létezéséről. Az idegen kifejezéssel palpitációnak nevezett állapotban viszont a szívverés bármiféle előjel nélkül hirtelen érezhetővé válik, amit az érintettek kellemetlen panaszként élnek át, nem egyszer emiatt félelemérzetük is támad. Emellett jelentkezhet fájdalom, nehézlégzés és légszomj, akár mellkasi szorító érzés is.
Szívritmuszavar, erős érzelem
A panaszt az esetek jelentős többségében szívritmuszavar vagy egy erős érzelem váltja ki. Bár gyakran egyáltalán nincs jelentősége, ha viszont rendszeresen és sűrűn előfordul, érdemes vele orvoshoz fordulni. Általános tanácsként elmondható, hogy amennyiben ilyenkor a pulzus akár a percenkénti 120-130-as érték felé emelkedik, szintén szükséges szakembernél jelentkezni a problémával.
Az alábbiakban - a teljesség igénye nélkül - felsorolt kóros állapotok egyaránt jelentkezhetnek erős szívdobogásérzéssel.
Pajzsmirigy-túlműködés
Alapvetően a nőket érintő betegség, amely során a pajzsmirigy túl sok T4 és T3 hormont termel. Ezek a sejtek energiatermelésének élettani folyamatait szabályozzák. A túlműködés egyebek mellett lehet pszichoszomatikus kiváltódású, de örökletes hajlam is állhat a hátterében. A túlzott jódfogyasztás szintén okozhat ilyen jellegű átmeneti problémát a mirigy tevékenységében. A szívdobogás mellett tipikus tünet a fogyás és a szemkidülledés, valamint a fizikai igénybevétel során túlzottan hamar fellépő kifulladás. Menstruációs zavarok, izzadékonyság és enyhe kézremegés ugyancsak felléphet. Jellegzetes panasz továbbá a hangulatingadozás és az alvászavar.
Koszorúér-betegség
Okozója az ateroszklerózis, amely során zsírt és koleszterint tartalmazó lerakódások jönnek létre az ütőerek falában. A fokozatosan növekvő plakkok idővel érszűkülethez, élelzáródáshoz vezetnek. Az így kialakuló oxigénellátási probléma olykor lehet tünetmentes, de gyakran jár panaszokkal, többnyire fájdalommal. A legenyhébb és leggyakoribb tünet az úgynevezett angina pectoris, azaz szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalom. A betegség az esetek több mint felében ezzel jelentkezik. A rövid ideig tartó mellkasi fájdalom átsugározhat a nyakba, az állkapocsba és a karokba is.
Pitvarfibrilláció
A nem kamrai eredetű szívritmuszavarok leggyakoribb formája. Főként idős korban jellemző, 70 év felett minden 10. embernél előfordul. A problémát egy ingerületátviteli hiba okozza, aminek hatására a pitvarban percenként 350-600 összehúzódás megy végbe. Ez már olyan gyors, hogy leginkább remegésként lehetne leírni. Mindez jelentősen csökkenti a vérkeringés hatékonyságát. A szívdobogásérzésen túl jelentkezhet szédüléssel, légszomjjal és csökkent fizikai terhelhetőséggel is.
Extraszisztolé
Szisztolénak hívjuk a szívizom összehúzódását, amelynek során a vér az artériákba pumpálódik. Olykor azonban a szokványos összehúzódásokat között is, soron kívül megjelenik szívverés, megzavarva ezáltal a normál ritmust. Egyes esetekben az extraszisztolét rövid szívmegállás követi, az érintettek ezt élik meg fájdalomként. gyakran olyan embereknél is jelentkezik a panasz, akik bár jó egészségi állapotban vannak, azonban túl sokat idegeskednek, aggódnak. Hipochondereknél szintén előállhat a zavar, ha úgy gondolják, szívbetegségük van.
