Nem minden termék teljes kiőrlésű, amit annak mondanak – hívta fel a figyelmet Facebook-posztjában az élelmiszeripari trendekkel és kockázatfigyeléssel foglalkozó Rizikometer. Mint írták, bár nem feltétlenül a magyarországi viszonyokat tükrözi, attól még igencsak tanulságos eredményekkel zárult a holland Élelmiszer- és Fogyasztói Termékbiztonsági Hatóság (NVWA) vizsgálata.
Mikor hívható egy termék „teljes kiőrlésűnek”?
Az NVWA megállapította, hogy az általuk górcső alá vett termékek több mint negyedét jogtalanul nevezik teljes kiőrlésűnek. Hét nagy áruházlánc összesen 190 ilyen termékét vizsgálták meg – köztük egyebek mellett tésztákat, kekszeket, süteményeket és kétszersülteket –, és ezekből 51 nem teljesítette a „teljes kiőrlésű” megnevezés kritériumait.
Egy termék címkéjére csak akkor kerülhet fel a „teljes kiőrlésű” kifejezés, ha az összes liszt teljes kiőrlésű gabonából készült. Ez azt jelenti, hogy a készítés során a keményítőtartalmú magot, a csírát és a korpát is felhasználják, így azok természetes arányukban vannak jelen a felhasznált lisztben – magyarázták.
Ez nagyon sok terméknél nem így van, ami az NVWA szerint a fogyasztók megtévesztésének számít” – szögezték le a bejegyzésben.
Legjobban: