A menopauza nem csupán hormonális változásokat jelent. Az elmúlt évek kutatásai egyre világosabban mutatják, hogy a változókor jelentős hatással van a bélrendszerben élő mikroorganizmusok közösségére, a bélmikrobiomra is. Ugyanakkor ez a kapcsolat kétirányú: a bélbaktériumok összetétele is hathat a hormonháztartásra, a menopauzás tünetek súlyosságára, valamint az anyagcserére és a csontok egészségére.
Szárazság, égő érzés, kellemetlenség vagy fájdalom az intim együttlét során – sokan azt hiszik, ez kizárólag a menopauza velejárója. Pedig a hüvelyszárazság bármelyik életszakaszban jelentkezhet, és messze nem csak az idősödő nőket érinti.
Ha bárkit megkérnénk arra, hogy mondjon néhány szembetegséget, akkor szinte biztos, hogy az elsők között említené a szürke és zöld hályogot. Ezen kórképek nevét ugyanis sokan ismerik – azt viszont már sokkal kevesebben tudják, hogy mi a kettő között a különbség. Az alábbiakban ezeket vesszük sorra.
A hűvös idővel együtt beköszöntött a nátha szezonja. Ez a felső légúti betegség különösen a gyermekeknél gyakori, de a felnőttek között sem igazán válogat: évente átlagosan 2-4 alkalommal szenvedünk tőle. A nátha pedig kéz a kézben a jár az orrdugulással, amit a legtöbbször orrcseppel vagy orrspray-vel igyekszünk kezelni. Ha azonban túlzásba visszük a fújkálást, csepegtetést, csak rontunk a helyzeten, ezért fontos, hogy okosan használjuk ezeket a szereket.
A COVID-19 elleni védőoltások esetében az alapoltási sorozat nem nyújthat élethosszig tartó védelmet az elmúlt években világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus ellen. Időnként újabb emlékeztető oltásokkal lehet érdemes szervezetünk ellenállóképességét megtámogatni. (1) Szükséges lehet továbbra is a COVID-19 megbetegedés megelőzése? Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.
A klímaváltozás miatt évtizedenként átlagosan két-három nappal korábban költenek a madarak – derült ki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem közös kutatásából, amelyben az ökológusok csaknem 700 madárfaj költési adatait elemezték.
A tél eljövetele nem csupán a hófödte tájakat és az ünnepi hangulatot jelentheti számunkra, hanem számolnunk kell azzal is, hogy gyakrabban fordulhatnak elő légúti fertőzések, influenzaszerű megbetegedések.(1) Érdemes észben tartani, hogy ezen betegségek tünetei azonban sokszor hasonlóak lehetnek a COVID-19 tüneteihez. A megbetegedés súlyosabb lefolyásának kockázata bizonyos krónikus betegségek meglétekor fokozott, ezért fontos, hogy az érintettek tisztában legyenek rizikófaktoraikkal, és koronavírus fertőzés gyanúja esetén időben cselekedjenek.(2)
Világszerte több tízmillió gyerek kerülhet veszélybe, mert a koronavírus-világjárvány miatt sokkal kevesebben kapták meg a kanyaró elleni oltást az elmúlt három évben – hívta fel a figyelmet közös közleményében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az amerikai járványügyi központ (CDC).
A hidegebb hónapokban szinte minden sarkon lesben állnak a kórokozók. Az pedig, hogy milyen könnyen és mennyire súlyosan betegszünk meg, illetve mennyi ideig tart egy-egy fertőzés leküzdése, az immunrendszerünkön múlik. Nézzük, mit érdemes enni természetes védekezőképességünk támogatásáért.
Észak felől fátyolfelhőzet érkezik, így derült vagy fátyolfelhős, csapadékmentes idő várható. Gyenge marad a légmozgás, sőt sokfelé szélcsend lesz.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 1 és 8 fok között alakul, de a hidegre hajlamos helyeken gyenge fagy is lehet, míg a magasabban fekvő részeken, vízpartok közelében ennél néhány fokkal enyhébb idő valószínű. Továbbra is anticiklon alakítja időjárásunkat, vasárnap sem várható fronthatás, pihenhet a frontérzékenyek szervezete.
