Ártalmas-e péntek 13-a?

Nem az a kérdés, hogy a péntek 13-a babonának van-e értelme, hanem az, hogy a babona valóra váltja-e magát a közreműködésünkkel, és végül rossz egészségi hatásokkal számolhatunk-e ezen az inkriminált napon. Számba vettük, hogy mit tud erről a világ.

A 13-as szám a balszerencse szinonimája, a péntek 13-a pedig annak is a mélyebb rétege. Sok épületnek (különösen Észak-Amerikában) nincs 13. emelete, szerencsétlen dolog, ha éppen 13 vendégünk van, sokan nem hajlandók 13-án házasodni vagy házat, autót venni, sőt vezetni és utazni sem. De a sort még hosszan folytathatnánk. Ha ennyi mindent befolyásol negatívan ez a nap, vajon milyen hatással van az egészségünkre?

vajon milyen hatással van az egészségünkre?
Vajon milyen hatással van az egészségünkre? Fotó: iStock

"Nincs olyan adat, és soha nem is lesz, amely bizonyítaná, hogy a 13-a egy szerencsétlen szám. Nincs okunk azt hinni, hogy bármelyik szám szerencsés vagy szerencsétlen" - idézi a Live Science tudományos portál Igor Radunt, a Helsinki Egyetem viselkedéstudományi intézetének kutatóját. Szerinte a 13-as szám és a péntek 13-a babonájával foglalkozó elemzések többsége sajnálatosan csak a statisztikai összefüggésekre figyel, például a baleseti vagy tőzsdei adatokra. De a babona, a meggyőződés és a viselkedés közötti összefüggéseket már kevésbé elemzik. Radun és kollégái a BMC Public Health folyóiratban tették közzé azt a tanulmányt, amely arról szólt, hogy a nők nem szenvednek több sérüléssel járó közúti balesetet péntek 13-án. De a férfiakról szóló vizsgálat szerint sem volt több sérüléses baleset, mint a megelőző vagy a 13-ára rákövetkező pénteken.

A statisztikai elemzés nem elég

A Statnews statisztikai portál is hasonló következtetésre jutott az adatokból, de további megállapításokat is tettek. Tehát először is nem nagyobb a valószínűsége, hogy a sürgősségi osztályon kötünk ki péntek 13-án, mint más napokon, vagy péntekeken. És ez nem csak a balesetekre vonatkozik, hanem a kutatók által vizsgált (valószínűleg nem véletlenül) 13 betegségre is. Holland biztosítók 2008-as adatai alapján azt is kimutatták, hogy a péntek 13-a még biztonságosabb is a közutakon, mint más péntekek, mert 300-zal kevesebb esetről szóló bejelentést kaptak. A tűzeseteknél szintén csökkenést tapasztaltak.

A sors (vagy péntek 13-a) fintora, hogy egy Igor Radun hazájában végzett 2002-es felmérés szerint a finn nők nagyobb valószínűséggel halnak meg ezen a napon közlekedési balesetben más péntekekkel összehasonlítva, s a vizsgálat szerint az esetek egyharmadában közrejátszhattak a dátum körüli feszültség, szorongás és fóbia miatti vezetési hibák. De ez a negatív különbség igen kicsi, egy másik évben talán éppen az ellenkezőjét mutatnák a számok.

Egy további ismert felmérést még az 1990-es évek elején a West Sussex-i Mid Downs Egészségügyi Hatóság orvoskutatócsoportja készített, s arra keresték a választ, hogy vajon az emberek valóban szerencsétlennek gondolják-e péntek 13-át, s hajlamosabbak-e a szerencsétlenségre ezen a napon. A közúti forgalmi folyamatokat és a szupermarketek látogatottsági mutatóit elemezték, illetve vetették össze a balesetek miatt sürgősségi ellátásra szorulók adataival. A British Medical Journalban közzétett eredmények szerint az M25-ös autópálya vizsgált szakaszán az előző héthez képest 1,4 százalékkal kevesebb járművet regisztráltak, mint az előző és következő hetekben. Az időjárás meglehetősen hasonló volt, amiből a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a lakosság legalább 1,4 százaléka "kellően babonás ahhoz, hogy megváltoztassa viselkedését és tartózkodjon az autópályákon való vezetésről péntek 13-án". Ezzel szemben a vizsgált kilenc szupermarketben a vásárlók száma 0,9 százalékkal növekedett, azaz a babona már nem okozott halálos félelmet amiatt, hogy elcsúsznak az üzletek síkos padlóján.

A sürgősségi osztályok adatai azonban meglepték a kutatókat, a balesetek száma 52 százalékkal emelkedett a szerencsétlen napon a többi péntekkel való összehasonlításban. A szakemberek jelezték, a minta túl kicsi ahhoz, hogy értelmes elemzést végezhessenek. Ugyanakkor feltették, hogy a babona miatt a vezetők megváltoztatták a viselkedésüket, például óvatosabban viselkedhettek, és így elvben a baleset esélye akár csökkenhetett is. Ha ez így van, akkor a jóval több baleset miatt a vizsgált péntek 13-a valóban nagyon szerencsétlen nap lehetett. Ezt azzal magyarázták, hogy ha a viselkedésváltozást a megnövekedettfélelemés szorongás, vagy esetleg a sorsérzet váltja ki, az csökkentheti a koncentrációt és növeli a baleset valószínűségét. Ezért, ha valaki ennyire fél ettől a dátumtól, lehet, hogy számára biztonságosabb otthon maradni.

A babona fóbiává fejlődött

A péntek 13-ától való félelem lehet, hogy csak egy babonán alapul, de a jelenség maga nem mese. Tudományos neve is van: paraskevidekatriafóbia. A kifejezést a 90-es évek elején Donald E. Dossey, amerikai pszichoterapeuta alkotta meg a görög paraskevi (péntek), dekatria (tizenhárom) és a fóbia szavakból. A Cleveland Clinic cikke szerint szakértői becslések csak az USA-ban több mint 20 millióra teszik azoknak az embereknek a számát, akik félnek a "szerencsétlen" naptól.

Scott Bea, a kórház klinikai pszichológusa szerint azok az emberek, akik aggódnak vagy félnek a péntek 13-ától csak nem szeretik kísérteni a sorsot, inkább elkerülik a bajt. De ha mégis történik valami rossz ezen a napon, akkor azt gyorsan hozzárendelik, hogy a péntek 13-ához. A szakember szerint babonák akkor kezdődnek, amikor két, egymással nem összefüggő esemény valamilyen módon összekapcsolódik, majd különböző emberek megerősítik az összetartozásukat. A legjobb módja, hogy legyőzzük ezt a negatív meggyőződést, ha szembenézünk vele. Például dr. Bea szerint betehetünk egy darab papírt a zsebünkbe, amire egy nagy 13-ast írunk. Ha ezzel mászkálunk egész nap, és megússzuk, akkor közelebb kerülünk, hozzá, hogy egyáltalán ne törődjünk a babonával. Ezzel a módszerrel komolyan kezelhetjük a babona miatti stresszt, és egyben csökkenthetjük vele a szívroham és más súlyos betegségek esélyét.

Egy bizarr tanulmány azt vizsgálta, kevesebb beteg maradt-e életben egy kórház intenzív osztályának 13-as számú ágyán, mint a többi ágyon. Akik meg vannak győződve arról, hogy ez a szám szerencsétlenséget hoz, a kórházban is tartanak tőle, hogy az adott osztályon a 13-as számú ágyat kapják, s biztosak benne, hogy ez a lehető legrosszabbat vetíti előre. Persze, tudjuk, az már önmagában sem szerencsés, ha valaki kórházba került, de vajon tényleg valószínűbb-e, hogy a 13-as számú ágyra kerülőknek kisebbek a túlélési esélyeik? Részletek!

Másféle szerencsétlen napokhoz kötődő babonák is léteznek szerte a világon. A Kiotói Egyetem kutatói például azt vizsgálták meg, hogy a hatnapos holdnaptár Taian és Butsumetsu napjaival kapcsolatos babona hogyan hat a kórházakban történő betegmozgásokra. A Taian (szerencsés) napokon volt a bevitt betegek átlagos száma a legmagasabb, míg a Butsumetsu (szerencsétlen) napokon pedig a legalacsonyabb. A Taiankor távozó betegek idősebbek voltak, nagyobb valószínűséggel nők, és hosszabb ideig maradtak a kórházban, mint kellett volna. Az eredmények azt sugallják, hogy a betegek meghosszabbították tartózkodásukat, hogy Taiankor távozhassanak. Ez a babonás hit megnövelte az orvosi ellátás költségeit Japánban.

Ha követnénk a japánok hiedelmeit idén szeptemberben és összevetnénk a sajátjainkkal, akkor láthatnánk, hogy péntek 13-a egyben Butsumetsu is, amit így szinte globális szerencsétlenségnek is láthatunk. De 14-e már Taian. Azonban 19-e, 25-e és 30-a is Butsumetsu, ezzel szemben viszont 20-a és 26-a Taian. Amiből arra is juthatunk, hogy egyszerűbb a péntek 13-ánkat átvészelni, amit a kockázatvállaló kisebbség egyébként is szerencsésnek tart.

)
Könnyedén az allergia tüneteivel szemben (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +29, +37 °C
Minimum: +16, +23 °C

Eleinte csökken a felhőzet, majd délután a napsütés mellett a képződő gomolyfelhőkből keleten, illetve a Dunántúlon néhol zápor, zivatar is előfordulhat. Erős, a Bakonyban viharos lesz az északnyugati szél, a legmagasabb hőmérséklet 29, 37 fok között alakul. Szombaton hidegfront hat a szervezetre, de még a hőség is nagy igénybevételt jelent. Görcsös és migrénes fejfájás is jelentkezhet, erősen ingadozhat a vérnyomás és rosszullét is felléphet. A szívbetegeket fokozott terhelés éri! Átmenetileg mérséklődnek a koncentrálási problémák. A kánikulával terhelt tájakon továbbra is fennáll a napszúrás és a hőguta veszélye! A légszennyezettség közepes, csökken. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: