Most, ha szeretné, a betegtájékoztató házhoz jön. Nézzük, miért is van szükségünk rá.
Diktáljon a beteg, írja a doktor?
Bár a bájos rajzfilmfigura, Dr. Bubó praxisa van olyan régi, hogy azóta változhatott volna a gyakorlat, de nem. Magyarországon még a hagyományos orvos-beteg-viszony jellemző. Nem a beteg diktál, épp ellenkezőleg: az orvos utasít, a beteg ráhagyatkozik és engedelmeskedik, legalábbis többé-kevésbé...
Egy érdekes bizonyíték arra, hogy a beteg véleménye és egészségével kapcsolatos hite mennyire meghatározó. Egy 1991-ben publikált (Idler és Kasl), 23000 fő megkérdezésével zajló, követéses vizsgálat szerint a beteg véleménye sokkal inkább tükrözte saját jövőjét, mint az orvos objektív vizsgálatokon alapuló előrejelzése. Ez a meghökkentő eredmény adódhat a beteg optimizmusának vagy pesszimizmusának önbeteljesítő jóslatként való működéséből, másrészt a páciens tájékozottságából: mindenki maga tudja legjobban megítélni az állapotát, és gyógyulásunk főként attól függ, mennyire viseltetünk felelősséggel saját egészségünk iránt.
Vajon vesszük-e a fáradtságot, hogy utánanézzünk bajaink okának és javasolt ellenszerének is?
Talán megmozdult valami. Egyre többet szeretnénk tudni és érteni az orvos munkájáról. Ennek jele a betegjogi kérdések előtérbe kerülése, az orvosi döntések egyre gyakoribb megkérdőjelezése, az orvosperek elszaporodása is. Szerencsére azért még nem estünk át a ló túlsó oldalára, de megfigyelhető a betegek igényes fogyasztóvá válása is, amikor a beteg igényeit az orvosnak szolgáltatáshoz hasonlóan kellene kielégítenie. Itt is az arany középút volna a kívánatos. A tájékozott beteg és a beteget aktív partnernek tekintő orvos párbeszéde, a kölcsönös viszony szolgálja leginkább a gyógyulást.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Csak látszólag vagyunk engedelmesek...
Az orvosok nemzetközi vizsgálatokból tudják, hogy a betegek nagy része, mintegy fele, nem úgy szedi a gyógyszert, ahogy az orvos rendeli. Mindent mi akarunk jobban tudni, vagy egyszerűen csak szórakozottak, feledékenyek volnánk? Nem pusztán erről lehet szó. Tájékozatlanságunk is közre játszik. Magyarországi vizsgálatok is készültek a témában. Vajon sok vagy kevés, hogy 65 százalékunk olvassa el a gyógyszerekhez mellékelt betegtájékoztatót? Tájékozatlanságunk rovására írható néhány komoly kezelési hiba is. A betegek mintegy negyede például még ma is csak a tünetek enyhüléséig szedi az antibiotikumokat a felírt idő helyett. Így hosszú távon sokkal betegebbé teheti nem csak magát, másokat is.
Viszonylag kis mintán végzett, de érdekes ápolói felmérés szerint jellemző az is, milyen problémákkal fordulunk orvoshoz, mennyire akarunk pusztán öngyógyítással felülkerekedni egészségi bajainkon. Kiderült, hogy a leggyakoribb panaszok közül a náthától az emésztési zavarokon és derékfájáson át, csak két (!) esetben fordul az érintettek több mint fele orvoshoz; fogfájás (55%) és bőrelváltozások (90%) jelentkezésekor. Anélkül, hogy helyeselnénk terjedőben lévő öngyógyítást, meg kell jegyezni, hogy ehhez kell csak igazán tájékozottnak lenni.
És ahova fordulhatunk...
Feltehetően a gyógyszerek betegtájékoztatójánál nehezebben hozzáférhető, betegségekkel kapcsolatos információs füzeteket még kevesebben gyűjtik be, és szentelnek időt áttanulmányozásukra. Pedig "a beteg tájékoztatásának kellene az egész egészségügyi ellátás középpontjában állnia!" - fogalmaz Dr. Kovács József, orvos, bioetikus a Magyar Orvosi Kamara oldalán olvasható írásában. A hatályos egészségügyi törvény részletesen foglalkozik a betegtájékoztatás szabályaival, ami a gyakorlatban rendszerint csorbát szenved. Természetesen az orvosok feladata is (volna) a betegtájékoztatás, de mennyivel célszerűbb egy-egy közérthetően megírt tudnivaló-gyűjtemény elolvasása után igénybe venni az orvos idejét további felmerülő kérdéseinkkel. Merthogy bonyolultabb, egyéni, olykor "kényesebb" információkhoz is jogunk van, ha ezek a sorsunkat, döntésünket befolyásolhatják. A tájékoztatófüzetnek egyébként ezt is tartalmaznia kell. Igen ám, de hol lelhetünk rájuk?
Esetleg orvosnál vagy a patikában, de főként a HáziPatikában
Bizonyára felnyalábolt már sok szóróanyagot, hogy egyszer majd jó lesz, aztán, amikor kellett volna, nem volt kéznél. Ilyenkor azt sem tudjuk, honnan is lehetne újból beszerezni őket. Az orvosi rendelőkbe, patikákba kihelyezett betegtájékoztató füzetekkel is járhatunk így. A képekkel, magyarázóábrákkal, gyakorlati módon feltett és megválaszolt kérdésekkel olvasmányosan megfogalmazott, különböző betegségekről szóló ügyes kis összefoglalók most könnyen beszerezhetők. A HáziPatika.com "Ingyenes tájékoztató füzetek" oldalán olvasóink nevük és címük megadásával kérhetik a füzetek postázását a következő témákban: az inkontinenciáról általában, a vizelettartási problémákról részletesen, a vénás betegségekről, a sajgó, görcsös izmok okozta panaszokról és enyhítésükről, a száj és torokfertőtlenítőkről, az epilepsziáról, a COPD-ről (azaz a krónikus obstruktív tüdőbetegségről, amelyet ilyen néven talán még mindig kevesen ismernek, lényegében a szűnni nem akaró hurutos, köhögéses, nehézlégzéssel járó, elsősorban dohányosokat kínzó bajról szól), a fáradtságról és a merevedési zavarokról.
A paletta természetesen folyamatosan bővül, hogy olvasóinkat hozzásegíthessük a tudás beszerzéséhez.
Legjobban: