„Ott álltam, egy szál bugyiban, amikor odabent gratuláltak a hathetes babát váró kismamának…” – lombikprogram belülről, államosítás után

Bevalljuk, vagy sem, azok a párok, akik gyermekvállalási problémákkal küzdenek, nagyon egyedül vannak. Ugyan kereshetnek sorsközösségeket, internetes fórumokat, ahol szinte „szakképzett” válaszokat kaphatnak égető kérdéseikre, mégis, a társadalom egésze tabuként tekint erre a kérdéskörre. Közrejátszik ebben az is, hogy kevés az információ az okokról, nem kellően edukáltak az emberek azzal kapcsolatban, hogy miért is nem lehet két, amúgy egészséges fiatalnak gyermeke? Nem újdonság ez a hozzáállás. Már nagyanyáink is csak suttogva osztották meg egymás között, amikor valakinek sokadjára „elment” a baba, vagy egyáltalán nem sikerült teherbe esnie. Leginkább titkolták saját „szégyenüket”.

Ma már azonban jelentősen más a helyzet, olyannyira, hogy az évekkel ezelőtt kemény százezreket – néha milliókat - fizető gyermekvágyó párok, ingyen vehetnek részt a lombikprogramban, amelyet az állam 2022 júliusától államosított. Ez azt jelentette, hogy ezentúl csak állami intézményben végezhetnek beültetést Magyarországon. Sokan várták tűkön ülve, míg valóban igaz lett a hír.

Adrienn és férje 2018-ban házasodott össze. Ahogy az a nagykönyvben meg van írva, azonnal zöld utat adtak egy gyermek érkezésének. „De mivel nem jött a mi kis babánk, eldöntöttünk, hogy oké, akkor valóban kérjünk segítséget. Amikor megalakult a SOTE Asszisztált Reprodukciós Centruma, mi már a nyílt napon is ott voltunk. Végighallgattuk az előadásokat, bekukkantottunk rendelőkbe, és azonnal be is jelentkeztünk. Vagyis, itt vagyunk, köszönjük szépen a lehetőséget, mi ebbe belevágnánk. Kaptunk is időpontot 2020 márciusára, de addigra bekopogtatott a Covid világjárvány és mi ott álltunk továbbra is várakozva… Amint lehetett, néhány alapvizsgálatot önszorgalomból elvégeztettünk, hogy legyenek eredményeink, mire időpontot kapunk újra. Szembesülve a laborleleteimmel, kiderült, hogy inzulinrezisztenciám van, és innen elindult a kálvária. Endokrinológus, gyógyszer, diéta, mozgás. Telt-múlt az idő és sikerült javítani az értékeken. Ám ekkor egy szimpla nőgyógyászati szűrővizsgálaton a szövettani eredményem nagyon rossz lett. Ezt műtét követte és több mint egy év, amikor folyamatos kontrollvizsgálatokon ellenőriztek, hogy minden rendben van. Így történt, hogy mire ténylegesen belevágtunk a lombikprogramba, már küszöbön állt a rendszer államosítása. A SOTE Centrumába viszont, ahová eredetileg készültünk, már képtelenség volt visszakerülni a túljelentkezés miatt. Emlékszem, éppen Horvátországban nyaraltunk, amikor kiderült, hogy a Róbert kórház is része lesz az állami reprodukciós rendszernek. Kis túlzással, a tengerpartról telefonáltam, azonnali időpontot kérve.

Itt kell megjegyeznem, hogy egy állami kórházba telefonálni, időpontot kérni, netán telefonos információkat tudakolni szinte lehetetlen, pokolian rugalmatlan az adminisztrációs folyamat. De itt… az első telefon után kis túlzással keblére ölelt a rendszer. A hölgy alaposan felvilágosított a kezdő lépésekről, bármi kérdésem még volna, nyugodtan telefonáljak, segítenek bármiben. Elindult a komplett kivizsgálási sorozat, amikor az ultrahang vizsgálaton cisztát találtak nálam. Megint jött a stop… és most hónapok óta, hol egyik, hol másik oldalon integet az a bizonyos ciszta. Így, ugyan benne voltunk a rendszerben, de egy évig nem indult el az első lombikunk sem. Vagyis senki se higgye azt, hogy ha sikerül bekerülnie, onnantól törvényszerűen nagyon felgyorsulnak az események. Viszont az egy kétségtelenül nagy előny, hogy míg korábban súlyos tízezreket hagytunk különböző helyeken, addig most az összes laborvizsgálatunk ingyenes. Igaz, kevés a dedikált helyek száma, ami sok esetben hátráltató tényező. Összességében azt lehet elmondani, hogy nem vagyok benne biztos, hogy kellőképpen fel voltak készülve ilyen mennyiségű páciensre. Ezzel túlterhelődött a rendszer, ami sok esetben okoz feszültségeket.

 „Megesett, hogy vizsgálatra vártam egy nőgyógyászati rendelőben. Ilyen helyen három vetkőző fülkét csatolnak egy helyiséghez, amiben az esetek kilencven százalékában három nő várakozik egy vékony ajtó mögött, miközben bent vizsgálják a szerencsés bejutottat. Ott álltam, egy szál bugyiban, amikor odabent gratuláltak a hathetes babát váró kismamának…Senkinek nem kívánom ezt az érzést, aki évek óta azért küzd, hogy gyermeke szülessen.”

Ha pedig egy beültetés nem sikerül, akkor újra kell kezdeni a sorban állást, és mivel sok a páciens, kevés az orvos, hónapok telnek el, mire újra belevághat az ember. Azt tudom mondani, hogy le a kalappal az orvosok és asszisztensek előtt, akik így is emberként tudnak viselkedni – legalábbis a Róbert kórházban ezt tapasztalom.

"Kidolgoztunk egy, az egész meddőségi ellátást felölelő koncepciót, hogy a rendszer hatékonyságát és eredményességét fokozzuk, és 2024-ben fognak tervezetten megvalósulni a koncepcióban foglalt javaslatok. Ez elsősorban azon alapszik, hogy az ellátáshoz való hozzáférést javítsuk és megszüntessük a területi egyenlőtlenségeket. Most ugyanis Budapesten könnyebben elérhetők a meddőségi centrumok, míg vidéken eléggé rossz a hozzáférés. Ezért minden vármegyében meddőségi szakambulanciák fognak nyílni, ahol az érintettek gyakorlatilag az alapellátás részeként azonnali segítséget, kivizsgálást kapnak, akár nők, akár férfiak." – mondta el Dr. Vesztergom Dóra, az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatóságának vezetője az Inforádióban. 

Móni és András már két lombikprogramon van túl, egyelőre azonban még várniuk kell, mire kezükben tarthatják a gyermeküket. „Már elmúltam 35 éves és a hormonjaim sem tankönyvi állapotban voltak, ezért nekem azonnal a lombikot javasolták.” – meséli Móni. Kezdetben a Czeizel Intézetbe jártunk, később a Budai Meddőségi Centrumban folytatódott a kivizsgálás. Tudni kell, hogy itt hatalmas várólisták voltak, már a változtatások előtt is, így aki a magánorvosán keresztül jutott a rendszerbe, előnyben részesült. Ehhez azonban a magánrendelésen fizetni kellett a konzultációért, majd ez ötvöződött az állami rendszer által biztosított - ingyenes - ellátással. Gyógyszerek, labor és más vizsgálatok sora, ami egy ilyen programban való részvétel során elkerülhetetlen. Viszont minden eredmény begyűjtése után újra a magánrendelésen kötöttünk ki, ahol újra fizetnünk kellett.

Az állam egyik célja a lombikprogram kézbevételével pont ez volt. Most hozzájuthatnak a kezeléshez azok is, akiknek egy magánellátónál esélye sem lett volna, hiszen nem tudták volna megfizetni ezeket a költségeket.

A váltás, amikor ingyenessé vált a rendszer, számunkra eleinte nagyon előnyösnek tűnt és örültünk, hogy végre gyorsabban haladhatnak a folyamatok. Kezdetben valóban megváltoztak a dolgok, de úgy tűnik, mégis találtak egy „rést a pajzson”, mert a második lombikunknál megint ugyanott találtam magam. Magánrendelés és állami kórház, oda-vissza. Az a helyzet, hogy a páciensek száma olyan szinten magas, ami a mostani rendszer számára nem, vagy alig kezelhető. És nem mindenkinek van arra pénze, hogy elmenjen Brno-ba… Legtöbbször ugyanis ezt hallom a környezetemből. Járnak a kinti klinikára, ahol kedvesen, gyorsan és hatékonyan dolgoznak. Mi itt ugyanúgy odamegyünk reggel fél nyolcra, majd amikor kezdődik a rendelés, ott ülünk akár 11 óráig is. Mert olyan sokan várakoznak konzultációra és vizsgálatra az orvosokhoz, hogy a folyosón végig mindenhol ülnek a várakozók.

A finanszírozás változása tehát sokak számára meghozta a rég várt „zöld utat”, azonban jól láthatóan sok tekintetben még döcög kissé a rendszer. Bár a 2019-es Kaáli Intézet felvásárlása csupán a kiindulási pont volt, az azóta eltelt négy év komoly erőfeszítéseket igényel mind infrastrukturális, mind pedig személyi szempontok alapján.

Ez is érdekelheti

génterápia

Rákgyógyítás: mRNS injekció válthatná ki a kemoterápiát

Belgyógyászat

GFR: komoly betegséget jelezhet a laborleleten

rákbetegség

„Ez egy örök hullámvasút” – Éva kilenc éve gyógyult fel a tüdődaganatból

endometriózis

„Úgy ültem ott, mint akit leforráztak” – Endometriózis miatt sokáig nem született gyermeke Katának

Az eredményesség növeléséhez meg kell teremteni az ivarsejt donáció lehetőségét, valamint csatlakoznunk kell ahhoz a világtrendhez, hogy a 30 éves nők számára, persze nem közfinanszírozottan, de biztosítani kell a petesejt lefagyasztásának lehetőségét is. - mondta a Vesztergom Dóra.

Mindezeken kívül szükségesek olyan speciális képzések, amelyek korábban nem vagy csak korlátozott mértékben voltak elérhetőek a magyar oktatási rendszerben. Ilyen a klinikai embriológus, és más meddőséggel kapcsolatos orvosi képzés. A szakdolgozók ezirányú oktatása is a koncepció része.

„Számomra a második lombik utáni sikertelenség időszaka nagyon megterhelő volt. Lelkileg összetörtem és nem láttam, merre tovább. Sokan vagyunk így, többen, mint amit a társadalom igazából látni tud. Most, hogy anyagilag stabilizálódtunk, megint szeretnék belevágni az újabb programba. A vetélés után kértem, hogy egy trombózispanelt is készítsenek, és ez simán megvalósítható volt, nem kellett súlyos tízezreket fizetnem a magánszolgáltatás keretében. Az állami rendszerben úgy tűnik, minden egyes sikertelenség után megnyílnak a lehetőségek, a további vizsgálatok lehetőségére. A magam részéről külföldre biztos, hogy nem fogok menni. Mi itt Magyarországon ezt az öt alkalmat megpróbáljuk, az esélyt megadjuk, de nem lépünk az országhatáron kívül.”