A klimaxként is emlegetett női változókor a petefészkek hormontermelő funkciója hanyatlásának kezdetétől az időskorig terjedő 10-15 éves periódust jelenti. Általában a negyvenes években kezdődik, és az ötvenes évek végéig húzódik, sok nő azonban már negyvenéves kora előtt érzékeli az első jeleit. Önmagában nem tekinthető betegségnek, hiszen természetes biológiai folyamatról van szó, viszont számos kellemetlen panasz kísérheti. Tüneteit elsősorban a női hormonháztartás jelentős változása (az ösztrogén és progeszteron hormonok termelődésének megszűnése) okozza. Ennek hatására jelentkezhet a többi között indokolatlan fáradtság, hangulatzavarok, depresszió, elhízás és hajhullás. Ezek a tünetek azonban egy másik, viszonylag gyakori betegség, a pajzsmirigy-alulműködés kapcsán is jelentkezhetnek. Mivel a pajzsmirigyzavarok sok esetben ugyanebben az életszakaszban alakulnak ki (holott a jelenlegi ismeretek szerint a klimax nem növeli a rendellenesség kialakulásának kockázatát), sokszor összekeverik a két állapotot. Ez pedig komoly probléma, hiszen a pajzsmirigyzavarok eltérő kezelést igényelnek.
Pajzsmirigyzavar vagy klimax áll a tünetek mögött?
A pajzsmirigy-alulműködés lényege, hogy a pajzsmirigy nem tud megfelelő mennyiséget termelni a tiroxin nevű hormonból. Ez a hormon számos fontos funkcióért felelős, például az emésztést, az anyagcserét, továbbá a testhőmérséklet szabályozását is irányítja. A szerv csökkent működése sok esetben születéskori rendellenességre vezethető vissza, de állhatnak a hátterében autoimmun betegségek (például Hashimoto-betegség), pajzsmirigygyulladás, jódhiány vagy bizonyos gyógyszerek szedése is kiválthat ilyen panaszokat.
Mivel a pajzsmirigyhormonok gyakorlatilag minden szervrendszerre hatnak, így a betegség tünettana is szerteágazó, a felismerését pedig tovább nehezíti, ha abban az életszakaszban jelentkezik, amikor a nők egyébként is többféle változókorral kapcsolatos szimptómától szenvednek. Legfőbb tünetei a klimax ideje alatt is gyakorta fellépő panaszok. Az egyik leggyakoribb a megmagyarázhatatlan, viszonylag rövid idő alatt bekövetkező hízás, amelynek oka, hogy a pajzsmirigy az anyagcsere működését is befolyásolja. A pajzsmirigy megfelelő működése nélkülözhetetlen a hajhagymák növekedéséhez és fejlődéséhez, ezért annak csökkent működése a hajszálak elvékonyodását és hajhullást okozhat. Ezek az elváltozások a test más szőrzete, például a szemöldök fejlődésére is hatással lehetnek. A hormonzavar emellett az energiaszintünket is negatívan befolyásolja, így az érintettek kimerültnek, enerváltnak érezhetik magukat. Ennek hatására persze a sportolást is nehezebben teszik a mindennapjaik részévé, ami további testsúlynövekedést eredményezhet. Az érintetteknél sok esetben jelentkeznek emésztőrendszeri zavarok is, például székrekedés.
Hogyan enyhítsük a tüneteket?
A tünetek alapján tehát nehéz a klimaxot egyértelműen megkülönböztetni a pajzsmirigy-alulműködéstől. A diagnózist a vérből mért hormonszintek alapján állítják fel, amelynek során meghatározzák a tiroxin (T4), a trijód-tironin (T3), valamint a TSH (pajzsmirigy-stimuláló hormon) szintjét is. Ha az eredmények igazolják a pajzsmirigyproblémákat, a kezelés hormonpótlással történik, illetve a betegség hátterében álló okok függvényében egyéb terápiákat is javasolhat az orvos.
A klimax tüneteivel sem kell együtt élni, a hatására jelentkező panaszok enyhítésére többféle mód van. A patikák polcain vény nélkül is kaphatók olyan hormonmentes, természetes eredetű hatóanyagokat tartalmazó készítmények, amelyekkel hatékonyan enyhíthetők a menopauzát kísérő tünetek (lelki panaszok, hőhullámok, alvászavar).
