A folyékony szövet

Sokan rosszul vannak tőle, mások közönyös undorral szemlélik. Felbukkanása a legjobb esetben is kényelmetlenséget jelent. Jobb szeretnénk, ha ott maradna, "ahová való": az erekben. Pedig az egyik legérdekesebb szövetünk a vér. Ismerkedjünk hát meg vele!

Bár sokunkat meglephet ez az állítás, a vér valójában szövet. Méghozzá folyékony halmazállapotú kötőszövet, melynek víztartalma kb. 50%-os. Már az i.e. 4.században Hippokratész megfigyelte, hogy ha a sóval kezelt (azaz lényegében alvadásában gátolt) vért üvegben állni hagyja, akkor az három különböző színű és sűrűségű rétegre különül el. A modern orvostudomány azóta már megfejtette az egyes rétegek funkcióját is.

Vérünk alkotóelemei

Ha laboratóriumi körülmények között centrifugáljuk, vagy alvadásgátlóval keverve állni hagyjuk a vért, a különböző összetevők leülepednek benne. A legfelső réteg a szalmasárga színű, áttetsző plazma. Az eredeti térfogat 53-58%-ára rúgó oldat rendkívül bonyolult összetételű. Tartalmaz ásványi anyagokat, ezenkívül kis molekulájú szerves anyagokat, mint például glükóz, tejsav, aminosavak, karbamid és húgysav.

A nagyobb molekulaméretű lipideken kívül találunk benne még fehérjéket is. Ezek a fehérjék az albuminok, melyek segítenek, hogy a plazma állandó környezetet biztosítson, és ne áramoljon ki az erekből a szövetek közé, valamint egyéb, szállításban és az immunrendszer működésében részt vevő globulinok. A plazmában található a fibrinogén is, mely a véralvadás egyik legfontosabb tényezője. Ha a szövet analógiánál maradunk, akkor lényegében azt mondhatjuk, hogy a plazma a sejtek közötti tér.

A vékony középső réteg fehérvérsejtekből (leukocyták) áll. Az elnevezés gyűjtőnév, számtalan különböző sejttípust takar. Valamennyiük feladata a szervezet megvédése a belső és külső támadásoktól, azaz az immunrendszer tagjai. Fertőzések, betegségek kísérőjeként megnő a számuk, és eltolódnak arányaik: tehát nem beszélhetünk állandó fehérvérsejt-összetételről.

A legnehezebb, vörös színű réteg vörösvérsejtekből (erythrocyták) áll, és mennyisége csaknem a fele a vérnek. A legtöbben őket tudjuk megnevezni, ha megkérdezik tőlünk, mi van a vérben. Ezeknek a jellegzetes, mindkét oldalán homorú fánkra hasonlító sejteknek a feladata az oxigén szállítása a sejtekhez, és a szén-dioxid elszállítása a sejtektől. Színüket a bennük található vérfesték, a hemoglobin okozza, ennek köszönhetik, hogy az előbb említett a gázcserét végre tudják hajtani. A vörösvérsejtek felületén vércsoport-antigének vannak, ezek határozzák meg a legfontosabb vércsoportrendszereket (AB0, Rh). Végül, de nem utolsó sorban nem feledkezhetünk meg a vérlemezkékről (thrombocytákról). Ezek a csontvelő óriássejtjeiből származó sejtdarabok szerepet játszanak a véralvadásban, a vérzéscsillapításban és az érfal megóvásában.

A hemoglobin összetétele örökletes, megváltozása súlyos betegségeket okozhat.

A vér feladatai

Persze a vér nem így külön, három rétegben kering ereinkben, hanem komplex egésszé, bonyolult összetételű oldattá áll össze, és így látja el feladatait.

Legfontosabb dolga talán, hogy kedvező belső környezetet teremtsen a sejtek számára. Azaz akármi történik a szervezetben, bármilyen okból eltolódik a belső egyensúly, a vér megpróbálja korrigálni azt, hogy a sejtek minél kevésbé károsodjanak. A vér egyes tulajdonságai, úgymint pH, hőmérséklet, térfogat, ionkoncentráció stb. folyamatosan változhatnak, de a szervezet önszabályozó mechanizmusa hamar helyreállítja a normális értékeket, még mielőtt a változások más részeket is érintenének. Azaz, ha úgy tetszik, a vér egyfajta közvetítő a belső és külső környezet között: folyamatosan igazodik a külső környezethez, hogy fenntartsa a belső állandóságát.

A vér másik fontos feladata a szállító funkció. Vérgázokat, tápanyagokat, anyagcsere-végtermékeket, hormonokat, vitaminokat, nyomelemeket, sőt hőt szállít, tehát szinte bármit, amivel a szervezet "megbízza". Fehérvérsejtjeivel folyékony szövetünk a szervezet kórokozók elleni védekezésének kulcsfontosságú része, a véralvadás által pedig vérzés esetén megakadályozza a további vérveszteséget, azaz saját magát gátolja meg a távozástól.

Túlzás nélkül állíthatjuk tehát, hogy a vér az életet jelenti. Talán így, hogy többet megtudtak róla, még azok is más szemmel néznek majd rá, akiket eddig viszolygással töltött el a vörös folyadék látványa.

Nézze meg a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát a Score-táblázat segítségével !

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +33 °C
Minimum: +15, +22 °C

A hosszabb-rövidebb napos időszakok mellett erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, ezekből többfelé zápor, zivatar is előfordulhat, néhol felhőszakadás is lehet. Erős, időnként viharos lökések kísérik az északnyugati szelet, 25, 30 fok közötti maximumhőmérsékleteket mérhetünk, de északkeleten ennél melegebb is lehet. Szombaton változékony idő lesz, kettősfront jellegű hatás érvényesül. Gyakori lehet a fejfájás és a migrén, keringési problémák jelentkezhetnek. A fülledt időben többen légszomjat, rosszullétet tapasztalhatnak. Zivatarok idején romolhat az asztmások állapota. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)