Biztos, hogy szét kell választani az állami és a magánegészségügyet?

Magyarország évek óta törekszik arra, hogy szétválassza az állami és a magánegészségügyet. Az Európai Unió tagországaiban azonban változatos gyakorlatokat követnek a két szektor elkülönítése – vagy inkább összehangolása – terén. Igen eltérő szabályozások vannak érvényben például a szabad orvos- és intézményválasztást, illetve a magánorvosok jogosultságait illetően.

Akármilyen betegséggel vagy panasszal is küzdünk, természetes igényünk, hogy minél előbb kivizsgáljanak és ellássanak minket, illetve megfelelően tájékoztassanak bennünket a további lépésekről. Egyre többen várják el továbbá azt is, hogy empatikus és türelmes szakemberek foglalkozzanak velük, akiket esetenként akár közvetlenül fel is kereshetnek – telefonon vagy e-mailben –, ha felmerülne valamilyen kérdés vagy újabb panasz. Bár ezek az igények nem tűnnek túlzónak, a hazai viszonylatban egyre inkább elfogadott az a vélekedés, miszerint a fent ismertetett szempontoknak csupán a magánegészégügyi szolgáltatók tudnak maradéktalanul megfelelni.

Egyre több magyar fordul inkább magánorvoshoz

Az EY által végzett, közelmúltbeli kutatás megállapította , hogy a magyarok csaknem kétharmada (63 százaléka) igénybe veszi a magánegészségügy szolgáltatásait, és ez a 2 évvel ezelőtti (44 százalékos) arányhoz képest jelentős növekedést jelent. Az összesített vélemények szerint a megkérdezettek leginkább azért fordulnak a magánszektor felé, mert az ott kapott ellátást a gyorsasággal, a minőségi környezettel, valamint a kölcsönös bizalmon alapuló orvos-beteg kapcsolattal azonosítják.

Azt, hogy napjainkra a magánszféra térnyerése soha nem látott méreteket öltött, már a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is megemlítette abban a 2021 novemberében, az Orvosok Lapjában publikált tanulmányában , amely az állami és a magánegészségügy kapcsolatát vizsgálta meg az uniós országokban. A kutatás elkészítéséhez a MOK elnöksége felkereste az EU-tagállamok orvosi kamaráit, és arra kérte őket, hogy töltsenek ki egy 31 kérdésből álló online kérdőívet, hogy a válaszokból fel lehessen mérni, milyen gyakorlatot követnek az egyes európai országok a köz- és magánellátás együttélését, illetve szabályozását illetően. A tanulmány szerzői (Borbás Ilona és dr. Kincses Gyula) ugyanis kiemelték, hogy a hazai közösségi és magánellátás viszonyának rendezése miatt megalkotott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény nem feltétlenül kezelt jól minden vitás kérdést. A kérdőívet végül 16 ország képviselői töltötték ki.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény kivezette és büntethetővé tette a hálapénz intézményét, alapjaiban megváltoztatta az egészségügyi dolgozók foglalkoztatásának keretrendszerét, valamint módosította a másodállás és a magánpraxis vállalásának feltételeit. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) összefoglalója szerint tulajdonképpen továbbra is lehet egyszerre mindkét szférában dolgozni, ezt azonban engedélyeztetni kell, valamint ügyelni kell arra, hogy az alap- és a magánellátást két különböző helyszínen kell lebonyolítani. Aki nem írta alá az egészségügyi szolgálati szerződést, az állami intézményben nem dolgozhat, tehát csak a magánegészségügyben helyezkedhet el.

A MOK kutatásának egyik legfontosabb megállapítása az, hogy a közösségi és a magánegészségügy egyik vizsgált országban sincs mereven, a betegeket és az orvosokat egyaránt érintő módon kettéválasztva. Az országok jellemzően lehetőséget adnak az orvosoknak arra, hogy egyidejűleg mindkét szférában dolgozzanak (a tagállamok fele azonban ezt engedélyhez köti), és a legtöbb helyen a betegek is szabadon eldönthetik, hogy állami vagy magánellátást kívánnak-e igénybe venni. (Vannak azonban példák szektorsemleges működésre is: Finnországban, Németországban, Görögországban és Ausztriában például, ha a beteg az állami helyett magánellátást vesz igénybe, akkor az ezzel járó költségeinek egy részét – bizonyos feltételek mellett – visszatéríti neki az állam.) A tagállamok válaszaiból azonban az is egyértelművé vált, hogy ezen a téren egyáltalán nem létezik egységes „európai modell”, hanem az országok igen változatos gyakorlatokat követnek.

Szerencsére a betegközpontú szemlélet egyre elterjedtté válik. Fotó: Getty Images
Szerencsére a betegközpontú szemlélet egyre elterjedtté válik. Fotó: Getty Images

Fontos a szabad orvos- és intézményválasztás

Európában a 90-es évek óta jellemzően arra törekednek a legtöbben, hogy minél szélesebb körben lehetővé tegyék a betegek számára a választási szabadságot, ezzel pedig egyre inkább elterjedtté válik a betegközpontú szemlélet. Kilenc országban van lehetőség külön díj fizetése nélkül, szabadon orvost választani a közfinanszírozású alap- és szakellátáson belül: Csehországban, Észtországban, Horvátországban, Lengyelországban, Magyarországon, Szlovéniában, Írországban, Németországban és Luxemburgban. Igaz, Írországban bizonyos lakossági csoportok számára korlátozva van a választható orvosok köre, Németországban pedig kórházi ellátás esetén csak akkor kérheti a beteg, hogy a vezető orvosok, főorvosok kezeljék őt, ha külön fizet érte.

Olvasd el a cikksorozat további cikkeit is!

"Az emberek arra szavaztak, hogy az egészségügyben ne változzon semmi"
“Az első szülésnek úgy futottam neki, hogy a kórházban töltött 2-3 nap túlélhető”

Bizonyos feltételek mellett Spanyolországban és Görögországban is lehetővé teszik a szabad választást. Bulgáriában, Lettországban, Romániában és Szlovákiában csupán a háziorvos választható, a szakorvos nem, illetve Bulgáriában külön díjhoz kötik a kórházi szakorvosválasztást, Szlovákiában pedig a kórházi sebészválasztást. Egyes országokban azonban nincs lehetőség arra, hogy egy beteg ugyanazzal a problémával magán- és állami ellátásban is részesüljön, még akkor sem, hogy ugyanahhoz az orvoshoz menne szakrendelésre és magánrendelésre is.

A szabad kórházválasztás a válaszadó országok többségében biztosított. Kivételt képeznek azok a tagállamok, ahol regionális betegutakat követő rendszer működik, mint Magyarországon is. Itthon azonban a betegnek joga a lakhelye szerint kijelölt intézménytől eltérő kórházat választani, az intézmény azonban nem köteles befogadni és kezelni azokat a pácienseket, akik nem tartoznak az ellátási területhez. Finnországban, Spanyolországban és Észtországban is van lehetőség a kezelést/ápolást végző kórház kiválasztására, de csak bizonyos megkötésekkel.

A MOK szerint összességében Észtországban, Németországban és Luxemburgban érvényesíthetőek a legszélesebb körben a szabadságjogok az egészségügyön belül, a legtöbb korlátozásba és falba pedig a spanyol betegek ütköznek.

Hogyan dolgozhat egy orvos mindkét szektorban?

Görögország kivételével az összes válaszoló országban vállalhatnak az orvosok magánegészségügyi munkát a közegészségügyi állásuk mellett. (A görögöknél kizárólag az egyetemi klinikák orvosai és a katonai orvosok dolgozhatnak párhuzamosan mindkét szektorban – de ők is csak engedéllyel –, a szakorvosoknak viszont választaniuk kell.) Kilenc országban – Csehországban, Horvátországban, Magyarországon, Szlovákiában, Szlovéniában, Finnországban, Görögországban, Írországban és Spanyolországban - előzetes engedélyt kell kérnie az orvosnak a munkáltatójától, hogy az állami szektor mellett privát másodállást is végezhessen. Bulgária, Észtország, Lengyelország, Lettország, Románia, Németország és Luxemburg nem köti engedélyhez a másodállás vállalását.

A MOK megemlítette továbbá, hogy egyes szakirodalmi tanulmányok szerint az állami kórházi szektorban dolgozó európai orvosok többsége magánintézményben is végezhet munkát. Ausztriában és Írországban például szinte minden orvos visz magánpraxist is, az Egyesült Királyságban pedig a 60 százalékuk. Sok helyen azonban korlátozzák a magánszektorban végzett munkát, jellemzően úgy, hogy meghatároznak egy összeget vagy százalékos arányt, amelynél nem lehet több egy orvos magánellátásból származó jövedelme. A kétszektorú munkavégzés egyébként különösen elterjedt a sebészek, a kardiológusok, az ortopédusok, a szülész-nőgyógyászatok és a bőrgyógyászatok körében, míg például a radiológiai területem már sokkal kevésbé jellemző.

A magánegészségügy Magyarországon hosszú ideig csupán választékbővítő szerepet töltött be, az utóbbi évtizedben azonban jelentősen megerősödött a privát szolgáltatók piaci jelenléte. A szektor dinamikus, ám szabályozatlan fejlődése viszont idővel problémássá vált, a kialakult helyzet pedig számos, nehezen tisztázható kérdést vetett fel. Korábban például nem volt szabályozva, hogy a szakemberek milyen feltételekkel vállalhatnak munkát mindkét szektorban, de az is zavaros volt, hogy a két szféra miként használhatja egymás erőforrásait.

A magánorvosok jogosultságai is jelentősen eltérnek

Igen változatos a gyakorlat abban a tekintetben is, hogy meddig terjed a magánorvosok hatásköre. A 16 vizsgált országból 11 ország a magánorvosai például felírhatnak támogatott gyógyszereket is a betegeiknek, Csehországban, Horvátországban, Lettországban, Romániában és Spanyolországban azonban erre nincs lehetőség. Jóval nagyobb a különbség azonban a beutalók kiadását érintve. A válaszoló tagállamok felében – Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Magyarországon, Romániában, Szlovéniában, Írországban és Spanyolországban – a magánszektorban dolgozó szakembernek nincs joga beutalót adni a közfinanszírozott vizsgálatokra és kezelésekre.

Azt mindössze négy ország – Horvátország, Magyarország, Szlovénia és Spanyolország – állította, hogy nálunk a magánorvos nem rendelhet el táppénzt. „Ez némileg ellentmondásos, hiszen a táppénz-utalványozás elvben szigorúbb kritériumrendszer alapján történik, mint a beutalás” – jegyezték meg a tanulmány szerzői. Romániában és Lengyelországban csak bizonyos feltételekkel rendelhet el betegszabadságot egy magánegészségügyi szakember. Írország – 2021 nyarán adott – válaszában pedig az szerepelt, hogy a magánorvosok is elrendelhetnek táppénzt, azonban már az akkori szabály is jelentősen korlátozta ennek lehetőségét. Magánegészségügyi szakember egyszerre maximum 7 napra írhatta ki a táppénzt, és ezt is csak évente háromszor tehette meg. 2022-től viszont új táppénzszabályok léptek életbe, amely előírja, hogy mindenki csak háziorvosi igazolás alapján vehető táppénzre.

A betegek érdekeit valószínűleg az szolgálná a leginkább, ha a legtöbb szolgáltatást – beleértve a beutalók kiadását, a táppénz elrendelését és a támogatott gyógyszerek felírását – bármelyik szektorban igénybe tudnák venni, akár felváltva is. Fontos lenne továbbá minden országban egy olyan, az állami és a magánszektor szakemberei által egyaránt elérhető informatikai rendszer kiépítésére is, amely elősegíti, hogy az orvosok közösen felügyelhessék a beteg állapotának javulását vagy romlását, illetve a kezelés sikerességét. Mindez azt feltételezi, hogy az állami és a magánegészségügy szigorú különválasztása helyett talán inkább a két szféra hatékonyabb összehangolására kellene törekedni, figyelembe véve a lakossági igényeket. Mint az a kutatásból kiderült, az elektronikus adatbázis egyelőre csupán négy országban – Észtországban, Magyarországon, Finnországban és Luxemburgban – megoldott, az összehangolt közös felügyelet azonban tulajdonképpen sehol sem áll erős lábakon, Magyarországon sem.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +2 °C
Minimum: +0 °C

Túlnyomóan borult lesz az ég, de északnyugaton szakadozni kezd a felhőzet. Egyre inkább a Dunától keletre várható csapadék, a déli határ közelében inkább eső, míg északabbra havazás, havas eső, fagyott eső valószínű. Legfeljebb átmenetileg alakulhat ki vékony, olvadozó hóréteg. Mérsékelt marad a déli, délkeleti szél. Késő este -2, +3 fok között alakul a hőmérséklet. 5 megyére figyelmeztetést adtak ki

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra