„Kicsit olyan, mint az álom” - Egyre több a demens ember, nagy türelem kell hozzájuk

Amikor nem jut eszünkbe egy szó, megrettenünk, és egy demens hozzátartozónk jut eszünkbe, aki egy idő után teljesen elszakadt a valóságtól. Ránk is ez várhat?

Nagymamám kilencvenöt évesen is pontról pontra lediktálta a kenyérsütés fázisait. A szomszéd kilencvenkét éves nénivel viszont akkor találkoztam a lépcsőház ajtajában, amikor eldöntötte, hogy ő elmegy. Elhatározta, hogy a lakásától elgyalogol, ameddig csak tud, ott majd senki sem ismeri – és meghal. Valamiért a fejében a meghalás folyamata így zajlott le. „Nagyon messzire menni, meghalni.” Emlékszem, álltam, és azon gondolkodtam, mit lehet erre mondani?

Fotó:Pixabay
Fotó:Pixabay

„Emlékezet és az elvesztése, avagy demencia – az emlékezetvesztés jövője” című előadás keretében, a Közép-​európai Egyetem pódiumán meglehetősen szomorú helyzetképet kaptunk a hazai demenciával élő idős emberek és hozzátartozóik mindennapjairól.

A demencia legjelentősebb kockázati tényezője az életkor. A hatvanöt évnél idősebb lakosság körében tizenöt százalékban enyhe kognitív hanyatlás - a korfüggő feledékenység és a demencia közötti állapot - figyelhető meg. A leggyakoribb tünetek: memóriazavar, térlátás-problémák, beszédproblémák, figyelemzavarok és a problémamegoldó képesség csökkenése. Viselkedészavarai az afázia vagy beszédképtelenség (76%), a céltalan bolyongás (64,5%), evészavarok (63,7%), ingerlékenység és érzelmi labilitás (63%), alvászavarok (53,8%), depresszió (54,3%), szorongás (50,2%), tévképzetek (49,5%), gátlások megszűnése (29,5%), hallucináció (27,8%), eufória (16,6%). 

A demenciabetegek aránya

Korcsoport A demencia betegek aránya
65-69 1,2%
70-74 2,8%
75-79 6,0%
80-84 13,3%
85-89 23,9%
90 éves kor felett 34,6%

Boustani M et al 2003, Ann Intern Med berlin

Nagy Szilvia pszichoterapeuta, pszichiáter szakorvos szerint az egészségügyben jellemzően a háziorvos találkozik először a demens beteggel. További szakorvosi vizsgálatra többnyire nem is kerül sor, mert gyógyszeres kezeléssel igyekeznek tompítani a tüneteket. Ugyan az alapállapot felmérése különböző képi és labordiagnosztikai módszerrel megtörténik, de a depresszió, koncentrációs zavar, egyéb figyelmi problémák az idősek esetében is sokszor utánozhatják a demencia tüneteit. Ha a pszichoterápia elkezdődik, fontos, hogy a hozzátartozókat alaposan kikérdezzék, hiszen ők ismerték a pácienst a korábbi életszakaszaiban, így a változásokról is ők tudnak beszámolni reálisan.

„Képzeljük csak el, hogy állunk valahol az utcán, nagy forgalom van, jönnek-mennek idegen emberek, autók, hangzavar van, furcsa szagok, illatok, el vagyunk veszve, nem találunk haza. Vagy váltsunk helyszínt, és egy idősotthonban lakunk, ahol számunkra ismeretlen, vagy félig ismerős emberek ülnek, segítenek, tesznek-vesznek körülöttünk, de nem igazán találjuk magunkat. Miért is vagyunk itt? Hogy kerültünk egy ilyen helyre egyáltalán? Kicsit olyan, mint az álom.”
A hozzátartozók szempontjából pedig milyen lehet az az érzés, hogy van egy szerettünk, aki nem ismer fel minket? A legfájdalmasabb pedig az a gondolat, hogy akár velünk is előfordulhat, mi is demenssé válhatunk, különösen akkor, ha a családban genetikai halmozódásról beszélhetünk. Egy
terápiában nagyon nehéz, de fel kell készíteni a családot, hogy mi ennek a folyamatnak a vége. Egy úgynevezett előgyász állapotában van ilyenkor a család, vagyis úgy gyászolnak, hogy még életében veszítik el azt a személyiséget, a szerettüket, akit megismertek, és akivel sokszor az egész életüket leélték.

Fotó: Pixabay
Fotó: Pixabay

Czigler István pszichológus a Magyar Kutatási Hálózat, a Természettudományos Kutatóközpont, valamint az ELTE emeritus professzora elmondása szerint a demencia kutatástörténeti kezdetei több mint száz évvel ezelőttiek, még az intelligenciakutatás úttörő szakaszából.

Európában a 60 év feletti lakosság 6%-a szenved a demencia valamelyik típusában (a 90 éven felülieknél az arány közel 30%). 2017-ben a WHO adatai szerint Európa országaiban 10 millió volt a betegek száma, ami 2030-ra várhatóan megduplázódik. Gyarmati Andrea szociológus, 2019

A vizsgálatokat különböző életkorú embereken tesztelték, és az életkor alapján meglepő következtetésekre jutottak. A hétköznapokban mindenki tisztában van vele, hogy egy idős ember értelmi képességei az idő folyamán csökkennek, de a pszichológiai tesztek ezt tudományosan igazolták is. A jelentős különbség azonban abból is adódik, hogy az idősebbek más korban jártak iskolába, mások voltak a szocializációs, és táplálkozási szokásaik. A mentális lassulás folyamata szinte elkerülhetetlen.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Fotó: Pixabay
Fotó: Pixabay

A fiatalok reakciói ugyan bizonyítottan gyorsabbak, mint egy idősebb emberé, ennek ellenére van olyan eredmény is, amely szerint a komplexebb tapasztalatot kívánó feladat során jobban teljesítettek a korosabb résztvevők. Természetesen olyan példa is akad, amikor nincs teljesítményváltozás az életkorral. A további kutatások talán megmutatják, hogy lehetséges-e elkerülni, csökkenteni a demencia előfordulását. „Jó példa lehet talán Pablo Casals jeles gordonkaművész esete. Már nyolcvanéves volt, amikor megkérdezték, hogy miért gyakorol ilyen intenzitással minden nap? Válasza szerint: Azért, mert érzem, hogy fejlődöm.”

És hogy néz ki mindez a gyakorlatban? Buda Annamária, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetszolgálat intézményvezetője napi szinten találkozik és beszélget az otthonban élő demens idősekkel. Mi, gyakorlatilag együtt élünk a lakóinkkal és a hozzátartozóikkal. Ezért látunk fásultságot, konfliktusokat, örömöket egyaránt. Egy példa a mindennapjainkból annak a néninek az esete, aki az irodámmal közeli helyen lévő szobában él. Rendszerint nyitott ajtónál szoktam dolgozni. Egyszer arra kaptam fel a fejem, hogy egy nyekergő hangot hallok, mint amikor régi rádiók gombjait csavargatják az adókat keresgélve. Bementem az asszonyhoz, és ő boldogan mutatott egy pohárra, amiben volt egy ceruza, egy fél törött szemüveg, meg más tárgyak, amikre öntött vizet is.  Ez az egész képtelen és értelmezhetetlen kupac ott volt egy rádión, amit tekergetett. Mutatta nekem, mint aki befőzött, hogy kóstoljam meg, mennyire jól sikerült... Mert a rádió volt a gáztűzhely, a gombjai pedig a láng erősségét beállító gombok. Mindennek volt valóságalapja, amit ő csinált. Belementem a játékába, mintha magától értetődő lenne.”

Fotó: Pixabay
Fotó: Pixabay

Mielőtt valaki egy intézmény gondoskodó környezetébe kerülne, egy családi beszélgetés is az előzetes felmérés része. Itt hamar kiderül, hogy a demens idős ember kit ismer fel, kit nem, mit csinál, mik a szokásai, furcsaságai. Mivel a hozzátartozókkal nagyon szoros kapcsolatot ápol egy ilyen otthon, ezért megesik, hogy a kezdő konzultáció máris egy mentálhigiénés tanácsadásba megy át. Sőt, önsegítő csoportok szerveződnek, ahol egymást támogatva, sorstársi közösségben lehet megbeszélni a problémákat. Aki együtt él egy demens hozzátartozójával, sokszor tapasztalja, hogy akár egy szemtől szemben történő beszélgetés során egyszer csak „lekapcsol” az illető tekintete, jól láthatóan elveszíti a külvilággal való kapcsolatát. Ilyenkor a legokosabb megvárni, amíg visszatér a valóságba, és pont ugyanott folytatni a beszélgetést, mintha semmi sem történt volna. Ez a lekapcsolás a nap minden percében előfordulhat, de akár a gondolataiban felbukkanó múltbeli történések, beszélgetések is megelevenedhetnek, mintha a jelenben történnének.

A demens beteggel történő kommunikáció során mindig törekedjünk a konfliktusmentes beszélgetésre! Számos esetben ez alig kivitelezhető, főképp, amikor egy paranoid téveszme elfogadásáról vagy megértéséről van szó. Kicsit olyan, mintha időnként egy álomvilágban rekednének, és a mi valóságunk, elménk nem képes követni, felfogni az általuk értelmesnek és teljesen egyértelműnek hitt dolgokat. 

A velük való élet legfőbb eleme a türelem. A türelmetlenség ugyanis azt jelzi a beteg számára, hogy már megint rosszul csinált valamit. Ez érzelmileg rosszul érinti, szomorúságot és konfliktusokat szül.

Mindaddig, amíg nem találkozunk saját életünkben vagy a hivatásunk kapcsán demenciában szenvedő beteggel, szinte felfoghatatlan számunkra, hogy ez az élet mennyire nehéz. Márpedig a társadalom egyre inkább szembesülni fog ezzel a problémával, ahogy egyre több lesz köztünk az idős ember.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +5 °C
Minimum: -1 °C

A Dunántúl északnyugati és nyugati felében sok napsütésre számíthatunk, máshol azonban csak rövidebb időre süthet ki a nap, határozottabban majd naplementét követően csökkenhet a felhőzet. Számottevő csapadék nem várható, de helyenként szitálás, gyenge eső előfordulhat, a magasabban fekvő helyeken havas eső, hószállingózás sem zárható ki. A nyugati megyékben lengedezhet az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 2 és 7 fok között valószínű. Késő estére -3 és +3 fok közé hűl le a levegő, a derült tájakon lesz a hidegebb. Időjárásunkat jelenleg anticiklon alakítja, ennek tudható be a viszonylagos eseménytelensége. Mindazonáltal az arra érzékenyek körében már ma is hidegfronti jellegű hatások érvényesülhetnek, ami fejfájást, migrént eredményezhet.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra