A H1N1 tünetei, kezelése, szövődményei - hiteles információk

A H1N1 fertőzés tünetei

A H1N1 influenza vírus okozta fertőzés tünetei ugyanolyanok, mint a szezonális influenzáé: tehát hirtelen kezdődő hőemelkedéssel vagy lázzal indul, és gyengeség, levertség, általános fájdalom, végtag, izom, ízületi és fejfájás kíséri. Ezen kívül sokaknál jelentkezik torokfájás, nátha, a betegek egy része hányást és hasmenést is tapasztal. Az influenza "kötelező" tünete a magas láz és az az érzés, mintha az emberen "átment volna egy úthenger" vagy kicsavarták volna. Ezért ha valakinek "csak" náthája vagy torokfájása van, de nem érzi magát nagyon rosszul és nincs láza, akkor nem influenzás, hanem a felső légúti megbetegedéseket okozó körülbelül 300 kórokozó valamelyikével fertőződött meg.

A influenzás felnőttek az 1-4 napos lappangási időt követően, a tünetek megjelenésétől számított 5 napig fertőzőképesek, míg a gyerekek akár 7 napig is képesek átadni a vírust.

A H1N1 (új) influenza a szezonális influenzához hasonlóan súlyos megbetegedéseket, és sajnos halálestet is okozhat. Azonban míg a hagyományos influenza csak a téli hónapokban képes terjedni, addig az új, pandémiás H1N1 influenza a legmelegebb nyári hónapokban is képes volt fertőzni.

Kikre veszélyes az új influenza, a H1N1?

Éppen úgy, mint bármely más felső légúti fertőzést okozó vírust vagy baktériumot, az influenzát és a H1N1 influenzát is bárki elkaphatja, aki még nem esett át a betegségen, vagy nem kapott védőoltást.

A szezonális influenzának ráadásul megvan az a ronda tulajdonsága, hogy évente kicseréli a köpenyét, így a szervezet nem ismeri fel a tavalyi vírust, és az megint képes elszaporodni a szervezetben. A szezonális influenza ellen ezért kell minden évben új oltást felvenni.

A pandémiás, H1N1 influenza egyelőre nem változott, viszont a népesség túlnyomó többsége számára teljesen új, ezért az immunrendszer jóindulatúan beengedi és szaporodni engedi mindaddig, amíg rá nem jön, hogy a szervezet saját sejtjeit kihasználva szaporodik és teszi tönkre, gyalulja le a nyálkahártyát. Ekkor kezd el védekezni a mindaddig gyanútlan immunrendszer, és rendszerint pár nap alatt a falósejtek elpusztítják a betolakodókat.

Egyébként éppen úgy, mint a szezonális (hagyományos) influenza, az új H1N1 influenza is cseppfertőzéssel, illetve a nyálkacseppek által szennyezett kéz és tárgyak útján terjed. Az influenza vírusa azonnal elkezd szaporodni, amint a nyálkahártyára jut. Ha valaki köhög egyet a metró mozgólépcsőjén, akkor 500 embert fertőz meg azonnal. A többi betegségnél nem így van: sokkal kevesebb vírust köhög/tüsszög ki az ember, és azok sem szaporodnak ilyen drasztikusan a befogadó szervezetben.

Miért érezzük rosszul magunkat, ha influenza-fertőzésünk van?

Erre körülbelül 10 évvel ezelőtt fedezték fel a választ. Az influenza vírusa ellen a szervezet olyan nagyon védekezik, hogy magától a védekezéstől lesz rosszul az ember, mert interferon-mérgezést kap. Az interferontól lesz letört, bágyadt, fáradt, ettől fájnak az izmai, fáj a feje.
Ha erről többet szeretne megtudni, olvassa el cikkünket!

Szövődmények

A szezonális és az új H1N1 influenzától is bárkinek lehetnek szövődményei. A legveszélyeztetettebb csoportba a kisgyermekek, a 65 év feletti idősek, a krónikus betegségben szenvedők és a várandós kismamák tartoznak. Különösen sok szövődményt és halálesetet tapasztaltak a súlyosan elhízott cukorbetegek között.
A szakemberek ugyanakkor nagyon aggasztónak tartják, hogy ez a H1N1 vírus olyanoknál is is súlyos szövődményeket okoz, akik egyébként teljesen egészségesek. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint a járvány alatt a világon 2-7,4 millió ember vesztheti életét a szövődmények miatt.



Alapvetően a szezonális (hagyományos) influenzánál a legfőbb problémát a magas láz okozta. Amint a láz felmegy 40 fokra, akkor megnégyszereződik (!) a szervezet energiaigénye, hogy működtetni tudja a létfontosságú szerveket, a keringést. Az idősek, krónikus betegek ezt nem szokták bírni, és a csillapíthatatlan láz hozza előre a halálukat.

Az új influenza azonban másként is veszélyes: az Egyesült Államokban nagyon sok H1N1 fertőzés miatt meghaltnál kimutatták, hogy a vírus szövődményként tüdőgyulladást vagy agyhártyagyulladást okozott: Streptococcus pneumoniae, Staphylococcus aureus, Neisseria meningitidis okozta a betegek halálát.

A betegek életkora 5 hónap és 56 év között váltakozott, átlagéletkoruk 31 év volt! Erre a korosztályra eddig egyáltalán nem volt jellemző, hogy az influenza halált okozott volna náluk! A WHO egyik szakértője is ismertette az eddigi elemzéseket, és kiderült, hogy a súlyosan megbetegedettek több mint 50 százaléka 20 év alatti volt, a halálozási ráta pedig a 20 és 49 év közötti korosztályban a legmagasabb.

A hagyományos influenzához képest a H1N1 vírus okozta fertőzésnél lényegesen gyakrabban fordul elő vírusos tüdőgyulladás, amelynél a tünetek gyorsan, 1-3 óra alatt drasztikusan erőteljesebbé válnak, ilyenkor a beteg gépi lélegeztetésre szorul. Ennél a szövődménynél a halálozási arány 30-60 százalék között van! (Ebben halt meg már több magyar áldozat is, például egy egyébként egészséges huszonéves férfi.)
Krónikus légzőszervi megbetegedésben szenvedőknél a másodlagos bakteriális tüdőgyulladás igen gyorsan léphet fel, a tünetek kezdetétől számított 2-3. napon.

Mi a teendő, ha valaki elkapta a H1N1 influenzát?

Mivel a betegséget vírus okozza, antibiotikum szedésével nem lehet felgyorsítani a gyógyulást. Szerencsés esetben a szervezet néhány nap alatt, magas láz és mindenféle fájdalmak kíséretében megbirkózik a vírussal. Az is előfordulhat, hogy valaki láz nélkül vészeli át a fertőzést, ám nem ez az általános, mert a szervezet a lázzal próbál a vírus szaporodásához alkalmatlan körülményeket teremteni. Ágynyugalomra, sok folyadékra, lázcsillapításra és a tünetek enyhítésére van szükség - erőteljes odafigyeléssel. Ha ugyanis a beteg állapota rosszabbodni kezd, azonnali orvosi ellátásra lehet szükség.

Ezeket a tüneteket kell figyelni az Infektológiai Szakmai Kollégium szerint:

• a légzésszám növekedése, felületessé válása akár fizikai aktivitás, akár pihenés közben, kifejezett nehézlégzés, cyanosis (elkékülés),
• véres vagy elszíneződött köpet,
• mellkasi fájdalom,
• megváltozott tudatállapot,
• három napon túl fennálló, magas láz,
• a vérnyomás csökkenése,
• gyermekeknél figyelmeztető jel a légzés gyorsulása és nehezítettsége, az aktivitás hiánya és az aluszékonyság.

Lázcsillapításnál figyeljünk oda arra, hogy különböző fantázianéven kapható ugyanaz a hatóanyag, így előfordulhat, hogy valaki véletlenül túladagolja a gyógyszert, és ez akár azonnali mérgezéshez is vezethet! Kérjük ki tehát gyógyszerész véleményét, és a tartsuk be a mennyiségi korlátokat. A különböző hatóanyagokat azonban szedhetjük akár kombinálva, akár egymással felváltva, illetve alkalmazhatunk fizikális lázcsillapítást is.

Antivirális szer alkalmazásáról csak az orvos dönthet: ha úgy látja, hogy a fertőzés komoly veszélyt jelent, akkor akár azonnal is elrendelheti a vírusok szaporodását gátló gyógyszer szedését.

Hogyan viselkedjünk, ha a környezetünkben influenzás beteg van?

Influenzajárvány idején kerüljük az egyébként szokásos üdvözlési formákat (kézfogás, puszi), amelyek szintén növelik a megfertőződés kockázatát. Lehetőség szerint ugyancsak kerüljük a betegekkel való szoros kontaktust.

Gyakran szellőztessünk, mivel így csökkenthető a légtérben lévő vírusok száma, és viseljünk szájmaszkot, ha a beteg szobájába megyünk be. Gyakran és alaposan mossunk kezet szappannal. A kéz fertőtlenítésére hatékonyak a legalább 60 százalékos alkoholtartalmú kézfertőtlenítők is. A közösen használt tárgyakat, például kilincset, WC-lehúzót, csapokat, villanykapcsolót, távirányítót, billentyűzetet gyakran mossuk le vagy töröljük át alkoholos fertőtlenítővel.

Felhasznált irodalom: az ÁNTSZ, a WHO, a CDC (az USA betegségmegelőző és járványügyi szervezete) és az Infektológiai Szakmai Kollégium anyagai.