Cikksorozat
Az állami és magánegészségügy kapcsolata
„A magánban sem hat jobban a fájdalomcsillapító”
Magyarországon számos fogászati ellátást térítésmentesen igénybe vehetnek a páciensek az egészségbiztosítás keretében, sokan mégis inkább vállalják a költségeket, és a magánellátás felé indulnak el fogproblémáikkal. A betegek választására többféle tényező befolyással lehet, köztük sokszor közkeletű tévhitek is. Hogy valójában milyen esetekben hova érdemes fordulnunk panaszainkkal, arról dr. Nagy Ákos keszthelyi fogszakorvossal, a Magyar Orvosi Kamara alelnökével beszélgettünk.
"Sokan nem tudják kivárni a hónapokkal későbbre kapott időpontokat"
A járvány miatti változások felgyorsították a digitalizációt a magánegészségügyben, illetve azokat az embereket is nagy számban terelték a magánklinikák felé, akik korábban elképzelhetetlennek tartották, hogy kilépjenek az állami ellátórendszerből. A legnagyobb magyarországi labordiagnosztikai és képalkotó diagnosztikai magánszolgáltatók képviselőivel beszélgettünk arról, szerintük milyen változásokat hozott a pandémia.
Mutatjuk, hogyan működik az egészségbiztosítás
Az állami egészségügy sok esetben kényelmetlen, illetve hosszú várakozás előzheti meg a vizsgálatot. Nem meglepő tehát, ha olykor szívesebben fordulnánk magánorvoshoz. Egészségbiztosítás segítségével a magánegészségügy olcsóbbá válhat, valamint a betegségek és balesetek anyagi következményeit is elkerülhetjük. Ezen kívül súlyos betegség esetén lehetőségünk van külföldi gyógykezelést igénybe venni a biztosításunkon keresztül.
Magán vagy állami? Tévesen értelmezzük a magánegészségügy szerepét?
A fogorvosok, bőrgyógyászok, szemészek és nőgyászok már régóta nagy számban jelen vannak a magánellátásban, a paletta pedig egyre bővül: ma már nehéz, bonyolult beavatkozásokat is el lehet végeztetni magánkórházakban, magánszolgáltatóknál. De érdemes?
Magánegészségügy: mennyit kapnak az orvosok?
A nagy magánellátók árlistáját nézve sokak első gondolata, hogy az orvosok manapság a világ összes pénzét megkeresik, hiszen díjazásuk kiemelkedő. Ez általában így is van, de a vizitdíjnak meglepően kis százaléka landol a doktorok zsebében. Megnéztük, milyen arányban fedezi a számla végösszege a tényleges orvosi munkát.
„Az egészségügy átalakításához nem bátorság, hanem vakmerőség kell”
Bár a magánegészségügynek számtalan előnye ismert, vannak komoly korlátai is, amik miatt – a tévhitekkel ellentétben – soha nem lesz képes teljesen kiváltani az állami ellátást. De nem is ez a cél, sokkal inkább a két terület közti egészséges egyensúly kialakítására kellene törekedni. dr. Lénárd Ritával, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnökével beszélgettünk.
“Az első szülésnek úgy futottam neki, hogy a kórházban töltött 2-3 nap túlélhető”
Egyre többen döntenek úgy, hogy a szolgáltatások borsos ára ellenére magánkórházban szülnek. Sokan viszont elégedettek az állami ellátással, és második vagy harmadik gyermeküket is állami intézményben tervezik világra hozni. Mindkét lehetőség járhat csalódással és örömteli meglepetéssel. Többgyermekes édesanyák mesélik el tapasztalataikat.
Biztos, hogy szét kell választani az állami és a magánegészségügyet?
Magyarország évek óta törekszik arra, hogy szétválassza az állami és a magánegészségügyet. Az Európai Unió tagországaiban azonban változatos gyakorlatokat követnek a két szektor elkülönítése – vagy inkább összehangolása – terén. Igen eltérő szabályozások vannak érvényben például a szabad orvos- és intézményválasztást, illetve a magánorvosok jogosultságait illetően.
"Az emberek arra szavaztak, hogy az egészségügyben ne változzon semmi"
Lantos Gabriella szerint nem lesz érdemi változás az egészségügyben, mert az emberek a folyamatos leépülés ellenére a változatlanságra szavaztak. Ezért tovább fog erősödni a kétsebességes ellátás: a gazdag magyarok, akik amúgy egészségesebbek, magánklinikára mennek a kisebb betegségeikkel, míg a széles tömegek a leromlott állapotukkal, súlyos betegen az állami kórházba. Ugyanakkor jönni fog a kiegészítő biztosítás a magánegészségügyben. Interjú.
