A professzorasszony Közép-Kelet-Európában elsőként Magyarországon teremtette meg annak lehetőségét, hogy rákbetegségekkel kapcsolatos genetikai vizsgálatokat lehessen végezni.
A héten a közgyűlés döntésének eredményeként 28 új levelező taggal bővült a Magyar Tudományos Akadémia. Egyikük, Oláh Edit genetikus, az Országos Onkológiai Intézet Molekuláris Genetikai Osztályának alapító vezetője. A professzorasszony az osztály létrehozásával Közép-Kelet-Európában elsőként Magyarországon teremtette meg annak lehetőségét, hogy rákbetegségekkel kapcsolatos genetikai vizsgálatokat lehessen végezni. Egyebek között olyan családok tagjainál végeznek genetikai elemzéseket, amelyekben halmozottan fordul elő emlőrák, vagy vastagbélrák. Oláh Edit nyolc ország részvételével egy kelet-közép-európai rák genetikai hálózatot is létrehozott, és ebben a hálózatban az Országos Onkológiai Intézet képzési központként működik. A professzorasszony így mesél pályájának kezdeteiről:
- A genetika iránti vonzalmam, szerelmem az egyetemen kezdődött, és arról volt szó, hogy bent maradhatok az egyetem genetikai tanszékén. Aztán úgy alakult, hogy akkor is nehéz volt státuszt szerezni, úgyhogy átvettem a kitüntetést és diplomát, és egyedül nekem nem volt állásom az évfolyamtársaim közül. De a rossz mellett mindig ott van a jó, a tanszék vezetője ajánlotta, hogy nézzem meg ezt a helyet az Országos Onkológiai Intézetben. Hát ott éppen keresnek egy fiatal végzős kutatót. 1970-ben kopogtattam az Onkopatológiai Kutatóintézet vezetőjének ajtaján, aki végigmért, és megkérdezte, látván az ötvenegy kilómat: "Mondja, maga egészséges?" Miután megnyugtattam: "Igen, igen, professzor úr, egészséges vagyok, hacsak a soványság nem betegség", felvételt nyertem. Akkor még például a rák keletkezésével kapcsolatban a legnagyobb szaktekintélyek is tagadták a genetikai tényezők jelentősségét. Eltekintve attól a néhány esettől, amikor több daganatos megbetegedés fordult elő a családban. Ezektől eltekintve, ami a gyakori daganatok esetében öt, maximum tíz százalék, a daganatok többségéről azt mondták, hogy kizárólag környezeti tényezők játszanak szerepet a kialakulásukban. Ma is ezt mondjuk. Csak azt nem tudtuk akkor még, hogy ezek a környezeti tényezők is a géneken keresztül fejtik ki a hatásukat, és hogyha a génekben hibák keletkeznek, amelyeket nem javítanak ki a sejtek, akkor ezeknek a hibáknak a felhalmozódása adott sejtben a sejt rákos átalakulását tudja előidézni.
A 80-as évek közepén Eckhardt Sándor professzor Amerikában járt, és látta, hogy a világ a molekuláris genetika irányába fejlődik. Az első onkogéneket a hetvenes évek végén, a többségét a nyolcvanas években fedezték föl. Az onkogének úgynevezett rákgének, amelyek elősegítik a sejtek szaporodását, amikor meghibásodás éri őket. Az ellenük ható úgynevezett szupresszor géneket, tumorszupresszor géneket egy évtizeddel később ismertük meg. Ezek védenek, és akkor vesznek részt a daganatképződésben, hogyha meghibásodnak. Az onkogének jelentik az autóban a gázpedált, amelyik mindig mindig beragad a ráksejtekben, és az autót állandóan előre hajtja, a szupresszor géneknél pedig a fék romlik el, ami megakadályozná, hogy a sejtek szaporodjanak. Ekhard professzor Amerikából hazatérve mondván, hogy a nemzeti rákintézet nem lehet meg molekuláris genetikai kutatások nélkül, megbízta Oláh Editet a munkacsoportot megszervezésével.
Gimes Júlia
MRO
(2007.05.16. 10:05)
Anafilaxia: te felismernéd a tüneteit?
Legjobban: